rés a présen - A közellátó - Ongjerth Dániel romkocsmáros

  • .
  • 2011. január 27.

Trafik

rés a présen: Nemrég nyitott egy sokadik romkocsma a hetedik kerületben, a Fogasház. Hogy megy a bót? Ongjerth Dániel: A VII.
kerületben még egyesületbe is tömörültek a romkocsmások, mi újak vagyunk, de egészen gyorsan megismertük a környék vendéglátósait - a "mi" alatt mindig Lengyel Polettet, Horváth Balázst és Nádas Patrikot értem. Van egy alaprajz, amiből mi kiindultunk, és végig az ebben lévő lehetőségek szerint tudunk dolgozni, programot szervezni. Egy jelentkező most ahhoz gyűjt anyagot, hogy a ház múltjából csináljunk egy kiállítást. Volt egy fotós, aki a nyolcvanas években készített fotót a fogsorjavító mesterről, azt ígérte, előkaparja, és behozza, de eddig nem lett meg. Azt kinagyíthatnánk tapétára.

rap: Más ez a hely, mint a többi?

OD: Semmi újdonság. Sok program után nincs hová menni, kevés az olyan találkozóhely, ahol nem muszáj fogyasztani, kevés az olyan alkalom, ahol a közönség találkozhat a művészekkel, és kevés a családias hangulatú kocsma is, ahol nem az egyetlen szempont a profit. Igyekeztünk olyan szervezőket, csoportokat bevonni, akik már bizonyítottak, vagy nagy lehetőségeket láttunk bennük, gondolok itt Kárpáti Péterre, Zipernovszky Kornélra vagy a Demo Galéria kollektívájára. Nem akartunk gagyit, de nem is akartuk letudni a szokásos kulturális misszió feladatát, amit a Szimpla és a Tűzraktér óta minden romkocsmának hirdetni kell.

rap: Mik a személyes motivációid?

OD: Bölcsészkaron végeztem, most ez a főállású munkahelyem. 2005-ben kezdtem önkéntesként dolgozni a Tűzraktérben. Onnantól szerettem volna összehozni egy ilyen helyet. Hogy ezt elérjem, nem vendéglátózni kezdtem, hanem egyesületet alapítottunk, én meg önkénteskedtem az Impexben és a KÉK-ben. Mind a két csapat profi a maga területén, és én is ilyesmivel szerettem volna foglalkozni, lehetőleg minél többel, egyszerre.

rap: Vannak kedvenc romkocsmáid?

OD: Azokat a helyeket szerettem, ahol történik valami. Régen a Szimpla volt ilyen, aztán nyitáskor a Corvintető, a Kultiplex, a Merlin. Azon vagyunk, hogy ilyen legyen a Fogasház is.

rap: Milyen programokra számíthatunk tél végén és tavasszal?

OD: A Demo Galériában lesz egy workshop, majd kiállítás, ami a Horthy-korszak építészetével foglalkozik. A Jazzfogócskában fellép Oláh Dezső és Szalóky Béla, a Váczi Dániel Trió és a Fábián Juli-Sárik Péter Duó. Ha minden jól megy, új filmes sorozatot indíthatunk, fiatal filmesek munkáival. Várjuk Juhász Kata csapatát és a Pulzus Társulatot is, Ágens nálunk mutatja be új darabját, és Kárpáti Péter is tervez új előadást a Vándoristenek mellé.

rap: Mennyire terveztek hosszú távra?

OD: Sajnos nem látunk nagyon messzire.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.