mi a kotta? - Könny és mosoly

  • .
  • 2011. augusztus 18.

Trafik

"Dal Liszt Ferenchez Jól indult az a vers, de a vége oly kielégítetlen Mit kell érteni az alatt, hogy 'a magyar siralmival mosson le minden vészt vihart'? Sohse sírjunk ott; nem illik a' mihozzánk Szép tünemény volna, a hős magyar nemzet hogyan ül a földön és törülgeti az inge ujjába könnyeit Van nekünk erőnk, eszünk, tehetségünk elég: küzdünk becsületesen ezután is, ahol a nemzeti szellemerő számára nyitva a tér; búsuló magyarokra nincsen semmi szükség" Ezekkel a szavakkal üzent a Vasárnapi Újság szerkesztői rovata annak az ismeretlen poétának, aki 1856 augusztusában a hosszú évek után újra Magyarországra látogató Lisztet ünnepelte volna költeményével A magyarnak persze éppenséggel lett volna némi oka akkortájt a könnyeit törölgetni, s közben akár vészt meg vihart is emlegetni, de erről nemigen volt ildomos versben szót ejteni A korabeli sajtómunkások ehelyett inkább méltán lelkesedtek az évtizedek óta épülő esztergomi bazilika fölszenteléséért, valamint Liszt Ferencért, aki ez alkalomra újra hazalátogatott, hogy "a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója" avatásán elvezényelje az Esztergomi mise ősbemutatóját 155 év múltán mi sem töröljük ingünk ujjába a könyűnket, hanem ugyancsak Esztergomot és Lisztet emlegetjük, elvégre vasárnap kezdődik az ilyentájt esedékes Esztergomi Liszt Hét Ahol is az első napok heveny zongorázással fognak telni, hiszen előbb Nicolas Namoradze (Szent Adalbert Központ, augusztus 21, hét óra), másnap pedig Bogányi Gergely (Bazilika, augusztus 22, hét óra) telepedik majd a hangszeréhez költői, vallásos és transzcendens harmóniákat eljátszandó Szombaton befejezéséhez érkezik a megelőző hetet domináló két másik fesztivál, a kaposvári kamarazenei és a zempléni egyaránt Az előbbi fesztivál zárókoncertjén Johannes Brahms 1890-ből való, Práter melléknevű G-dúr vonósötöse fogja beszegni a rendezvénysorozatot - kései mű egy kései órán (református templom, augusztus 20, éjjeli tizenegy óra) Egy másik, a Sárospataki református templomban addigra már véget is ér majd a Zempléni Fesztivál idei utolsó hangversenye (augusztus 20, nyolc óra): a Liszt Ferenc Kamarazenekar együttese elé lépő Baráti Kristóffal, Mendelssohn vonósszimfóniájától Pablo de Sarasate virtuóz Carmen fantáziájáig Mozi vagy múzeum - Budapesten nagyjából e két, félig-meddig szokatlan lehetőség között választhatunk, ha zenei életet keresgélünk magunknak Merthogy a Puskin moziban Claudio Abbado fog vezényelni (e heti fotónk az idős mester előtt tiszteleg), persze felvételről: a filmszínház Mahler-szimfóniasorozatának harmadik estéjén (augusztus 18, hét óra), a komolyzenei repertoár tán leghosszabb szimfóniáját, a százperces Harmadikat megszólaltatva Az Öntödei Múzeumban pedig, ha minden igaz, akár egy komplett madrigálestben is gyönyörködhetünk (augusztus 22, fél nyolc) Lagrime e sorrisi felcím alatt ugyanis szerelmes madrigálok tartanak majd igényt az érzékenységünkre - Monteverditől Frescobaldiig . .

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.