rés a présen - A közellátó - Ongjerth Dániel romkocsmáros

  • .
  • 2011. január 27.

Trafik

rés a présen: Nemrég nyitott egy sokadik romkocsma a hetedik kerületben, a Fogasház. Hogy megy a bót? Ongjerth Dániel: A VII.
kerületben még egyesületbe is tömörültek a romkocsmások, mi újak vagyunk, de egészen gyorsan megismertük a környék vendéglátósait - a "mi" alatt mindig Lengyel Polettet, Horváth Balázst és Nádas Patrikot értem. Van egy alaprajz, amiből mi kiindultunk, és végig az ebben lévő lehetőségek szerint tudunk dolgozni, programot szervezni. Egy jelentkező most ahhoz gyűjt anyagot, hogy a ház múltjából csináljunk egy kiállítást. Volt egy fotós, aki a nyolcvanas években készített fotót a fogsorjavító mesterről, azt ígérte, előkaparja, és behozza, de eddig nem lett meg. Azt kinagyíthatnánk tapétára.

rap: Más ez a hely, mint a többi?

OD: Semmi újdonság. Sok program után nincs hová menni, kevés az olyan találkozóhely, ahol nem muszáj fogyasztani, kevés az olyan alkalom, ahol a közönség találkozhat a művészekkel, és kevés a családias hangulatú kocsma is, ahol nem az egyetlen szempont a profit. Igyekeztünk olyan szervezőket, csoportokat bevonni, akik már bizonyítottak, vagy nagy lehetőségeket láttunk bennük, gondolok itt Kárpáti Péterre, Zipernovszky Kornélra vagy a Demo Galéria kollektívájára. Nem akartunk gagyit, de nem is akartuk letudni a szokásos kulturális misszió feladatát, amit a Szimpla és a Tűzraktér óta minden romkocsmának hirdetni kell.

rap: Mik a személyes motivációid?

OD: Bölcsészkaron végeztem, most ez a főállású munkahelyem. 2005-ben kezdtem önkéntesként dolgozni a Tűzraktérben. Onnantól szerettem volna összehozni egy ilyen helyet. Hogy ezt elérjem, nem vendéglátózni kezdtem, hanem egyesületet alapítottunk, én meg önkénteskedtem az Impexben és a KÉK-ben. Mind a két csapat profi a maga területén, és én is ilyesmivel szerettem volna foglalkozni, lehetőleg minél többel, egyszerre.

rap: Vannak kedvenc romkocsmáid?

OD: Azokat a helyeket szerettem, ahol történik valami. Régen a Szimpla volt ilyen, aztán nyitáskor a Corvintető, a Kultiplex, a Merlin. Azon vagyunk, hogy ilyen legyen a Fogasház is.

rap: Milyen programokra számíthatunk tél végén és tavasszal?

OD: A Demo Galériában lesz egy workshop, majd kiállítás, ami a Horthy-korszak építészetével foglalkozik. A Jazzfogócskában fellép Oláh Dezső és Szalóky Béla, a Váczi Dániel Trió és a Fábián Juli-Sárik Péter Duó. Ha minden jól megy, új filmes sorozatot indíthatunk, fiatal filmesek munkáival. Várjuk Juhász Kata csapatát és a Pulzus Társulatot is, Ágens nálunk mutatja be új darabját, és Kárpáti Péter is tervez új előadást a Vándoristenek mellé.

rap: Mennyire terveztek hosszú távra?

OD: Sajnos nem látunk nagyon messzire.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.