mi a kotta? - Regélő és Honművész

  • .
  • 2010. október 28.

Trafik

Az előttünk álló héten ugyan szokatlan módon nem jut komolyabb szerephez a jövőre fokozottan ünnepelendő Liszt Ferenc művészete, mi most mégis vele indítjuk ismertetőnket, hiszen pénteken egy olyan zeneoktatási intézmény alapítási évfordulóját ünnepeljük, amely rengeteget köszönhet a korszakos világsztár jószerint páratlan jótékonyságának. És nem, nem a Zeneakadémiáról van szó, hanem az 1840-ben, azaz 170 éve megalapított Nemzeti Conservatoriumról vagy másként a Pest-Budai Hangászegyesületi (később Nemzeti) Zenedéről, mely tanintézet ma Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium nevezet alatt fejti ki áldásos működését.
A Művészetek Palotájában most a Konzi egykori és jelenlegi diákjai ünneplik iskolájukat, s a koncerten mások társaságában az ezúttal karmesterként és hangszerelőként egyaránt okkal megtapsolható Kocsis Zoltán is fellép majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 29., fél nyolc).

A Zenede létrehozója és legelső, tisztét holtáig, kereken 35 esztendőn át betöltő igazgatója a reformkor egyik kitüntetetten serény és sokoldalú férfiúja, Mátray Gábor volt. A Rothkrepf nevet elhagyó Mátray (képünk mutatja) írt operát, és szerkesztette a címünkben említett sajtóterméket és melléklapját, dolgozott a Nemzeti Színházban és a Nemzeti Múzeumban, próbálkozott a népzenekutatással, és oktatta a szavalattant. S ahogy a Vasárnapi Újság 1860-ban méltatta: "Több mint 30 éve, hogy az ő nevét a fővárosi tudományos és művészeti intézetekkel csaknem elválhatatlan kapcsolatban látjuk. - Pályája nem tartozik a fényesek, zajosak, de a hasznosak közé, s a hol a gyakorlat tapasztalása és szervező, rendező kézre van szükség, ott oly emberek működésére van szükség, minőnek Mátray Gábort ismerjük. És ne felejtsük egy nagy érdemét: ő mintegy apja a mostani hírlapszerkesztőknek."

A héten egyebekben fényesek és zajosak is jócskán akadnak a koncertprogramon, hiszen mindjárt csütörtökön az Orchestre National de France és operakarmesternek is nagyszerű vezető karnagya, Daniele Gatti ad hangversenyt - a Pastorale szimfóniát a "zene atombombájával" (Arthur Honegger jellemezte e szavakkal Stravinsky Tavaszi áldozatát) öszszepárosítva (Nemzeti Hangversenyterem, október 28., fél nyolc). A soros ciklus másik végén pedig az ugyancsak méltán világhírű svájci kamarazenekar, a Festival Strings Lucerne Bécsi estje kecsegtet - Schönbergtől visszafelé haladva a zenetörténetben (Nemzeti Hangversenyterem, november 3., fél nyolc). S persze erre a hétre esik a Budapesti Fesztiválzenekar három bérleti koncertje is, melyeknek orosz tematikáját Sosztakovics - Wagner- és Rossini-idézeteket is felvonultató - legutolsó, szám szerint 15. szimfóniája zárja majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 30. és november 1. háromnegyed nyolc, október 31. fél négy). A karmester az éppenséggel zongoraművészként is világraszóló Mihail Pletnyov lesz, aki ugyancsak fényes és zajos karriert fut, habár a nyáron Thaiföldről érkezett bűnügyi hírek kétségkívül nyugtalanító árnyékot vetettek a Grammy-díjas művész pályafutására.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.