mi a kotta? - Felkötni a sorsharisnyát

  • .
  • 2008. november 20.

Trafik

A szerelem tudvalévőleg - mint azt a költő, vagyis inkább a Költő megfogalmazta - sötét verem, ám ez csak amolyan képes beszéd, s a verem lehet éppenséggel domb- vagy hegytető is, ahonnét a boldogtalan ifjú kedvére epedezhet imádottja után. Felkérhet kis patakokat szerelmi postás gyanánt, merenghet a felhők játékán, mint azt Beethoven 1816-ban keletkezett dalciklusának hőse teszi.
A távoli kedveshez című hatdalnyi remeket kedden Cser Krisztián énekli majd a Simon-Várjon házaspárral és Keller Andrással közös hangversenyen, melynek programján a szerelem hátulütőit irodalmilag felidéző Kreutzer-szonáta is szerepelni fog (Zeneakadémia, nov. 25., fél nyolc). A ciklus Alois Jeitteles költeményein alapul, s az osztrák irodalom e nagyjából méltán feledett alakja nemcsak a bécsi biedermeier korának kedvelt végzettragédiáiról gyártott tetszéssel fogadott paródiát (A sorsharisnya), de megírta A szerelem tébolya és igazsága című vígjátékot is, melynek fölemlítése már át is vezet bennünket a hétvége operabemutatójához. Hiszen szombaton a Manon Lescaut premierjére kerül sor az Operaházban (nov. 22., hat óra), és az ezúttal Valló Péter által rendezett Puccini-operában jószerével minden akad, ami a már többször említett szenvedélyes magánérzület jelenségköréhez kapcsolható. Szerelem első látásra (színhelye, ahogy azt Oláh Gusztáv képzelte, képünkön), hűtlenség, csalódás, megbocsátás, és persze romantikus, nagy utazással egybekötött önfeláldozás is, amelynek csak - akik nem ismerik az opera végét, most ugorjanak egy sort - a címszereplő IV. felvonásbéli szomjanhaldoklása vet véget.

A Manon Lescaut a New Orleans környéki kietlen tájon, egyfajta kvázisivatagban zárul, ám a magaslati ücsörgésen és a pusztaságban való strimfliszaggató kóborláson túl a szerelem az előttünk álló héten még egy tájtípust és kulturális közhelyet kínál: a lakatlan szigetet. Szerdán ugyanis Haydn Lakatlan sziget című operájának koncertszerű, s egyszersmind historikus előadásával találkozhatunk az MTA dísztermében (nov. 26., fél nyolc). Az egymástól hosszú esztendőkre elszakított, majd egymást végre feltaláló szerelmesek története, mely mű 1779. december 6-án oly kedves névnapi meglepetést szerezhetett Esterházy (Fényes) Miklós herceg számára, Vashegyi György fősége alatt hangzik majd fel, aki szombaton a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának élén fogja elvezényelni Mozart utolsó három szimfóniáját (Zeneakadémia, nov. 22., fél nyolc). S alighanem itt nyílik lehetőségünk megemlíteni, hogy Haydn és Mozart szerzeményei körül forog majd a világ a Liszt Ferenc Kamarazenekar hétfői koncertjén is (Zeneakadémia, nov. 24., fél nyolc).

Kedden viszont elmarad, vagy helyesebben fogalmazva február végére halasztódik Gyenyisz Macujev zongoraestje, mely a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe volt meghirdetve. Így aki sürgető szükségét érzi, hogy elodázást nem tűrően, ha nem zongora-, hát isten neki, nagyzenekari változatban meghallgassa az Egy kiállítás képeit, annak a MÁV Szimfonikus Zenekar pénteki koncertjére kell ellátogatnia (Zeneakadémia, nov. 21., fél nyolc). S befejezésül az e heti születésnapos hangversenye: a 30 éves Budapesti Tomkins Énekegyüttes az "budai Társaskörben (nov. 24., hét óra) lesz felköszönthető.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.