mi a kotta? - Ante festa

  • .
  • 2009. március 19.

Trafik

Ide figyeljenek, emberek! - legszívesebben így kezdenénk, s mint a mellékelt ábra mutatja, valóban így is kezdjük soros ajánlónkat. Megijedni azért nem kell a néhai Alfonzó által szállóigévé avatott kiszólás váratlan felbukkanásától, nem kívánjuk a nagyérdeműnek bemutatni, hogyan eszik a pesti ember lédús őszibarackot vagy forró főtt kukoricát, mindössze az elkövetkező napok túlcsorduló komolyzenei programjának dukál ezúttal a szokottnál is nagyobb érdeklődés.

Így hát már rögvest csütörtökön, a 29. Budapesti Tavaszi Fesztivál beköszöntének előestéjén lelünk egy különleges hangversenyt, melyen Vashegyi György és szövetkezett művésztársai a Purcell Kórus névadója, az idén születésének 350. évfordulójánál járó Henry Purcell műveiből adnak majd elő néhányat: az ismerős remek, a Dido és Aeneas mellett például a legendás embergyűlölő, az Athéni Timon történetéhez írott masque-ot (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 19., fél nyolc). Ám innentől azután már a fesztivál programja kínálja a felfedeznivalót, többek közt az újdonatúj operai élményeket is. Kovalik Balázs a Mária Terézia eszterházai vizitjének tiszteletére szerzett Haydn-operát, a Philemon és Baucist rendezi meg felnőttek és gyerekek számára egy merőben szokatlan helyszínen (Vasúttörténeti Park, március 21., hét óra, a gyermekváltozat: március 22., tizenegy óra); a Tokiói Kamaraopera vendégjátékán A hold és a tigris legendája című japán dalmű szerepel (Thália Színház, március 22., hét óra); s ha tetszik, tanúi lehetünk Mundruczó Kornél találkozásának az opera műfajával a Kékszakállú szcenírozott előadásán (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 22., fél nyolc). S túllépve a műfaji rangkülönbségen, e napokban kerül elénk a Bajadér, Kálmán Imre - ezúttal mágikus kultoperettként meghirdetett - alkotása, a főszerepben Miklósa Erikával (Operettszínház, március 20., hét óra).

S jönnek persze a sztárvendégek. A fotómodellt idéző külsejével valaha visítozós rajongást és a vájtfülűek előzékeny bizalmatlanságát kiváltó, ám ma már negyven felett járó hegedűvirtuóz, Joshua Bell (képünkön) a Camerata Salzburg társaságában húzza majd Csajkovszkij Hegedűversenyét (Nemzeti Hangversenyterem, március 20., fél nyolc), míg a kevésbé fotogén, hatvanas zongoraművész, Oleg Maisenberg a Gideon Kremer alapította Kremerata Baltica szólistájaként ül a Zeneakadémia dobogójára egy roppant izgalmas, Prokofjevtől Sosztakovicson át Bartókig ívelő program keretében (március 21., fél nyolc).

Bartókra emlékeznek immár hagyományos születésnapi hangversenyükkel a Kocsis Zoltán vezénylete alatt muzsikáló Nemzeti Filharmonikusok is (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 25., fél nyolc), azonban a Kelemen Barnabást is felléptető koncert mellett a napokban még két különleges program ünnepli majd a halk szavú magyar géniuszt. Az MTA Dísztermében Haydn és Bartók kamarazenei műveit párosítják egymással (március 25., fél nyolc), míg a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekara koncertje annak a hetven év előtti amszterdami hangversenynek a programját ismétli meg, amelyen - Willem Mengelberg vezénylete mellett és Székely Zoltán szólójával - első ízben hangzott fel Bartók Hegedűversenye (Zeneakadémia, március 23., fél nyolc).

A java mindazonáltal még hátravan. A jövő héten innen folytatjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.