A hét további koncertjei között még jó pár izgalmas műsorválasztásra lelhetünk, hisz mindjárt pénteken, a pesti sorozatát bevégző Pannon Filharmonikusok estjén Fazil Say 3. zongoraversenyét hallhatjuk majd, méghozzá természetesen az illusztris szerző szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 14. fél nyolc). Az Anatólia csendje melléknévvel ellátott versenymű már át is vezet a Közel-Keletre, s ugyancsak ide és egyszersmind a fentebb már emlegetett "testamentumhoz kötődik a hét oratorikus főműve is, melyet a Budafoki Dohnányi Zenekar és Hollerung Gábor "Énekel az ország" felcímű műsorán adnak majd: Händel 1739-es alkotása, az Izrael Egyiptomban (Nemzeti Hangversenyterem, május 16., fél nyolc). S ha már ajánlónk elején említést tettünk a valaha oly sokat kárhoztatott koncertsémáról, hát a soros ciklust egy forma szerint tradicionális program fogja beszegni: a Concerto Budapest hangversenye, mely nyitányt, versenyművet és szimfóniát kínál (Nemzeti Hangversenyterem, május 19., fél nyolc). Csakhogy Brahms Tragikus nyitánya és Bruckner Romantikus szimfóniája között Keller András a Schönberg-tanítvány Alban Berg 1935-ös Hegedűversenyét húzza majd, s ez az összeállítás bőven rácáfol a formális fenntartásokra.
mi a kotta? - Szibinyányi Jean
Nem is olyan régen még a koncertkritikusi közhelykészlet tán legbiztosabb elemének számított a szűk, alig pár tucatnyi klasszikus és romantikus slágerdarabot felölelő repertoár és az unt nyitány-versenymű-szimfónia sablon obligát fölpanaszolása. Mindez mára a múlté, ám még e megszínesedett, s mind változatosabbá váló koncertéletben is igazi ritkaság az olyan hangverseny, mint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közös estje (Nemzeti Hangversenyterem, május 13., fél nyolc).
Mert jóllehet a program záró száma, Saint-Sa‘ns Orgona-szimfóniája a bevett koncertdarabok közé sorolható, azonban a műsor többi száma valóságos revelációt ígér. A hangversenyt egy Schönberg- és egy Stravinsky-kompozíció indítja majd, s az Előjáték a Genezishez, valamint a Bábel között korántsem pusztán annyi az összefüggés, hogy mindkét mű a második világháború vége felé, az Egyesült Államokban íródott. 1943-44 táján ugyanis Nathaniel Shilkret az akkortájt elismert amerikai komponista és zenei mindenes azzal az eredeti, bár kétségkívül kissé erőltetett ötlettel állt elő, hogy a kor hét jelentős zeneszerzője porciózza fel és zenésítse meg a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. Az elképzeléssel a már nagybeteg Bartók Bélát is megkeresték, de kapcsolatba került a tervvel Hindemith és De Falla is. 'k végül kimaradtak a megvalósításból, ám Schönberg és Stravinsky nem, s így az Antal Mátyás által vezényelt koncert most e hétszerzős mű első és utolsó tételét tűzi műsorára. Nem kevésbé érdekes az ugyancsak e programon felhangzó 1947-es Schönberg-kantáta, a szintén az "szövetség ima- és jajszaváig eljutó Egy varsói túlélő című gettóbeszámoló. S mindehhez ráadásképp Saint-Sa‘ns szimfóniája előtt egy másik francia szimfónia szólal majd meg: Vincent d'Indy Jean Hunyade melléknevű korai alkotása. Mint rémlik, 2008-ban már megelevenítették e művet a Nemzeti Filharmonikusok, de mi azért nem szűnünk csodálkozni a magyar lovagi téma 1875-ös francia feldolgozásának ténye felett. Különösen, hogy az emlékezetét elsősorban a nagy hírű párizsi Schola Cantorum megalapításával fenntartó d'Indy mellett jó barátja, az ismerősebb nevű Emmanuel Chabrier is hátrahagyott egy befejezetlen operát Jean Hunyade cím alatt. Kikutatásra érdemes rejtély!
