mi a kotta? - Herceg és mészáros

  • .
  • 2011. március 10.

Trafik

Langyosítsunk föl serpenyőben 3-4 evőkanál ribizlizselét vagy -lekvárt, majd adjunk hozzá 1,5-2 deci vörösbort (lehetőleg portóit), valamint némi hagymát (sonka- vagy fokhagymát, személyes gusztus szerint). Csapjuk még hozzá egy narancs és egy citrom finom metéltre vágott héját, kis narancs- és citromlevet, kávéskanálnyi mustárt, egy csipet őrölt fehérborsot és egy leheletnyi gyömbért.
Egy-két órát hűlni hagyjuk kisded alkotásunkat, s már adhatjuk is hideg sültek, vadételek mellé. A hűtőben akár egy hónapon át tárolhatjuk a kész mártást.

A türelmes olvasó és persze lapunk közkedvességű ínyesmesterének elnézését kell kérnünk e botcsinálta gasztronómiai felütésért, ám az elkövetkező napok tán legfontosabb koncertje legalább részben menti és magyarázza, miért is elegyedtünk a Cumberland-mártás recipéjének ismertetésébe. Vashegyi György és két együttese, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar, valamint a hazai és külföldi szólóénekesek ötöse ugyanis az esedékes szerdán Händel 1747-ben bemutatott csodálatos oratóriuma, a Júdás Makkabeus előadására vállalkozik majd (Nemzeti Hangversenyterem, március 16., fél nyolc). Márpedig az ókori zsidó szabadsághős győzedelmét ünneplő, összesen 68 számból álló alkotás ajánlása Cumberland hercegének, Vilmos Ágostnak, II. György király kisebbik fiának szólt, méghozzá ily ékes szavakkal: "a valóban bölcs, vitéz és erényekben tündöklő hadvezérnek". Merthogy a trónra esélytelen királyfi épp a megelőző esztendőben sújtott le, mondhatni pöröly módjára, az atyja ellen horgadó felföldi jakobita fölkelőkre. A herceg Händel mestertől szép ajánlást kapott, míg ellenfeleitől éppenséggel a "Mészáros Cumberland" melléknevet nyerte el, s ugyancsak az övé az a kétes dicsőség, hogy a szigetország történészei a közelmúltban őt választották meg a XVIII. század legszörnyűbb britjének. S hozzá még a mártás is egy száz évvel későbbi princhez, Ernő Ágosthoz kapcsolódik, akinek azonban így mégiscsak sikerült tartósan kellemesebb érzeteket keltenie hercegsége nevezetével.

Angliai, egész pontosan londoni érdekű számmal indul majd a MÁV Szimfonikus Zenekar szombati koncertje is: Carl Maria von Weber utolsó operája, a Júdás Makkabeushoz hasonlóan a Covent Gardenben ősbemutatott Oberon nyitányával (Olasz Kultúrintézet, március 12., fél nyolc). A tuberkulotikus Weber alig másfél hónappal élte túl tündéroperájának zajos sikerű londoni premierjét (festményünk halála évében, 1826-ban mutatja a komponistát), s még első sírja is az angol fővárosban feküdt. Csupán az első, hiszen Weber maradványait 1844-ben végül hazaszállították Drezdába, méghozzá az aktuális héten három ragyogó koncert által is ünnepelt Richard Wagner kezdeményezésére. Elvégre is ezekben a napokban tér vissza osztrák-holland-belga-francia turnéjáról a Budapesti Fesztiválzenekar, hogy Fischer Iván vezénylete alatt és a mezzoszoprán Petra Lang közreműködésével rögvest Budapesten is elővezessék népszerű Wagner-programjukat (Nemzeti Hangversenyterem, március 11. és 12., háromnegyed nyolc, ill. március 13., fél négy).

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.