Liszt és Thalberg fent említett versengése voltaképpen mindkét muzsikus számára hízelgő eredménnyel zárult, ám az ilyesféle erőpróbákon csúnyán ki is lehet kapni. Leopold Mozart és Michael Haydn tanítványa, Joseph Wölfl például valósággal lebőgött, amikor 1799-ben, Wetzlar gróf házában dőrén zongoraversenyre kelt Beethovennel. A vesztes szolid újrafelfedezésének részeként Malcolm Bilson második fertődi koncertjén, melyet Tóth Mónika és Máté Balázs társaságában ad a fortepiano babérkoszorús mestere, Haydn-daraboktól közrefogva Wölfl A-dúr szonátája is műsoron szerepel majd (szeptember 4., fél nyolc). Míg vasárnap, az Aura Musicale kastélykoncertjén az elsősorban zongorafirmaként közismert, egyébiránt Haydn műveinek kiadásával is zenetörténeti érdemeket szerző Ignaz Pleyel daljáték- és marionett-opera nyitányaival fogják összepárosítani Haydn versenyműveit (szeptember 6., fél nyolc). Ugyancsak az eszterházai fesztiválhoz kapcsolódva a fertőszentmiklósi plébániatemplomban pedig Haydn két "utolsó" művét szólaltatják majd meg Vashegyi György együttesei és bevett szólistái: a 104. "London" szimfóniát, illetve a sorban utolsó misét, az 1802-es Harmoniemessét (szeptember 5., fél nyolc). Végül a heti Haydn-szessziót lezárva immár Pesten, a rádió újrainduló márványtermi Haydn-sorozatán Ratkó Ágnes és csembalója jut majd főszerephez, ám a szonáták között felhangzó két trióban Bozzay Balázs és Vályi Csilla számára is nyílik alkalom képességeik csillogtatására (szeptember 7., hat óra).
Szerdán azután megkezdődik a Budapesti Fesztiválzenekar idei Mahler Ünnepe, méghozzá egy szívszorítóan tragikus művel, Hans Krása Brundibár című gyermekoperájával (Fesztivál Színház, szeptember 9., hét óra). A címében a méhecskét idéző operát ugyanis a theresienstadti koncentrációs táborban mutatták be, s a cseh zsidó Krása művét az újságírók és a segélyszervezetek megtévesztésére fenntartott kirakattáborban több mint ötvenszer adták elő, hogy azután a nácik a zeneszerzőt csakúgy irgalom nélkül halálra szánják, mint a produkció gyermekszereplőit (képünkön). Az antifasiszta áthallásokban gazdag operát most Novák Eszter rendezésében és Fischer Iván vezényletével állítják a közönség elé.
S végezetül, mielőtt még lecsengetnénk ajánlónkat, egy derűsebb, s a világtörténelem békésebb epochájában született darabot említhetünk: Donizetti A csengő című, 1836-ból keltezett egyfelvonásosát (M1, szeptember 6., tíz óra húsz). A gyógyszertári ügyelet és a fölszarvazás témáját összevegyítő vígopera a patikust a legkülönfélébb ürügyekkel felzargató szerelmes bariton számára igazi bravúrt kínál, s Melis György - akinek innen kívánunk jó egészséget - a tévé több évtizedes felvételén parádésan élt is e lehetőséggel.
