kulthírek

  • .
  • 2011. február 24.

Trafik

ANNA NICOLE, AZ OPERA A londoni Covent Gardenben bemutatták Mark-Anthony Turnage operáját Anna Nicole Smithről, az egykori Playboy-modellről, aki 39 éves korában, kábítószer-túladagolásban hunyt el néhány éve. Az Anna Nicole librettóját Richard Thomas írta, címszerepét Eva-Maria Westbroek alakítja.
A március 4-ig kitűzött előadásokra minden jegy elkelt.

LADY GAGA: ÚJ REKORD Öt nap alatt több mint egymillióan töltötték le Lady Gaga új slágerét: a Born This Way az Apple iTunes eddigi leggyorsabban fogyó kislemeze, s 23 országban vezeti az iTunes letöltési listáját. A kislemez megjelenésének hetében azonnal a Billboard kislemezlistájának is az élére ugrott.

KUBAI KÖNYVFESZTIVÁL 20. alkalommal rendezték meg a Havannai Könyvfesztivált, amelynek két hét alatt mintegy hatmillió látogatója volt. A több mint 60 hazai kiadó túlnyomó többsége természetesen állami, a fesztiválon részt vevő 30 külföldi kiadó zöme a Kubához politikailag közel álló Venezuelából, Ecuadorból és Bolíviából érkezett.

LÁBÁN RUDOLF-DÍJ Fehér Ferenc koreográfus a Tao Te, Dányi Viktória, Molnár Csaba, Sebestyén Tímea, Solinas Moreno, Igor Urzelai pedig a CITY Bloom! című előadásért kapta meg az idén immár hatodik alkalommal odaítélt Lábán Rudolf-díjat.

BANGLADES: TABU, DÖNTÉS Oly heves vitát kavart Bangladesben egy film, hogy a kedélyek megnyugtatása végett forgalmazója inkább kivonta a mozikból, pedig nagy közönsége volt: az 1971-es függetlenségi háború idején játszódó Meherjaan: A Story of War and Love főhőse, egy bangladesi lány beleszeret egy pakisztáni katonába, akit - mivel megtagadja, hogy háborús bűnök elkövetésében vegyen részt - hadbíróság elé állítanak. A háborúban becslés szerint 200 ezer bangladesi nőt erőszakoltak meg a pakisztáni katonák, s emiatt sokak érzékenységét sérti, ha egy pakisztáni figurát emberségesnek ábrázolnak.

SZOBOR SZÖGEKBőL "A test nem valami dolog, inkább egy hely, ahol a dolgok megtörténnek. Gondolat, érzés, emlék és várakozás szivárog át rajta, néha megragad benne, de többnyire tovább is áll, amiképp mi is e hatalmas katedrálisban, amely évszázadok építőmunkáját és a benne megfordult emberek gondolatait, érzéseit és imáit közvetíti felénk. Lélek és test, egyház és állam - e polaritásokat hívja elő Thomas Becket élete és halála. Mindannyian ideiglenes lakói vagyunk testünknek, ez a házunk és az eszközünk, ez fogja fel a külvilág jelzéseit, és általa, tetteinken keresztül fejezzük ki érzéseinket és gondolatainkat. Remélem, sikerült ezt a lehető legdirektebb módon kifejezésre juttatnom" - nyilatkozta az Artdaily szerint Anthony Gormley azután, hogy a canterburyi székesegyházban kiállították Transport című alkotását. Az 1170-ben meggyilkolt Becket érsek eredeti sírhelye fölött lebegő kétméteres szobrot a katedrális tetejének restaurálásakor leszedett gerendákból kimentett évszázados szögek felhasználásával készítette. Egy részük kifelé, más részük befelé állva adja ki az ég és föld között lebegő emberi sziluettet. "Rendkívül hálásak vagyunk ezért a munkáért" - nyilatkozta Robert Willis érsek.

KORÁN ÉS EHNATON Alighanem a világ legnagyobb Koránját őrzi 1901 óta a manchesteri Rylands könyvtár: a közel egy méter széles és 52 kg súlyú, több mint 500 éves kötet tanulmányozása eddig csak igen kevés kutatónak adatott meg. De ez hamarosan megváltozik, mivel a nonprofit alapon működő Iszlám Kézirat Szövetség támogatásának köszönhetően digitalizálják, s minden oldalát lefényképezve nagy felbontásban még idén közzéteszik a könyvtár honlapján (library.manchester.ac.uk), a munkafolyamat fázisai pedig nyomon követhetők az időről időre frissített blogon (gatewaytothekoran.wordpress.com). A gyönyörű kalligráfiával írott Korán születésének pontos körülményei nem tisztázottak, annyi bizonyos, hogy az 1516-ig uralkodó Kansuh al-Ghuri egyiptomi szultán pecsétje van rajta.

Amilyen biztonságban van az óriás Korán Manchesterben, olyan veszélyben forgott az egyiptomi műkincsek némelyike az ottani megmozdulások idején, főleg az ásatásokon, de előfordultak múzeumi betörések is. A káoszt kihasználva ellopott legértékesebb műtárgyak egyike azonban megkerült: Ehnaton fáraó szobrát egy 16 éves fiú egy szemeteskuka mellett megtalálta, így az alabástrom talapzaton álló, 30 centis mészkő szobor viszszakerülhet az Egyiptom Múzeumba. A közel húsz évig uralkodó Ehnatonnak kevés ábrázolása maradt fenn, mert halála után a régi isteneik imádatához visszatérő egyiptomiak megsemmisítették a monoteizmust bevezető fáraó képeit és szobrait.

TARR A BERLINI NYERTESEK KÖZÖTT Az iráni Asghar Farhadi házassági drámája nyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét, s filmje (Nader and Simin: A Separation) női és férfi szereplőgárdája érdemelte ki a legjobb alakítások díjait is. Ezüst Medvét nyert, azaz a második legjobbnak találtatott Tarr Béla műve, A torinói ló, amely egyúttal a fesztiváltól független kritikusok FIPRESCI-díját is megkapta. A rendező utolsónak mondott filmjét több mint húsz forgalmazó vásárolta meg a Berlinale alatt. Ezüst Medvét kapott a debütáns Paula Markovitch mexikói filmjét (El premio) fotografáló Wojciech Staron és a látványvilágért felelős Barbara Enriquez, valamint a The Forgiveness of Blood forgatókönyvéért Andamion Murataj és a rendező, Joshua Marston is. A német Ulrich Köhlert találták a legjobb rendezőnek (Schlafkrankheit), a legjobb rövidfilmet pedig a dél-koreai Park fivérek hozták össze (angol címe: Night Fishing). Cikkünket lásd a 48-49. oldalon.

LEVÉDETNÉ CHE KÉPÉT Che Guevara pop art stílusú képe 1968 óta megszámlalhatatlan alkalommal és helyen tűnt fel. Készítője, Jim Fitzpatrick most úgy döntött, ideje rendezni a szerzői jogi helyzetet, és megakadályozni a kép ingyenes, üzleti célú felhasználását. A dolgot bonyolítja, hogy az ír művész egy kubai fotós, Alberto Korda felvétele alapján készítette. Terve az, hogy dokumentumok alapján megszerzi a szerzői jogot, majd Havannában átadja Guevara családjának, hogy aztán Che és Korda örökösei együttesen rendelkezhessenek a további felhasználásból remélt bevételek felől.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.