mi a kotta? - Ante festa

  • .
  • 2009. március 19.

Trafik

Ide figyeljenek, emberek! - legszívesebben így kezdenénk, s mint a mellékelt ábra mutatja, valóban így is kezdjük soros ajánlónkat. Megijedni azért nem kell a néhai Alfonzó által szállóigévé avatott kiszólás váratlan felbukkanásától, nem kívánjuk a nagyérdeműnek bemutatni, hogyan eszik a pesti ember lédús őszibarackot vagy forró főtt kukoricát, mindössze az elkövetkező napok túlcsorduló komolyzenei programjának dukál ezúttal a szokottnál is nagyobb érdeklődés.

Így hát már rögvest csütörtökön, a 29. Budapesti Tavaszi Fesztivál beköszöntének előestéjén lelünk egy különleges hangversenyt, melyen Vashegyi György és szövetkezett művésztársai a Purcell Kórus névadója, az idén születésének 350. évfordulójánál járó Henry Purcell műveiből adnak majd elő néhányat: az ismerős remek, a Dido és Aeneas mellett például a legendás embergyűlölő, az Athéni Timon történetéhez írott masque-ot (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 19., fél nyolc). Ám innentől azután már a fesztivál programja kínálja a felfedeznivalót, többek közt az újdonatúj operai élményeket is. Kovalik Balázs a Mária Terézia eszterházai vizitjének tiszteletére szerzett Haydn-operát, a Philemon és Baucist rendezi meg felnőttek és gyerekek számára egy merőben szokatlan helyszínen (Vasúttörténeti Park, március 21., hét óra, a gyermekváltozat: március 22., tizenegy óra); a Tokiói Kamaraopera vendégjátékán A hold és a tigris legendája című japán dalmű szerepel (Thália Színház, március 22., hét óra); s ha tetszik, tanúi lehetünk Mundruczó Kornél találkozásának az opera műfajával a Kékszakállú szcenírozott előadásán (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 22., fél nyolc). S túllépve a műfaji rangkülönbségen, e napokban kerül elénk a Bajadér, Kálmán Imre - ezúttal mágikus kultoperettként meghirdetett - alkotása, a főszerepben Miklósa Erikával (Operettszínház, március 20., hét óra).

S jönnek persze a sztárvendégek. A fotómodellt idéző külsejével valaha visítozós rajongást és a vájtfülűek előzékeny bizalmatlanságát kiváltó, ám ma már negyven felett járó hegedűvirtuóz, Joshua Bell (képünkön) a Camerata Salzburg társaságában húzza majd Csajkovszkij Hegedűversenyét (Nemzeti Hangversenyterem, március 20., fél nyolc), míg a kevésbé fotogén, hatvanas zongoraművész, Oleg Maisenberg a Gideon Kremer alapította Kremerata Baltica szólistájaként ül a Zeneakadémia dobogójára egy roppant izgalmas, Prokofjevtől Sosztakovicson át Bartókig ívelő program keretében (március 21., fél nyolc).

Bartókra emlékeznek immár hagyományos születésnapi hangversenyükkel a Kocsis Zoltán vezénylete alatt muzsikáló Nemzeti Filharmonikusok is (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 25., fél nyolc), azonban a Kelemen Barnabást is felléptető koncert mellett a napokban még két különleges program ünnepli majd a halk szavú magyar géniuszt. Az MTA Dísztermében Haydn és Bartók kamarazenei műveit párosítják egymással (március 25., fél nyolc), míg a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekara koncertje annak a hetven év előtti amszterdami hangversenynek a programját ismétli meg, amelyen - Willem Mengelberg vezénylete mellett és Székely Zoltán szólójával - első ízben hangzott fel Bartók Hegedűversenye (Zeneakadémia, március 23., fél nyolc).

A java mindazonáltal még hátravan. A jövő héten innen folytatjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.