mi a kotta? - Ökör a háztetőn

  • .
  • 2010. január 28.

Trafik

Ha már a múlt héten a koncertprogram számottevő gyarapodásának fölemlítésével indítottuk ajánlónkat, úgy ez alkalommal sem igen tehetünk másként, hiszen a soros MaNcs-ciklus jószerint minden napjára két vagy több fajsúlyos hangverseny esik. Kezdhetjük akár ismételten a schönbergi Megdicsőült éjjel, mely mű előadásával a Perényi Miklóst hangszeres szólistaként és zeneszerzőként egyaránt felléptető UMZE zárja majd programját (Thália Színház, január 28., fél nyolc), hogy aztán rögvest az új magyar zene hét végi nagyrendezvényére térjünk, mely sorozatot megtévesztő módon 22.
Mini-Fesztivál nevezet alatt lelhetjük fel a koncertprogramban. Pénteken, szombaton és vasárnap a MűPa Fesztivál Színházában négy fölöttébb kiadós hangverseny vár ugyanis reánk, s míg az előadók sorában a Debreceni Filharmonikus Zenekart csakúgy ott találjuk, akár Meláth Andreát és Geiger Györgyöt, addig a megszólaltatott koncertdarabok elénk idézik a magyar zeneszerzés félmúltjának, jelenének és közeljövőjének majd' mindahány jelesét. Így természetesen Kurtág Györgyöt is, akinek francia mestere, Darius Milhaud viszont a MÁV Szimfonikus Zenekar szerdai estjén jut szerephez, mint a címünkben idézett remekmű szerzője (Operettszínház, február 3., hét óra).

Az Ökör a háztetőn ősbemutatója 1920-ban volt, amikor a "hát ez szürreális!" fordulatnak még csak lelkes párizsi művészek próbáltak értelmet adni, a komikus balett szcenárióját pedig maga Jean Cocteau jegyezte. Ugyanezen a premieren a Hatok egy másik beltagja, Francis Poulenc is bemutatta egyik kompozícióját. Az ő művészetét az elkövetkező napokban előbb a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok farsangi irodalmi koncertje idézi (PIM, január 29., hét óra), majd Várdai István és Fülei Balázs kamaraestje, ahol utolsó szám gyanánt Poulenc gordonka-zongora szonátája adatik (MTA Díszterme, február 1., fél nyolc).

Az Ökör a háztetőn amúgy egy régi brazil tangó elnevezése, egyike a Milhaud művében felbukkanó többtucatnyi dél-amerikai melódiának. El Manisero - ez viszont már egy utcai mogyoróárust megénekeltető közkedvelt kubai szám címe, melyet a kaliforniai Chanticleer férfikar vezet majd elő sokszínű koncertjén (Nemzeti Hangversenyterem, január 31., fél nyolc). A Chaucer "tisztán éneklő" kakasát idéző mesterkórus műsora a középkortól a jelenig ível, s hasonlóan nagy távolságot fognak be Klenyán Csaba és kollégái hétfőn, a Magyar Rádió márványtermi kora estjén, ahol a számok felváltva idézik majd a XV. század első felében működött John Dunstable és a kortárs Tihanyi László művészetét (február 1., hat óra).

Milhaud fentebb többször említett szerzeménye eredetileg mozifantáziának íródott, melyet szerzője Charlie Chaplin (képünkön) egyik némafilmjének kísérőjéül szánt. Akár a Duna Szimfonikusok, a Nemzeti Énekkar és a Modern Art Orchestra két közös matinékoncertjén is felhangozhatna tehát, hiszen a Tháliában megrendezendő program csupa filmzenét kínál - Prokofjevtől Eötvös Péterig (január 30., 11 és 15 óra). E két koncerten az együttesek összeműködése és Fekete-Kovács Kornél vezénylete a klasszikus zene és a dzsessz termékeny kapcsolatát fogja példázni, aminthogy erről árulkodik Ravel dzsesszes hatásoktól ihletett G-dúr zongoraversenye is, melynek szólóját a Pannon Filharmonikusok pesti vendégjátékán (Nemzeti Hangversenyterem, január 29., fél nyolc) a kiváló Csalog Gábor adja majd elő.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.