tévésmaci - A fókalelkű bátyja kunyhója

  • .
  • 2007. október 25.

Trafik

Vazul és a vazulfiak - köztük a kis rettenetes Zulfikár - a dágványelosztó (Közületi és Magassági Dágvány Rehabilitációs Iroda - KÕMADÁR) körül látszottak csoportosulni, bár szürkület volt. Pali bácsi, az újságos hozta a hírt, de nem hittünk neki (egyszer például azt mesélte, hogy az ötvenes években, amikor rikkancsként volt pályakezdő, azt üvöltve árulta a Ludas Matyit, hogy: "Ludas a Matyi!" - akkor sem hittünk neki, pedig csippentett is a szemével).
De Pali bácsi szerencsére nemcsak a hírt hozta (mi a fenét akarhatnak a vazulfiak a dágványelosztónál?), hanem a rádióújságot is. Én meg abból azt olvastam ki, hogy:

Pénteken (26-án) egyáltalán ne tévézzenek, mert semmi értelme. Nem mintha máskor lenne.

Szombaton mindenesetre nyakunkon a bőség - hogy egyéb testrészeinket már ne is említsük. A Filmmúzeumon este nyolckor kicsíphetünk egy jó kis nosztalgikus dokumentumfilmet, aminek persze a címe a legjobb: Szerelmem, Róma - Alberto Sordi. Ilyenkor illene elsütni az afféle vicceket, hogy hülyén is venné ki magát a legendás ripacs esetében a Szerelmem, Bábolna cím. De tőlem ilyet ne várjanak. S ha kérhetem, azt se, hogy megnézzem 23.25-kor az HBO-n A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső című filmet, noha azt Madonnáné akkor rendezte, amikor még nem is volt Madonnáé.

Vasárnap beérjük kevéssel is: ha este nyolckor belecsapnak A csábítás trükkje című 1965-ös free cinemás darabba az m2-n, akkor simán lecsúsznak az MGM-en fél kilenckor kezdődő Van, aki forrón szeretiről. Na most, rólam köztudomású, hogy Billy Wilder-rajongó vagyok, és a Van, aki... az ő egyik legjobb filmje... De most az egyszer hallgassanak rám, és maradjanak szépen az m2-n. Lesz még annyi Van, aki..., mint égen a csillag. A Dunán 22.15-kor Tükör által homályosan, ám nekem nagy szerencsém, hogy a Csontzenész tegnap ellopta a kék harisnyámat, így fel vagyok mentve, de még így sem nézem meg a tíz perccel korábban az MGM-en kezdődő másik Billy Wildert, pedig a Legénylakás is elég jó, a másik "egyik legjobb". Hát így viselkedik egy rajongó? Elmegy 23.05-kor a tv2-re és hülyén bámulja ezredszer a Hairt? Még ígyebbül, és még dudorászik is közben! Fél kilenckor kifelejtettük a Filmmúzeumról az 1935-ös (!) angol Eladó kísértetet - ez sem lehet véletlen. (A szombati bőséget viccből cseréltük fel a vasárnapi kevéssel. Nem volt jó vicc.)

Hétfőn meghívott ebédre a szomszéd. Persze lemondtam, mert mindig töltött ló van náluk. Ne ijedjenek meg, az a kedvencem, csak a szomszéd póniból csinálja, ami finoman szólva is smucigság. Persze azt mondtam neki, hogy 13.25-kor a Zone Európán nézek Rocco és fivéreit, de ebből egy szó sem igaz, a ló miatt van. Ha nincs ló, jó lesz a homár is.

Kedden délelőtt 11-kor és este kilenckor, szintén a Zone Európán egy Szép remények - nehogy már utánanézzek, melyik. Inkább megyek lopni.

Szerdára sem jövök le erről a csatornáról, reggel 9.35-kor és este nyolckor Madarak van. Egyszer Velencében én is találkoztam nagyon sok madárral, mind rám szállt a sok szárnyas patkány, kellett nekem ittasan galambeledelt vásárolnom ezer líráért. Nem tettek kárt bennem, de közülük többet még ma is alkoholmérgezéssel ápolnak - írom mindezt azért, mert a Csontzenész is állandóan az ivásról ír. Ezt csinálja utánam, és rögtön ő lesz nekem a Hitchcock, már ha le bírja írni a nevét.

Csütörtökön este nyolckor az m1-en a heti betevő Jane Austen: az Emma. Tíz tízkor pedig az m2-n Az oroszlán télen. Szerintem tévézzen az oroszlán, télen! Vagy a ló. Vagy ő se; én se.

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.