mi a kotta? - Az istenért!

  • .
  • 2009. április 9.

Trafik

A legutóbb a krisztusi megváltástörténet középponti drámájánál, a passiónál hagytuk el a szót, s most ha akarnánk, sem igen folytathatnánk mással, hisz ez a hét megfellebbezhetetlenül a húsvét jegyében telik majd, amikor a vallástalan vagy pláne más felekezetű koncertlátogató is készséggel aláveti magát az ilyenkor esedékes áhítatos zenei szertartásoknak. Így mindjárt csütörtökön, a Belvárosi Szent Mihály-templomban Bach Máté-passiója hangzik fel (április 9., hét óra), mások mellett Molnár András és Szabóki Tünde közreműködésével, míg ezzel párhuzamosan a Zeneakadémián az e heti sztárvendégek, a Collegium Vocale Gent és az Akademie für Alte Musik Berlin Händel Brockes-passióját adja majd elő (április 9., fél nyolc).
Az utóbbi remekmű állandósult címjelzője, a Brockes a maga korában népszerű poéta, Barthold Heinrich Brockes (lásd portrénkon) emlékét őrzi, aki 1712-ben jelentette meg példátlan sikerű passiószövegét. A tizenöt év alatt harminc kiadásban kibocsátott, meditatív hangulatú alkotás egy rakás barokk oratórium librettójául szolgált, s ilyesformán 1716-ban például és kiválólag két zseni, Händel és Telemann is megzenésítette azt. Így maradt fenn Brockes neve, míg terjedelmes életművének többi része menthetetlenül irodalomtörténetté avult, noha a költő jószerével Klopstock előfutára volt, hogy mást ne mondjunk.

A passiókkal azonban még korántsem tudtuk le a húsvéti tematikát. Pénteken, vagy ha tetszik, nagypénteken Via Crucis felcím alatt rendezi meg tematikus orgonaestjét az énekes szólistákkal és kórusokkal társuló Paolo Crivellaro (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 10., fél nyolc), hétfőn pedig - ugyancsak a Művészetek Palotájában - Kecskés Mónika gazdag programú, Haydn Nagy orgonamiséjébe torkolló Húsvéti orgonaünnepére kerítenek sort (április 13., fél nyolc). S itt említsük meg, hogy még pénteken az MR Zenei Együttesei Kodály Psalmus Hungaricusával a népek Krisztusát is megidézik majd (Zeneakadémia, április 10., fél nyolc).

Kedden viszont már Apollónak is kijut az áldozatból, hisz a mondott isten nevét viselő alapítvány ünnepi hangversenyén Szabadi Vilmos, Onczay Csaba s a többi kiválóság Haydn-Chopin-Beethoven-programmal fogja kényeztetni a hallgatóságot (Zeneakadémia, április 14., fél nyolc). A küllemében aligha, ám lelki alkatában annál inkább Apollót idéző Haydn egy másik prominens koncerten is főszerepet kap: a Rádió ünnepi sorozatának soros eseményén ugyanis Baráti Kristóf, Csalog Gábor és a gordonkás Varga István játssza majd trióit és szonátáit (Márványterem, április 13., hat óra). Az ugyancsak Apollót idéző Mendelssohn Olasz szimfóniával zárul, ellenben a dionüszoszi Wagner Hollandi-nyitányával indul, s a semmiféle antik deitásra nem emlékeztető Elgar e-moll gordonkaversenyét foglalja közepébe a Pannon Filharmonikusok és Várdai István közös hangversenye (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 9., fél nyolc). S e hétre végezetül az Alba Regia Szimfonikus Zenekar pesti koncertje marad (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 15., fél nyolc), amelynek vegyes programját a Trisztán két rajongott részlete, az idén hatvanesztendős Madarász Iván Concerto FLA című műve, valamint Liszt Koronázási miséje alkotja majd. Részünkről ezzel fel is tettük a koronát e heti ajánlónkra.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.