mi a kotta? - No de kedves Beethoven...

  • .
  • 2010. július 29.

Trafik

Ez alkalommal a bécsi szerzőség, valamint a gordonka, hegedű, zongora felállás dominálja a hét komolyzenei koncertjeit, s ugyancsak felfeslő motívum gyanánt a kastélylakó törzsökös elit is összeköti valamelyest az elkövetkező napok zenei programját. A fertődi Esterházy-kastély pénteki hangversenyén például rögvest mindhárom mozzanatra rálelhetünk, hiszen a galántai előnevű mágnásfamília fényes széktartó helyén Perényi Miklós, Rolla János és Rohmann Imre delikát hármasa Schubert-, Mozart- és Haydn-triókkal és szonátákkal tartja majd jól a szerencséseket (július 30., fél nyolc).
S habár a Capella Savaria másnapi koncertje ugyanott Zempléni Szabolcs jóvoltából immár a korhű natúrkürtöt helyezi a Haydn-Mozart-műsor középpontjába (július 31., fél nyolc), a Nemzeti Filharmonikusok martonvásári kitelepülése már újfent a három emlegetett hangszer együttjátékát ígéri. Az Antal Mátyás által dirigálandó koncert első fele ugyanis Baráti Kristóf, Fenyő László és Hernádi Ákos szólóival Beethoven Hármasversenyét adja majd, benne a baráti tanítvány, Rudolf főherceg számára megszelídített zongoraszólammal, valamint a hegedű és a gordonka muzsikust próbáló iramataival (július 31., hét óra). A program másik fele azután visszaköt Fertőd és Kismarton uraihoz, hiszen Beethoven 1807-es C-dúr miséje - Haydn utolsó miséinek sorát folytatva - Esterházy Miklós herceg megrendelésére, s egyszersmind a hercegné, Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein - egyik - névnapjának megünneplésére készült. "Misémről, amint egyáltalában magamról, nem szívesen mondok bármit is, de azt hiszem, úgy kezeltem benne a szöveget, ahogyan még kevesen" - fogalmazott utóbb levelében az önérzetes mester, ám a kismartoni ősbemutató hallgatósága korántsem volt egyöntetűen lelkes. Így aztán nemcsak az Esterházyak szolgálatában álló Hummel tette félreérthetetlenné fenntartásait, de állítólag maga a herceg is e szavakkal fordult a szerzőhöz: "No de kedves Beethoven, mit művelt már megint?" Nos, hogy mit is művelt, azt ezúttal a Nemzeti Énekkar, valamint a négy szólista, Fodor Beatrix, Meláth Andrea, Brickner Szabolcs és Bretz Gábor énekszavából fülelhetjük ki magunknak.

A kékvérűeknél, ha tetszik a germanizmus, a magas születésűeknél maradva a gödöllői kastély dísztermében az e tájékon különösen tisztelt Erzsébet királyné, vagyis Sissi jut fő- és címszerephez - hála a bécsi és egyúttal bécsies Fritz Kreislernek. A ma elsősorban kellemes szalondarabok szerzőjeként emlékezetes hegedűs ugyanis 1932-ben operettet komponált a bajor Wittelsbachok szép rozmaringjáról, s e mű magyarországi bemutatójára kerül most sor - Keszei Bori, Kónya Krisztina és László Boldizsár főszereplésével (július 29., 30., fél nyolc). Az eredeti osztrák librettót egyébiránt Ernst Marischka és testvére, Hubert jegyezte, s mivel Ernst utóbb is hű maradt a tragikus sorsú császárné történetéhez, az e heti illusztráció egy meglehetősen ismerős film plakátjáról származhat hasábjainkra.

S végezetül Bécstől és az arisztokráciától immár elszakadva két városunkban is ünnepi játékok peregnek mostanság. Ennek köszönhetően e héten a szegedi Dóm téren a Kero rendezte Carmen kelleti magát - a címszerepben az izgalmas Schöck Atalával (július 30., 31., kilenc óra), míg a veszprémi püspöki palota előterében José Cura és Komlósi Ildikó kettősével tölthetünk majd egy emelt szintű péntek estét (július 30., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”