mi a kotta? - Könny és mosoly

  • .
  • 2011. augusztus 18.

Trafik

"Dal Liszt Ferenchez Jól indult az a vers, de a vége oly kielégítetlen Mit kell érteni az alatt, hogy 'a magyar siralmival mosson le minden vészt vihart'? Sohse sírjunk ott; nem illik a' mihozzánk Szép tünemény volna, a hős magyar nemzet hogyan ül a földön és törülgeti az inge ujjába könnyeit Van nekünk erőnk, eszünk, tehetségünk elég: küzdünk becsületesen ezután is, ahol a nemzeti szellemerő számára nyitva a tér; búsuló magyarokra nincsen semmi szükség" Ezekkel a szavakkal üzent a Vasárnapi Újság szerkesztői rovata annak az ismeretlen poétának, aki 1856 augusztusában a hosszú évek után újra Magyarországra látogató Lisztet ünnepelte volna költeményével A magyarnak persze éppenséggel lett volna némi oka akkortájt a könnyeit törölgetni, s közben akár vészt meg vihart is emlegetni, de erről nemigen volt ildomos versben szót ejteni A korabeli sajtómunkások ehelyett inkább méltán lelkesedtek az évtizedek óta épülő esztergomi bazilika fölszenteléséért, valamint Liszt Ferencért, aki ez alkalomra újra hazalátogatott, hogy "a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója" avatásán elvezényelje az Esztergomi mise ősbemutatóját 155 év múltán mi sem töröljük ingünk ujjába a könyűnket, hanem ugyancsak Esztergomot és Lisztet emlegetjük, elvégre vasárnap kezdődik az ilyentájt esedékes Esztergomi Liszt Hét Ahol is az első napok heveny zongorázással fognak telni, hiszen előbb Nicolas Namoradze (Szent Adalbert Központ, augusztus 21, hét óra), másnap pedig Bogányi Gergely (Bazilika, augusztus 22, hét óra) telepedik majd a hangszeréhez költői, vallásos és transzcendens harmóniákat eljátszandó Szombaton befejezéséhez érkezik a megelőző hetet domináló két másik fesztivál, a kaposvári kamarazenei és a zempléni egyaránt Az előbbi fesztivál zárókoncertjén Johannes Brahms 1890-ből való, Práter melléknevű G-dúr vonósötöse fogja beszegni a rendezvénysorozatot - kései mű egy kései órán (református templom, augusztus 20, éjjeli tizenegy óra) Egy másik, a Sárospataki református templomban addigra már véget is ér majd a Zempléni Fesztivál idei utolsó hangversenye (augusztus 20, nyolc óra): a Liszt Ferenc Kamarazenekar együttese elé lépő Baráti Kristóffal, Mendelssohn vonósszimfóniájától Pablo de Sarasate virtuóz Carmen fantáziájáig Mozi vagy múzeum - Budapesten nagyjából e két, félig-meddig szokatlan lehetőség között választhatunk, ha zenei életet keresgélünk magunknak Merthogy a Puskin moziban Claudio Abbado fog vezényelni (e heti fotónk az idős mester előtt tiszteleg), persze felvételről: a filmszínház Mahler-szimfóniasorozatának harmadik estéjén (augusztus 18, hét óra), a komolyzenei repertoár tán leghosszabb szimfóniáját, a százperces Harmadikat megszólaltatva Az Öntödei Múzeumban pedig, ha minden igaz, akár egy komplett madrigálestben is gyönyörködhetünk (augusztus 22, fél nyolc) Lagrime e sorrisi felcím alatt ugyanis szerelmes madrigálok tartanak majd igényt az érzékenységünkre - Monteverditől Frescobaldiig . .

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.