mi a kotta? - Az istenért!

A legutóbb a krisztusi megváltástörténet középponti drámájánál, a passiónál hagytuk el a szót, s most ha akarnánk, sem igen folytathatnánk mással, hisz ez a hét megfellebbezhetetlenül a húsvét jegyében telik majd, amikor a vallástalan vagy pláne más felekezetű koncertlátogató is készséggel aláveti magát az ilyenkor esedékes áhítatos zenei szertartásoknak. Így mindjárt csütörtökön, a Belvárosi Szent Mihály-templomban Bach Máté-passiója hangzik fel (április 9., hét óra), mások mellett Molnár András és Szabóki Tünde közreműködésével, míg ezzel párhuzamosan a Zeneakadémián az e heti sztárvendégek, a Collegium Vocale Gent és az Akademie für Alte Musik Berlin Händel Brockes-passióját adja majd elő (április 9., fél nyolc).

Az utóbbi remekmű állandósult címjelzője, a Brockes a maga korában népszerű poéta, Barthold Heinrich Brockes (lásd portrénkon) emlékét őrzi, aki 1712-ben jelentette meg példátlan sikerű passiószövegét. A tizenöt év alatt harminc kiadásban kibocsátott, meditatív hangulatú alkotás egy rakás barokk oratórium librettójául szolgált, s ilyesformán 1716-ban például és kiválólag két zseni, Händel és Telemann is megzenésítette azt. Így maradt fenn Brockes neve, míg terjedelmes életművének többi része menthetetlenül irodalomtörténetté avult, noha a költő jószerével Klopstock előfutára volt, hogy mást ne mondjunk.

A passiókkal azonban még korántsem tudtuk le a húsvéti tematikát. Pénteken, vagy ha tetszik, nagypénteken Via Crucis felcím alatt rendezi meg tematikus orgonaestjét az énekes szólistákkal és kórusokkal társuló Paolo Crivellaro (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 10., fél nyolc), hétfőn pedig - ugyancsak a Művészetek Palotájában - Kecskés Mónika gazdag programú, Haydn Nagy orgonamiséjébe torkolló Húsvéti orgonaünnepére kerítenek sort (április 13., fél nyolc). S itt említsük meg, hogy még pénteken az MR Zenei Együttesei Kodály Psalmus Hungaricusával a népek Krisztusát is megidézik majd (Zeneakadémia, április 10., fél nyolc).

Kedden viszont már Apollónak is kijut az áldozatból, hisz a mondott isten nevét viselő alapítvány ünnepi hangversenyén Szabadi Vilmos, Onczay Csaba s a többi kiválóság Haydn-Chopin-Beethoven-programmal fogja kényeztetni a hallgatóságot (Zeneakadémia, április 14., fél nyolc). A küllemében aligha, ám lelki alkatában annál inkább Apollót idéző Haydn egy másik prominens koncerten is főszerepet kap: a Rádió ünnepi sorozatának soros eseményén ugyanis Baráti Kristóf, Csalog Gábor és a gordonkás Varga István játssza majd trióit és szonátáit (Márványterem, április 13., hat óra). Az ugyancsak Apollót idéző Mendelssohn Olasz szimfóniával zárul, ellenben a dionüszoszi Wagner Hollandi-nyitányával indul, s a semmiféle antik deitásra nem emlékeztető Elgar e-moll gordonkaversenyét foglalja közepébe a Pannon Filharmonikusok és Várdai István közös hangversenye (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 9., fél nyolc). S e hétre végezetül az Alba Regia Szimfonikus Zenekar pesti koncertje marad (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 15., fél nyolc), amelynek vegyes programját a Trisztán két rajongott részlete, az idén hatvanesztendős Madarász Iván Concerto FLA című műve, valamint Liszt Koronázási miséje alkotja majd. Részünkről ezzel fel is tettük a koronát e heti ajánlónkra.