rés a présen - "Szeptember végén, vagy 2011-ben" - Kárpáti Pál színészhallgató, rendező

rés a présen: Hogy is van ez, a kaposvári osztályotokból lett egy társulat, amit majd te rendezel? Kárpáti Pál: Ez nem társulat. Elsőévesként támadt egy ötletem, hogy hetente éjszakánként az iskolafolyosón dolgoznék azokkal, akiknek kedve van hozzá.

Nemcsak színészekkel, hanem a fotó és látványtervező szakosokkal is. Szerencsére sokakat érdekelt a dolog. Hétről hétre felvetettem témákat, amiket kisebb csoportokban feldolgoztunk. Sokat tanultunk belőle, de később már hiányzott a folyamatos társulati munka. Tavaly nyáron csináltunk egy előadást Zsámbékon, az Ottmaradtakat, szintén a kaposvári színész és dzsessztanszakos hallgatókkal. Az ugyanott készült idei Egy Carmen operaadaptációnk nem teljesen a tavalyi banda tagjaival készült. Nem is egy osztályból, hanem az egész szakról hívtam színészeket az előadásokhoz. Egyrészt fontos volt, hogy valami zenei kreativitásuk legyen a résztvevőknek, ugyanis zenés előadásokat csináltunk. Másrészt a folyosón, a kocsmákban együtt töltött idő folyamán kiderült, hogy kikkel lenne közös ügyem a színházcsinálás. Nem titkolom, hogy hosszú távú célom egy olyan társulat létrehívása, ahol emberileg és szakmailag is számíthatunk egymásra.

rap: Hogyan épül fel egy előadás?

KP: A téma kezd el foglalkoztatni, és aztán találok anyagot a színpadra viteléhez. Megpróbálom nem tisztelni a nyersanyagot, legyen szó operapartitúráról vagy a színészek álmairól. A Carmennél hiányosságnak érzem, hogy nem tudtunk elég bátran elszakadni az eredeti műtől. Az Ottmaradtaknál viszont volt egy kis lelkiismeret-furdalásom a színészekkel szemben, hogy az álmaikat szabadon dramatizáltam, széjjelszabdaltam. Az adaptáció nem igazán érdekel.

rap: Felvettek a budapesti színművészeti fizikai színházrendezői szakára, mégsem jöttél el Kaposvárról, miért?

KP: Végignyomtam, de nem tudtam, mit akarok. Egy nyaram volt a döntésre. Kaposvári színész szakosként se tűnt lehetetlennek, hogy rendezzek. Így maradtam.

rap: Mikor játszotok a közeljövőben?

KP: Szeretném, hogy játsszuk a Carment és az Ottmaradtakat is, de nagyon rossz menedzser vagyok. A bemutató után sosem vagyok képes megszervezni a darab további sorsát. Pedig fontos lenne. Szeptember végén vagy 2011-ben biztosan lesz az Egy Carmen, Kaposváron és Pesten is.

rap: Milyen színház a tiéd?

KP: Nagy formai és dramaturgiai szabadságot engedek magamnak, és ez a naiv színházcsinálás nagyon szabaddá és izgatottá tesz. Szerintem a nézők is tudnák úgy szemlélni az előadásainkat, hogy a fordulatoknak örülnek, és nem megbotránkoznak rajta. Váratlan előadásokat szeretnék csinálni, olyanokat, amelyek meglepik a nézőket, és közösségi élményt nyújtanak.