kulthírek

  • .
  • 2011. augusztus 18.

Trafik

BÁNK BÁN: CÉL A JÖVÕ SZEZON A 2012-13-as évadban tekinthető reálisnak a Bánk bán eredetileg az idei évre elképzelt Los Angeles-i bemutatása, adta hírül a kultúráért felelős államtitkárság. Erről a hónap végén kezd tárgyalásokat Igric György, a Filharmónia Budapest ügyvezetője az LA-i Operaházzal. LOCARNO: ROMÁN-MAGYAR SIKER Milagros Mumenthaler argentin-svájci koprodukciója (Abrir puertas y ventanas - Visszajöttem, itt maradok) nyerte a locarnói nemzetközi filmfesztivál fődíját, az Arany Leopárdot.
A film főszereplője, María Canale kapta a legjobb színésznőnek járó díjat. A legjobb férfi főszereplőnek a román Bogdan Dumitrache bizonyult: román-magyar együttműködésben készült filmjének (Din dragoste cu cele mai bune intentii - A legjobb szándékkal) rendezője, Adrian Sitaru vehette át a legjobb rendező díját. A film hangmestere Zányi Tamás volt. A 70 éves Bruno Ganz életműdíjat kapott.

PAPÍRON A RECORDER Papíralapú kiadással jelentkezett a neten indult - s ott (recorder.blog.hu) továbbra is működő - Recorder: az ingyenes zenemagazin július-augusztusi számának címlapján Amy Winehouse, belül fesztiváldömping.

SZIGETI GYORSMÉRLEG Nem tett jót a Sziget Fesztivál idei eredményének a fővárosnak fizetendő bérleti díj, valamint Prince koncertjének extraköltsége, így a kb. 385 ezres látogatottság ellenére 100 millió fölötti veszteséget könyvelhetnek el. Ezt kompenzálhatja a szervező cég többi nyári fesztiváljának nyeresége.

SZUBJEKTÍV ATLASZ A Kitchen Budapest, a holland Annelys de Vet és Bujdosó Attila szervezésében ötven fiatal magyar alkotó elkészítette Magyarország szubjektív atlaszát, amely a napokban jelent meg Parti Nagy Lajos előszavával, a HVG kiadásában. A turisztikai kliséktől mentes, de a mindennapok valóságát szeretettel és kritikusan megragadó összképből ízelítő látható a szubjektivatlasz.kibu.hu címen.

NEW YORK: EMLÉKMÛAVATÁS ELőTT Hónapok hiányoztak csak hozzá, de Uszáma bin Ládin nem élte meg Amerika megtámadásának tizedik évfordulóját, így a lerombolt New York-i ikertornyok helyén létesített emlékmű felavatását sem: a szeptember 11-i ceremónián csak az elhunytak családtagjai lehetnek jelen a hivatalos résztvevőkön kívül, de másnaptól bárki fölkeresheti. Michael Arad építész, aki 5201 jelentkező közül, pályázaton nyerte el a tervezési megbízást, 42 éves, Izraelben, az Egyesült Államokban és Mexikóban nőtt fel, New Yorkba két évvel a terrortámadás előtt költözött. Eredetileg két tátongó lyukat képzelt el a tornyok hűlt helyétől nyugatra, a Hudson folyón, s ezekbe ömlött volna bele a víz. Azután praktikus okokból pontosan oda költöztette a két üreget, ahol valaha a felhőkarcolók álltak: az emlékmű elnevezése arra utal, ahogy a végtelenbe vesző mélység előhívja a semmibe tűnt építmények irdatlan magasságát, míg a vízfelületen az égbolt játszik (Reflecting Absence - A hiány tükrözése). A négyzet alakú medencékbe zuhogó mesterséges vízesés elnyomja a környező forgalom zaját, a körbefutó bronzlapokon az ikertornyokban és a lezuhant repülőgépeken, valamint a mentés közben elhunytak neve olvasható, méghozzá nem ábécérendben, hanem egymáshoz kapcsolódásaik szerint: családtagok, munkatársak, tűzoltóbrigádok tagjai egy-egy csokorban. A medencék köré több mint 400 tölgyfát ültettek, az emlékműhöz csatlakozó múzeum jövőre nyílik meg. Mindez kb. 700 millió dollárba kerül (ebből már 400 millió bejött magánadományokból), a működtetés évi költsége 50-60 millió lesz. A Ground Zero többi részén további építkezések zajlanak - a város lassan újra birtokába veszi a teret.

Szeptember 11-én a Metropolitan Museum of Art hangversenytermében mutatják be William Basinski The Disintegration Loops című elégikus ambient kompozícióját, amit a tornyok lerombolása előtti és utáni hetekben alkotott. A koncert alatt vetített videó egyetlen kameraállásból mutatja a füstölgő romokat, ahogy 2001. szeptember 11-én az éjszaka fölváltja a nappalt. A hangverseny többi művét is az emlékezés ihlette: Ingram Marshall: Fog Tropes II., Alfred Schnittke: Collected Songs Where Every Verse is Filled with Grief, Osvaldo Golijov: Tenebrae.

BERLIN: A FAL ÉS A STASI EMLÉKE 2009 novemberében, a város nyugati zónáját elszigetelő fal lebontásának 20. évfordulóját ünnepelte Berlin, most az építés kezdetére, 1961. augusztus 13-ra emlékeztek. A városon belül kb. 40, körülötte összesen 160 km hosszú falat idővel valóságos erődítményrendszerré fejlesztették - aki át akart jutni, az életét kockáztatta. Egyeseknek sikerült, de száz fölött van azok száma, akik ott pusztultak. Emlékük előtt egyperces csönddel tisztelgett az egyesített német főváros, félárbocra eresztették a parlament zászlaját, megkondultak a harangok. Berlinben külön múzeuma van a falnak (az egykori amerikai szektor Checkpoint Charlie átkelőhelyénél), de időszakos kiállítások is nyíltak. Aus anderer Sicht. Die frühe Berliner Mauer címmel azokat a felvételeket mutatják be (és adták ki albumban), amelyeket egy nyugati fotós és egy keleti író, Annett Gröschner és Arwed Messmer fedezett fel még 1990-ben, a potsdami katonai archívumban: több mint 1200 negatívból, digitális technika segítségével, 324 panorámaképen állították össze a fal teljes szakaszát Treptowtól Pankowig, kelet felől nézve. 1966-ban azért készültek a fotók, hogy az építmény felújításra szoruló állapotát bemutassák. A kiállítás október 3-ig látható az Unter den Linden 40. alatt.

Simon Menner 1978-ban született német művész a Stasi archívumában talált fotókból rendezett kiállítást a Morgen Contemporary galériában: az egykor oktatási céllal készült képek az álcázás, a tömegbe történő beolvadás elavult kémfilmbe illően komikus módozatait mutatják be, augusztus 20-ig.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.