mi a kotta? - Beethoven árnyékában

  • .
  • 2010. február 18.

Trafik

Amint arról a múlt héten már szóltunk, megint elérkezünk Fischer Iván immár tradicionális zenei erőpróbájához, amely Csajkovszkij és Dvorák után idén Beethoven titáni működésének szentel egy teljes vasárnapot. Pár hónapja Kocsis Zoltán Beethoven-maratonján a szimfóniák összességét kaptuk meg - egy karmesterrel, egy zenekarral, míg most a műfaji és tematikai változatosságon lesz a hangsúly.
A napot ilyesformán a Kelemen Barnabás szólójával elővezetendő D-dúr hegedűverseny indítja majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 21., fél tizenegy), s a MűPa öszszes termeit belakó Beethoveniáda egyként kínál zongoraestet Várjon Dénessel és C-dúr misét a Pannon Filharmonikusokkal, kamarazenei variációs sorozatokat Fenyő Lászlóval és Kovalszki Mártával meg a teljes Egmont kísérőzenét áriástul a Kovács János vezette Filharmóniai Társasággal. Sőt még egy kiállítás is érkezik a bonni Beethovenhausból (Beethoven és a 9 szimfónia), s a már kialakult szokás szerint vetítések is lesznek. Így Karajan felvételei, Arthur Rubinstein 1973-as koncertje, valamint Bernstein és Otto Schenk legendás Fideliója mellett még a címben említett 2006-os Agnieszka Holland-filmet is megtekinthetjük - a kiváló Ed Harris Beethoven-alakításával a középpontban (képünkön).

S mindez még csak a vasárnap volt! A maraton közreműködői közül a pécsi együttes - új karnagyával, Peskó Zoltánnal az élén - pénteken a Trisztán részleteit és a teljes Kékszakállút kínálja fel - az utóbbi címszerepében a tavaly Gruberova-Norma atyjaként megkedvelt Peter Mikulást, míg Juditként Meláth Andreát felléptetve (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 19., fél nyolc). Kelemen Barnabás hétfőn már az MR Szimfonikusok estjén koncsertál (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 22., fél nyolc), szerdán pedig Fischer Iván és a Fesztiválzenekar újabb csodája, a Don Giovanni első előadása ígérkezik, méghozzá pazar közreműködőkkel (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 24., hét óra).

Az "operák operája" még két alkalommal kerül majd dobogóra, s a hosszabb méltatást csak a jövő hétre vállalhatjuk, aminthogy Ittzés Gergely és Nagy Péter márványtermi és egyszersmind fél-centenáriumi Dohnányi-műsorát is mindössze futtában említhetjük (február 22., hat óra), ugyanis e hétnek nagy vendége lesz: a pianista Daniel Barenboim. Az egykori csodagyermek, a ma már a világ legelső karmesterei közé számított Barenboim ritka tünemény: egyszerre A listás sztár és valódi felelős értelmiségi, Buenos Aires és Berlin kedvence, Izrael büszkesége és fenegyereke egy személyben, az arab-izraeli megbékélés szenvedélyes elkötelezettje. S mindezek mellett, vagy mondhatjuk úgy is: elsősorban hamisítatlan nagy zongorista, amint arról 2005-ben, a Művészetek Palotájában már személyesen is meggyőződhettünk, amikor Bartók I. zongoraversenyének magánszólamát játszotta. Öt év múltán ugyanott (február 23., fél nyolc) most Chopin-szólóestet adományoz hallgatóságának, a zongora idén emlékévét tartó poétájának legszebb és legnépszerűbb darabjaiból válogatva, a Georges Sand nohant-i kastélyában komponált f-moll fantázián kezdve a programot, bölcsődalt és gyászindulót, barcarolát és hősi polonézt egyként elénk pergetve.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.