mi a kotta? - Ferde utakon

  • .
  • 2009. június 11.

Trafik

"Évtizedekkel ezelőtt, amikor még igazgatója voltam a Zeneakadémiának, felhívtam egyszer Bartók Bélát, aki az intézetnek egyik legtehetségesebb növendéke volt, és igazgatói szobámban le akartam téríteni arról a lehetetlen útról, amelyre már akkor rálépett. Mondtam neki: 'Nézze, maga tehetséges fiatalember, miért ír olyan lehetetlen műveket? Mondja, hát nem lenne jobb rendes dolgokkal foglalkozni?' Bartók némán és komolyan állt előttem, aztán így szólt: 'Talán operetteket írjak, igazgató úr?' 'Operetteket? - válaszoltam.
- Ahhoz maga nem ért, fiam, mert az operettekhez melódiákra és zenei invencióra van szükség, aminek pedig magánál a nyoma sincs meg.' Hát nem volt igazam? De igazam volt, Bartók ferde dolgokat csinál, amiknek semmi köze nincs a zenéhez." Az agg Mihalovich Ödön (festményünkön) idézte 1925-ben a Ma Este riporterének ekképpen Bartókkal folytatott eszmecseréjét, s ilyesformán A rémhajó című szimfonikus költemény néhai szerzője vélhetőleg ha tehetné, se vonatozna Miskolcra, ahol június 10-én este megkezdődik a 9. Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. Az idén Bartók + Bécs felcímet viselő rendezvénysorozaton a Moszkvai Helikon Opera remek társulata Alban Berg, Rimszkij-Korszakov és Mozart műveit játssza majd, a Szegedi Nemzeti Színház kiadós Bartók-esttel készül, a Nemzeti Filharmonikusok pedig Arnold Schönberg Mózes és Áronját adják elő Kocsis Zoltán vezényletével, valamint az íróként és kultúrdiplomataként egyaránt és ugyancsak érdemdús Giorgio Pressburger rendezésében. Fel Miskolcra!

Mihalovich, aki nemcsak Hagbarth és Signe című operáját (melyet a Borsszem Jankó "wagneredeti szittya-germán Musikdrámának" aposztrofált), de a Toldi szerelmét is "Wagner-stílben" komponálta, bizonnyal inkább zarándokolna a Művészetek Palotájába az elkövetkező napokban, viselje bár a nagy koncertterem a "hangzavarok értelmetlen világába" elcsalinkázott diák nevét. Ott ugyanis csütörtökön A Rajna kincsével megkezdődnek a Budapesti Wagner-napok, s a Nibelungok átkos gyűrűje körbe is ér e héten: A Rajna kincse - június 11., hat órakor, A walkűr - június 12., négy órakor, Siegfried - június 13., négy órakor, Az istenek alkonya - június 14., hat órakor (mindannyiszor a Nemzeti Hangversenyteremben). Akárcsak az észak-magyarországi operafesztivál, úgy a Fischer Ádám áldott irányítása alatt hagyománnyá nemesülő pesti Wagner-ünnep is folytatódik a jövő héten, s azután még a Szent Grál is elibénk tűnik majd, hála Dan Brown korai, zenedrámai pályára tévedt előfutárának.

S hogy miért is keresünk kulturált nyári időtöltést a Zeneakadémiát több mint 30 éven át irányító Mihalovich Ödön szellemének? Hát mert a MÁV Szimfonikus Zenekar pénteki, Brahms-Schumann-koncertjével (alcíme "Búcsúzzunk együtt a Zeneakadémiától!", június 12., fél nyolc) egy időre bezár a Liszt Ferenc téri koncertterem. Igaz, ezzel még nem az épület régente esedékes felújítását kísérő generálpauza kezdődik majd, hanem csak a megszokott nyári szünet, s így a vakáció előtt még okvetlenül derült kedéllyel ülhetünk be Jandó Jenő kiegyensúlyozottan zseniális játékát hallgatni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.