tévésmaci - A besurranó polip

  • .
  • 2010. augusztus 26.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché átvágtak a mezőn, forrón perzselt a nap, színes virágok mórikálták magukat mindenfelé. Sztupa egy fűszálat rágcsált, Troché egy dalt dúdolt, nem is csak úgy, magában, inkább félhangosan.
A berekbe érve sokáig nem találtak senkit. Már bokáig merültek az iszapban, amikor végre Matula néni közismert alakja tűnt fel a fűzfák alatt. Megtorpantak, Troché, aki még a cuppogásuk közepette sem hagyta abba a dudorászást, most hirtelen elhallgatott, és figyelmesen nézte a látszólag magába feledkező, fekete ruhás öregasszonyt, semmi kétség, gondolta, prücsköt herél. Sztupa szedte össze végül hamarabb a bátorságát, s megszólította. Hát az úttörők hol vannak, Matula néni? Kimentek a tanösvényre, mondta az öregasszony, már-már kedvesnek ható természetességgel, úgy, hogy közben fel sem nézett a munkájából. Kivel? - csúszott ki Troché száján a kérdés, de legszívesebben azonnal leharapta volna a nyelvét. Ami azt illeti, Sztupa is feddőn nézett rá. De a szülét, úgy látszik, nem lehetett kihozni a sodrából. Szip-szip Szabó, a rongyszaggató van velük, mondta. Zimányi Taylor bement a faluba, a postára, hogy feladja a gyerekek leveleit. Ez már sok volt Trochénak, Matula néni, mint valami információs pult nyomja, ilyet még nem pipált. Sztupa is zavarba jött, s próbálta elterelni valami kevésbé konkrét témára a szót - pedig ők kezdték a kérdezősködést, most megehetik, amit főztek. Oszt' jó-e még a kis hursány? - bökött a banya kezében lévő egészen kicsiny méretű - egykor borotvaéles - késre.

Pénteken (27-én) rögtön egy versennyel kezdünk, Szigorúan bizalmasat nézünk-e kilenckor este a film+-on vagy A Pál utcai fiúkat a Filmmúzeumon - mindkettőt láttuk ezerszer, de utóbbi kedvéért nem árt esetleg elkapni az aprónép grabancát, legalább azért, hogy ne nézzenek annyira bután, amikor kikérdezik tőlük a kötelező olvasmányokat. Az HBO-n 23.55-kor A Baader Meinhof csoport lép fel, huszadik századi német népi táncokkal.

Szombaton az MGM-en virít 20.30-kor a Háborús játékok című 1983-as filmmű, mely ugyancsak az említett kellemetlen évszázad egyik főparájának állít emléket - a gimnazista(képű) Matthew Broderick ráküldi a rakétákat Moszkvára és Leningrádra meg pár hasonló koszfészekre, hekkelés útján. Vajon sikerül-e? Ezt a kérdést a nagy Al Pacino is felteszi magának vallomásos dokumentumfilmjében, mely Shakespeare színrevitelének számos nehézségeit tárgyazza; 22.25-kor az m1-en Richard nyomában. De megnézzük-e századszor is A nagy balhét 23.20-kor a tv2-n? Nem, ofkorsz.

Vasárnap az RTL Klub visszavág, 16.15-kor a Butch Cassidy és a Sundance kölyökkel. De este jön megin' a tv2, s 23.45-kor A John Malkovich menet - felteszem holnap a másik gagyella A Kubrick-menetet tolja. A Cinemaxon tíz perccel előbb elkezdik már a Tolvajok, mint mi című am. krimit, 1973-ból: Robert Altman rendezésében gyilkosokból lett szökevények rabolnak bankokat, elég sokat. Szolgálati közlemény: ma kezdi a Barca a bajnokságot.

Hétfőn a monitorok lázadása miatt adásszünet.

Kedden A burzsoázia diszkrét bájában fellép a múlt héten pár oldallal beljebb emlegetett Milena Vukotic a Filmmúzeumon este kilenckor, mely csatorna úgyis a második otthona neki, mert itt adja Pinát végtelenítve (a Fantozzikban). Mondhatnám úgy is, hogy Kifulladásig (22.45-kor, ugyanitt).

Szerdán feltehetően a Lajta gőzdaráló újraszentelésének a tiszteletére lezúzza az m1 23.30-kor a Patyomkin páncélos c. filmet, melynek híres lépcsőjelenetét feltehetően önök is ismerik valahonnan - én például Brian De Palma dús ez irányú munkásságából. Ja, az HBO-n közben már negyedórája genyszterkedik a veterán Paul Newman, aki bár magyar volt, de A kárhozat útjában írt ad, s ki is irt mindenkit.

Csütörtökön vérszemet kapnak a monitorok, és bevezetnek még egy adásszüneti napot, de hiába, mert én már a múlt héten kidobtam az ablakon a tévémet, amikor három csatornán is ugyanazt közvetítették. De tényleg, milyen jó lehet beszélgetni, mosógépet javítani vagy békát nyúzni, nem? Egyszer próbáljuk ki!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.