mi a kotta? - Regélő és Honművész

  • .
  • 2010. október 28.

Trafik

Az előttünk álló héten ugyan szokatlan módon nem jut komolyabb szerephez a jövőre fokozottan ünnepelendő Liszt Ferenc művészete, mi most mégis vele indítjuk ismertetőnket, hiszen pénteken egy olyan zeneoktatási intézmény alapítási évfordulóját ünnepeljük, amely rengeteget köszönhet a korszakos világsztár jószerint páratlan jótékonyságának. És nem, nem a Zeneakadémiáról van szó, hanem az 1840-ben, azaz 170 éve megalapított Nemzeti Conservatoriumról vagy másként a Pest-Budai Hangászegyesületi (később Nemzeti) Zenedéről, mely tanintézet ma Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium nevezet alatt fejti ki áldásos működését.
A Művészetek Palotájában most a Konzi egykori és jelenlegi diákjai ünneplik iskolájukat, s a koncerten mások társaságában az ezúttal karmesterként és hangszerelőként egyaránt okkal megtapsolható Kocsis Zoltán is fellép majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 29., fél nyolc).

A Zenede létrehozója és legelső, tisztét holtáig, kereken 35 esztendőn át betöltő igazgatója a reformkor egyik kitüntetetten serény és sokoldalú férfiúja, Mátray Gábor volt. A Rothkrepf nevet elhagyó Mátray (képünk mutatja) írt operát, és szerkesztette a címünkben említett sajtóterméket és melléklapját, dolgozott a Nemzeti Színházban és a Nemzeti Múzeumban, próbálkozott a népzenekutatással, és oktatta a szavalattant. S ahogy a Vasárnapi Újság 1860-ban méltatta: "Több mint 30 éve, hogy az ő nevét a fővárosi tudományos és művészeti intézetekkel csaknem elválhatatlan kapcsolatban látjuk. - Pályája nem tartozik a fényesek, zajosak, de a hasznosak közé, s a hol a gyakorlat tapasztalása és szervező, rendező kézre van szükség, ott oly emberek működésére van szükség, minőnek Mátray Gábort ismerjük. És ne felejtsük egy nagy érdemét: ő mintegy apja a mostani hírlapszerkesztőknek."

A héten egyebekben fényesek és zajosak is jócskán akadnak a koncertprogramon, hiszen mindjárt csütörtökön az Orchestre National de France és operakarmesternek is nagyszerű vezető karnagya, Daniele Gatti ad hangversenyt - a Pastorale szimfóniát a "zene atombombájával" (Arthur Honegger jellemezte e szavakkal Stravinsky Tavaszi áldozatát) öszszepárosítva (Nemzeti Hangversenyterem, október 28., fél nyolc). A soros ciklus másik végén pedig az ugyancsak méltán világhírű svájci kamarazenekar, a Festival Strings Lucerne Bécsi estje kecsegtet - Schönbergtől visszafelé haladva a zenetörténetben (Nemzeti Hangversenyterem, november 3., fél nyolc). S persze erre a hétre esik a Budapesti Fesztiválzenekar három bérleti koncertje is, melyeknek orosz tematikáját Sosztakovics - Wagner- és Rossini-idézeteket is felvonultató - legutolsó, szám szerint 15. szimfóniája zárja majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 30. és november 1. háromnegyed nyolc, október 31. fél négy). A karmester az éppenséggel zongoraművészként is világraszóló Mihail Pletnyov lesz, aki ugyancsak fényes és zajos karriert fut, habár a nyáron Thaiföldről érkezett bűnügyi hírek kétségkívül nyugtalanító árnyékot vetettek a Grammy-díjas művész pályafutására.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.