mi a kotta? - No de kedves Beethoven...

  • .
  • 2010. július 29.

Trafik

Ez alkalommal a bécsi szerzőség, valamint a gordonka, hegedű, zongora felállás dominálja a hét komolyzenei koncertjeit, s ugyancsak felfeslő motívum gyanánt a kastélylakó törzsökös elit is összeköti valamelyest az elkövetkező napok zenei programját. A fertődi Esterházy-kastély pénteki hangversenyén például rögvest mindhárom mozzanatra rálelhetünk, hiszen a galántai előnevű mágnásfamília fényes széktartó helyén Perényi Miklós, Rolla János és Rohmann Imre delikát hármasa Schubert-, Mozart- és Haydn-triókkal és szonátákkal tartja majd jól a szerencséseket (július 30., fél nyolc).
S habár a Capella Savaria másnapi koncertje ugyanott Zempléni Szabolcs jóvoltából immár a korhű natúrkürtöt helyezi a Haydn-Mozart-műsor középpontjába (július 31., fél nyolc), a Nemzeti Filharmonikusok martonvásári kitelepülése már újfent a három emlegetett hangszer együttjátékát ígéri. Az Antal Mátyás által dirigálandó koncert első fele ugyanis Baráti Kristóf, Fenyő László és Hernádi Ákos szólóival Beethoven Hármasversenyét adja majd, benne a baráti tanítvány, Rudolf főherceg számára megszelídített zongoraszólammal, valamint a hegedű és a gordonka muzsikust próbáló iramataival (július 31., hét óra). A program másik fele azután visszaköt Fertőd és Kismarton uraihoz, hiszen Beethoven 1807-es C-dúr miséje - Haydn utolsó miséinek sorát folytatva - Esterházy Miklós herceg megrendelésére, s egyszersmind a hercegné, Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein - egyik - névnapjának megünneplésére készült. "Misémről, amint egyáltalában magamról, nem szívesen mondok bármit is, de azt hiszem, úgy kezeltem benne a szöveget, ahogyan még kevesen" - fogalmazott utóbb levelében az önérzetes mester, ám a kismartoni ősbemutató hallgatósága korántsem volt egyöntetűen lelkes. Így aztán nemcsak az Esterházyak szolgálatában álló Hummel tette félreérthetetlenné fenntartásait, de állítólag maga a herceg is e szavakkal fordult a szerzőhöz: "No de kedves Beethoven, mit művelt már megint?" Nos, hogy mit is művelt, azt ezúttal a Nemzeti Énekkar, valamint a négy szólista, Fodor Beatrix, Meláth Andrea, Brickner Szabolcs és Bretz Gábor énekszavából fülelhetjük ki magunknak.

A kékvérűeknél, ha tetszik a germanizmus, a magas születésűeknél maradva a gödöllői kastély dísztermében az e tájékon különösen tisztelt Erzsébet királyné, vagyis Sissi jut fő- és címszerephez - hála a bécsi és egyúttal bécsies Fritz Kreislernek. A ma elsősorban kellemes szalondarabok szerzőjeként emlékezetes hegedűs ugyanis 1932-ben operettet komponált a bajor Wittelsbachok szép rozmaringjáról, s e mű magyarországi bemutatójára kerül most sor - Keszei Bori, Kónya Krisztina és László Boldizsár főszereplésével (július 29., 30., fél nyolc). Az eredeti osztrák librettót egyébiránt Ernst Marischka és testvére, Hubert jegyezte, s mivel Ernst utóbb is hű maradt a tragikus sorsú császárné történetéhez, az e heti illusztráció egy meglehetősen ismerős film plakátjáról származhat hasábjainkra.

S végezetül Bécstől és az arisztokráciától immár elszakadva két városunkban is ünnepi játékok peregnek mostanság. Ennek köszönhetően e héten a szegedi Dóm téren a Kero rendezte Carmen kelleti magát - a címszerepben az izgalmas Schöck Atalával (július 30., 31., kilenc óra), míg a veszprémi püspöki palota előterében José Cura és Komlósi Ildikó kettősével tölthetünk majd egy emelt szintű péntek estét (július 30., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.