mi a kotta? - Süss fel, nap!

  • .
  • 2010. június 10.

Trafik

Valaha temperált kontinentális éghajlat alatt élvén, s immár eltávolodva a mezei munkálatok vonzáskörétől, a kényszeredett feszély és az udvariasságba burkolt közöny nyílt beismerésének hatott, s jószerint illegitim témának számított az időjárásról fecsegni. Azután megjöttek a frontok, a ciklonok és anticiklonok, s a legkülönfélébb egyéb időjárási excesszusok, s így ma már különösebb restelkedés nélkül - igaz, a tévedés eshetőségét megkockáztatva - indíthatjuk ekképpen zenei ajánlónkat: az előttünk álló héten emberi számítás szerint nyár lesz.
A nyár pedig, az időjárástól legalább részben függetlenül, immár évek óta heveny opera- és zenedrámajátszással indul e tájékon: a ferencvárosi Komor Marcell utcában csakúgy, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén.

A magyar szecesszió nagy építészének nevét viselő utcában, vagyis immár pontosan lokalizálva, a Művészetek Palotájában idén is továbbgyűrűzik a Ring, hiszen csütörtöktől vasárnapig a tetralógia újfent körbeér - hazai erősségekkel, mint a csodás Németh Judit, ismerősünkké lett világjáró, külhoni énekesekkel, mint Christian Franz, s természetesen Fischer Ádámmal. A Rajna kincse (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, június 10., hat óra), A walkür (június 11., négy óra), a Siegfried (június 12., négy óra) és Az istenek alkonya (június 13., négy óra) a már ugyancsak ismerős Schörghofer-féle rendezésben kerül majd elénk. Ám azért csak azt ne gondoljuk, hogy nem várnak ránk új felfedezések, mondjuk a Ring záró estéjén, ahol is a veterán "megabasszust", az osztrák Kurt Rydlt találjuk Hagen szerepében! Szerdán azután a Trisztán és Izolda harmadik előadásával (június 16., négy óra) zárul majd a Wagner-napok ötödik esztendeje.

Fent, Miskolcon mindeközben sorjáznak majd a legkülönfélébb operák és koncertek, ám mi most helyszűkében csak az előbbiek előszámlálására vállalkozhatunk. Méghozzá az időrendet kissé megbolygatva egy szombati opera-előadáson kezdve a sort: a kortárs észt zeneszerző, Erkki-Sven Tüür Wallenberg című művén, melyet a szerző 2001-ben Dortmund számára írt, s melyet mi most az Észt Nemzeti Opera társulatának előadásában láthatunk (Miskolci Nemzeti Színház, június 12., nyolc óra). Raoul Wallenberg (képünk kerékpáron mutatja a majdani hőst) emlékezete önmagában is indokolhatná e kitüntetett figyelmet, hiszen - fájdalmas példa! - a fentebb említett jeles magyar építész, Komor Marcell is a holokauszt áldozatává vált, s ilyesformán a téma iránt táplált érdeklődés alkalmasint etikai kötelességünk. Ám egy kortárs opera, s a számunkra jószerint csak talányos észt zenés színházi kultúra megismerése ugyancsak nyitottságra és jóindulatú figyelemre ösztönöz.

Hasonlóképp elfogulatlan érdeklődésre és kíváncsiságra érdemes produkciókat szép számmal említhetünk Miskolc heti programjából: a Kékszakállú és a Gianni Schicchi szokatlan párosítását Kerényi Miklós Gábor jegyzi (Miskolci Nemzeti Színház, június 10., hét óra), a tavaly revelációt kiváltó türingiai társulat, a Gerai Állami Színház együttese a Lukrécia meggyalázását játssza majd Brittentől (Kamaraszínház, június 13., hat óra), a Prágai Nemzeti Színház pedig a prágai megrendelésre írott Mozart-dramma giocosót, a Don Giovannit hozza el ide (Miskolci Nemzeti Színház, június 14., nyolc óra). Mindehhez még az észtek a Traviatát is elő fogják adni (Nyári Színház, június 11., kilenc óra), ám ennek tervezett színhelye már ismét csak az időjárás mostanság sokszorosan megszenvedett szeszélyeinek témája felé terelné programismertetésünket.

Figyelmébe ajánljuk