mi a kotta? - Szibinyányi Jean

  • .
  • 2010. május 13.

Trafik

Nem is olyan régen még a koncertkritikusi közhelykészlet tán legbiztosabb elemének számított a szűk, alig pár tucatnyi klasszikus és romantikus slágerdarabot felölelő repertoár és az unt nyitány-versenymű-szimfónia sablon obligát fölpanaszolása. Mindez mára a múlté, ám még e megszínesedett, s mind változatosabbá váló koncertéletben is igazi ritkaság az olyan hangverseny, mint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közös estje (Nemzeti Hangversenyterem, május 13., fél nyolc).
Mert jóllehet a program záró száma, Saint-Sa‘ns Orgona-szimfóniája a bevett koncertdarabok közé sorolható, azonban a műsor többi száma valóságos revelációt ígér. A hangversenyt egy Schönberg- és egy Stravinsky-kompozíció indítja majd, s az Előjáték a Genezishez, valamint a Bábel között korántsem pusztán annyi az összefüggés, hogy mindkét mű a második világháború vége felé, az Egyesült Államokban íródott. 1943-44 táján ugyanis Nathaniel Shilkret az akkortájt elismert amerikai komponista és zenei mindenes azzal az eredeti, bár kétségkívül kissé erőltetett ötlettel állt elő, hogy a kor hét jelentős zeneszerzője porciózza fel és zenésítse meg a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. Az elképzeléssel a már nagybeteg Bartók Bélát is megkeresték, de kapcsolatba került a tervvel Hindemith és De Falla is. 'k végül kimaradtak a megvalósításból, ám Schönberg és Stravinsky nem, s így az Antal Mátyás által vezényelt koncert most e hétszerzős mű első és utolsó tételét tűzi műsorára. Nem kevésbé érdekes az ugyancsak e programon felhangzó 1947-es Schönberg-kantáta, a szintén az "szövetség ima- és jajszaváig eljutó Egy varsói túlélő című gettóbeszámoló. S mindehhez ráadásképp Saint-Sa‘ns szimfóniája előtt egy másik francia szimfónia szólal majd meg: Vincent d'Indy Jean Hunyade melléknevű korai alkotása. Mint rémlik, 2008-ban már megelevenítették e művet a Nemzeti Filharmonikusok, de mi azért nem szűnünk csodálkozni a magyar lovagi téma 1875-ös francia feldolgozásának ténye felett. Különösen, hogy az emlékezetét elsősorban a nagy hírű párizsi Schola Cantorum megalapításával fenntartó d'Indy mellett jó barátja, az ismerősebb nevű Emmanuel Chabrier is hátrahagyott egy befejezetlen operát Jean Hunyade cím alatt. Kikutatásra érdemes rejtély!

A hét további koncertjei között még jó pár izgalmas műsorválasztásra lelhetünk, hisz mindjárt pénteken, a pesti sorozatát bevégző Pannon Filharmonikusok estjén Fazil Say 3. zongoraversenyét hallhatjuk majd, méghozzá természetesen az illusztris szerző szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 14. fél nyolc). Az Anatólia csendje melléknévvel ellátott versenymű már át is vezet a Közel-Keletre, s ugyancsak ide és egyszersmind a fentebb már emlegetett "testamentumhoz kötődik a hét oratorikus főműve is, melyet a Budafoki Dohnányi Zenekar és Hollerung Gábor "Énekel az ország" felcímű műsorán adnak majd: Händel 1739-es alkotása, az Izrael Egyiptomban (Nemzeti Hangversenyterem, május 16., fél nyolc). S ha már ajánlónk elején említést tettünk a valaha oly sokat kárhoztatott koncertsémáról, hát a soros ciklust egy forma szerint tradicionális program fogja beszegni: a Concerto Budapest hangversenye, mely nyitányt, versenyművet és szimfóniát kínál (Nemzeti Hangversenyterem, május 19., fél nyolc). Csakhogy Brahms Tragikus nyitánya és Bruckner Romantikus szimfóniája között Keller András a Schönberg-tanítvány Alban Berg 1935-ös Hegedűversenyét húzza majd, s ez az összeállítás bőven rácáfol a formális fenntartásokra.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.