mi a kotta? - Raguza követe

Múlt alkalommal a zseniális, ám sérelmekkel teli, s utóbb megbomlott elméjű Hugo Wolfot emlegettük, s neki e héten is módja nyílik majd Olasz szerenád című szerzeményével tapsokat aratni. Az eredetileg vonósnégyesnek komponált zenekari darab ezúttal a Budapesti Vonósok esedékes műsorán hangzik föl, azonban a Baráti Kristófot vendégelő koncert (MTA díszterme, február 12., fél nyolc) egy további Wolf-művet is programján szerepeltet majd, méghozzá ősbemutató gyanánt.

Felcsendül ugyanis az Utazás - szvit hegedűre és vonószenekarra című alkotás, melynek szerzője nem más, mint az elsősorban táncdalslágereiről és a Vuk filmzenéjéről jól ismert Wolf Péter. Mindazonáltal a Könnyű, mint az 1x1 jeles komponistájának szvitje nem az egyetlen meglepetés Botvay Károlyék estjén, hiszen a koncerten két D-dúr hangnemű szimfónia is előadatik majd bizonyos Luka Sorkocevic nevű komponista életművéből. A Raguza, vagyis a mai Dubrovnik városában született patrícius, akit olaszosan Luca de Sorgo néven is emlegettek XVIII. századi kortársai, a preklasszikus zeneirodalom igen képzett és tisztes alakjának számítható. A sokfelé forgott, városköztársaságát a császári udvarnál képviselő férfiú Bécsben ismeretséget kötött nagy pályatársaival, Gluck lovaggal és Haydnnal is, s ilyesformán művészete sokat köszönhetett e diplomáciai kiküldetésnek. Sorkocevic (márványbüsztön mutatjuk) a nagy francia forradalom évében halt meg, méghozzá felettébb tragikus módon: levetette magát raguzai palotájának harmadik emeletéről.

Ne feledjük, szombaton operabál Komlósi Ildikóval és José Curával, s az elkövetkező napok egyéb farsangi mulatságokat is kínálnak számunkra! Szerdán Lukács Gyöngyi és a bariton Alexandru Agache főszereplésével a MÁV Szimfonikus Zenekar operagálája csábít (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 17., fél nyolc), míg a Budapesti Filharmóniai Társaság két koncertje Dvorák Karnevál című nyitányával indul, és Weiner Leó Farsangjával folytatódik majd (Operaház, február 15. és 16., fél nyolc). Ugyane Weiner-művet a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok Farsangi furfangok elnevezésű hangversenyén (MTA díszterme, február 13., hét óra) is meghallgathatjuk, akárcsak Mozart Öt kontratáncát. A zeneszerző halálának évében keletkezett, ám derűsen népies hangvételű táncok átkötést kínálnak a hét jubileumi márványtermi koncertjéhez, melyet Robert Schumann Öt darab népi dallamokra című, 1849-ből való zongora-cselló darabja nyit majd Gulyás Mártával és Somodari Péterrel, hogy utóbb Szabadi Vilmost is némi Schumann-játékon kapjuk (február 15., hat óra).

S végül jöjjenek az igazi nagy erőpróbák: a Concerto Budapest Schubert sokféleképp számozott, ám mindenesetre "Nagy" C-dúr szimfóniáját játssza majd a Perényi Miklós szólójával abszolvált Lutoslawski Csellóverseny nyomában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 15., fél nyolc), a Pestre ruccanó Győri Filharmonikus Zenekar pedig Berkes Kálmán vezénylete alatt a Trisztántól Kurtág György Üzeneteiig jut el (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 16., fél nyolc). Míg a Budapesti Fesztiválzenekar soros bérleti koncertjein (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 11. és 12., háromnegyed nyolc, február 13., fél négy) immár a közelgő Beethoven-maratonra edz - a IV. és a VI. szimfónia megszólaltatásával.

De ennyi program bőven elég lesz egy hétre. Vagy mint Wolf Péter slágerének címével mondhatnánk: Most kéne abbahagyni!