mi a kotta? - No de kedves Beethoven...

  • .
  • 2010. július 29.

Trafik

Ez alkalommal a bécsi szerzőség, valamint a gordonka, hegedű, zongora felállás dominálja a hét komolyzenei koncertjeit, s ugyancsak felfeslő motívum gyanánt a kastélylakó törzsökös elit is összeköti valamelyest az elkövetkező napok zenei programját. A fertődi Esterházy-kastély pénteki hangversenyén például rögvest mindhárom mozzanatra rálelhetünk, hiszen a galántai előnevű mágnásfamília fényes széktartó helyén Perényi Miklós, Rolla János és Rohmann Imre delikát hármasa Schubert-, Mozart- és Haydn-triókkal és szonátákkal tartja majd jól a szerencséseket (július 30., fél nyolc).
S habár a Capella Savaria másnapi koncertje ugyanott Zempléni Szabolcs jóvoltából immár a korhű natúrkürtöt helyezi a Haydn-Mozart-műsor középpontjába (július 31., fél nyolc), a Nemzeti Filharmonikusok martonvásári kitelepülése már újfent a három emlegetett hangszer együttjátékát ígéri. Az Antal Mátyás által dirigálandó koncert első fele ugyanis Baráti Kristóf, Fenyő László és Hernádi Ákos szólóival Beethoven Hármasversenyét adja majd, benne a baráti tanítvány, Rudolf főherceg számára megszelídített zongoraszólammal, valamint a hegedű és a gordonka muzsikust próbáló iramataival (július 31., hét óra). A program másik fele azután visszaköt Fertőd és Kismarton uraihoz, hiszen Beethoven 1807-es C-dúr miséje - Haydn utolsó miséinek sorát folytatva - Esterházy Miklós herceg megrendelésére, s egyszersmind a hercegné, Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein - egyik - névnapjának megünneplésére készült. "Misémről, amint egyáltalában magamról, nem szívesen mondok bármit is, de azt hiszem, úgy kezeltem benne a szöveget, ahogyan még kevesen" - fogalmazott utóbb levelében az önérzetes mester, ám a kismartoni ősbemutató hallgatósága korántsem volt egyöntetűen lelkes. Így aztán nemcsak az Esterházyak szolgálatában álló Hummel tette félreérthetetlenné fenntartásait, de állítólag maga a herceg is e szavakkal fordult a szerzőhöz: "No de kedves Beethoven, mit művelt már megint?" Nos, hogy mit is művelt, azt ezúttal a Nemzeti Énekkar, valamint a négy szólista, Fodor Beatrix, Meláth Andrea, Brickner Szabolcs és Bretz Gábor énekszavából fülelhetjük ki magunknak.

A kékvérűeknél, ha tetszik a germanizmus, a magas születésűeknél maradva a gödöllői kastély dísztermében az e tájékon különösen tisztelt Erzsébet királyné, vagyis Sissi jut fő- és címszerephez - hála a bécsi és egyúttal bécsies Fritz Kreislernek. A ma elsősorban kellemes szalondarabok szerzőjeként emlékezetes hegedűs ugyanis 1932-ben operettet komponált a bajor Wittelsbachok szép rozmaringjáról, s e mű magyarországi bemutatójára kerül most sor - Keszei Bori, Kónya Krisztina és László Boldizsár főszereplésével (július 29., 30., fél nyolc). Az eredeti osztrák librettót egyébiránt Ernst Marischka és testvére, Hubert jegyezte, s mivel Ernst utóbb is hű maradt a tragikus sorsú császárné történetéhez, az e heti illusztráció egy meglehetősen ismerős film plakátjáról származhat hasábjainkra.

S végezetül Bécstől és az arisztokráciától immár elszakadva két városunkban is ünnepi játékok peregnek mostanság. Ennek köszönhetően e héten a szegedi Dóm téren a Kero rendezte Carmen kelleti magát - a címszerepben az izgalmas Schöck Atalával (július 30., 31., kilenc óra), míg a veszprémi püspöki palota előterében José Cura és Komlósi Ildikó kettősével tölthetünk majd egy emelt szintű péntek estét (július 30., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.