mi a kotta? - Basszus

  • .
  • 2010. április 8.

Trafik

A múlt héten még a basszbariton fach hódító fellépésű ifjú arszlánjának tapsoltunk (sőt néhányan elragadtatottan visítottak is feléje), ám az elkövetkező napokban már a basszisták öregistenét köszönthetjük Budapesten. A 72 esztendős Jevgenyij Nyesztyerenko jön ugyanis hozzánk, a nagy basszista, aki 1970-es margitszigeti debütálása óta fényes, helyesebben inkább kormos pályafutásának mindahány szakaszában járt már nálunk, s aki ezúttal a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikus Zenekar patetikus koncertjén lép majd a dobogóra (Nemzeti Hangversenyterem, április 10., fél nyolc).
Muszorgszkij hideglelős dalciklusát, A halál dalait és táncait fogja előadni az idős mester, s produkciójának démoni derűje és emberen túli eleganciája jó előre borítékolható. A négy dal Richard Strauss vonatkozó szimfonikus költeménye, a Halál és megdicsőülés, valamint a Patetikus szimfónia között hangzik majd fel, zenekari kísérettel, méghozzá nem a közkeletű Sosztakovics-féle verzióban, hanem Kerekes István újabb változatában. (Ennek 2008-as miskolci ősbemutatóját, melyen a halált egy másik basszusfőrend, Polgár László énekelte, magunk is hallhattuk, így ajánlásunk jócskán több puszta formalitásnál.)

A hét másik fő vendége egy svájci mintaalakulat, a frankofón régió pompás együttese, a Suisse Romande Zenekar lesz, élén a 2005 óta fungáló vezető karmesterrel, Marek Janowskival (Nemzeti Hangversenyterem, április 14., fél nyolc). A Ravel világháborúban elesett barátairól és a francia barokk zenéről egyként megemlékező Couperin sírja nyitja, s a Liszt emlékezetének ajánlott Saint-Sa‘ns-főmű, az 1886-os Orgonaszimfónia zárja majd a programot, melynek centrumába az életszeretetnek és az apollói szépségeszménynek dedikált e-moll hegedűverseny kerül Mendelssohntól.

Az 1918-ban életre hívott Suisse Romande alapítója a magát matematikusból karmesterré átképző Ernest Ansermet volt (dedikált fotónk mutatja). A huszadik század első felének kettes számú szakállas dirigense (az egyes számú vitán felül a kecskeszakállal versenybe szálló sir Thomas Beecham volt) a Gyagilev-féle párizsi Orosz Balett produkcióit vezényelve vonult be a zenetörténetbe mint számos jelentős ősbemutató karmestere. Így 1920-ban ő vezényelte első ízben Stravinsky Pulcinelláját is, mely előadás díszlet- és jelmeztervezőjeként egy másik jó nevű művész, bizonyos Pablo Picasso működött. A Pulcinella szvitváltozatát e héten amúgy az MR Szimfonikusok hangversenyén hallhatjuk majd nyitó szám gyanánt (Nemzeti Múzeum, április 9., fél nyolc).

S ha már a dekadens Párizsban járunk, a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok Rohmann Imre által igazított tavaszköszöntő koncertjén egy Arthur Rimbaud verseire komponált dalciklus is szerepel majd: a Villanások Benjamin Brittentől (MTA Díszterem, április 10., hét óra). Az 1939-es dalciklus mellett egy másik korai Britten-darab, az 1934-es Simple Symphony is előadatik e héten, méghozzá háromszor - a Budapesti Fesztiválzenekar bérleti koncertjein (Olasz Intézet, április 10., háromnegyed nyolc, április 11., fél négy és háromnegyed nyolc). A Takács-Nagy Gábor vezényelte programok vendégszólistája a Haydn Esz-dúr trombitaversenyét elővezető Tóth Balázs lesz, míg kiváló kartársa, Boldoczki Gábor e héten karmesterként is bemutatkozik majd a MÁV Szimfonikus Zenekar felettébb színes kora esti palotakoncertjén (Festetics-palota, április 9., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.