tévésmaci - A fókalelkű bátyja kunyhója

  • .
  • 2007. október 25.

Trafik

Vazul és a vazulfiak - köztük a kis rettenetes Zulfikár - a dágványelosztó (Közületi és Magassági Dágvány Rehabilitációs Iroda - KÕMADÁR) körül látszottak csoportosulni, bár szürkület volt. Pali bácsi, az újságos hozta a hírt, de nem hittünk neki (egyszer például azt mesélte, hogy az ötvenes években, amikor rikkancsként volt pályakezdő, azt üvöltve árulta a Ludas Matyit, hogy: "Ludas a Matyi!" - akkor sem hittünk neki, pedig csippentett is a szemével).
De Pali bácsi szerencsére nemcsak a hírt hozta (mi a fenét akarhatnak a vazulfiak a dágványelosztónál?), hanem a rádióújságot is. Én meg abból azt olvastam ki, hogy:

Pénteken (26-án) egyáltalán ne tévézzenek, mert semmi értelme. Nem mintha máskor lenne.

Szombaton mindenesetre nyakunkon a bőség - hogy egyéb testrészeinket már ne is említsük. A Filmmúzeumon este nyolckor kicsíphetünk egy jó kis nosztalgikus dokumentumfilmet, aminek persze a címe a legjobb: Szerelmem, Róma - Alberto Sordi. Ilyenkor illene elsütni az afféle vicceket, hogy hülyén is venné ki magát a legendás ripacs esetében a Szerelmem, Bábolna cím. De tőlem ilyet ne várjanak. S ha kérhetem, azt se, hogy megnézzem 23.25-kor az HBO-n A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső című filmet, noha azt Madonnáné akkor rendezte, amikor még nem is volt Madonnáé.

Vasárnap beérjük kevéssel is: ha este nyolckor belecsapnak A csábítás trükkje című 1965-ös free cinemás darabba az m2-n, akkor simán lecsúsznak az MGM-en fél kilenckor kezdődő Van, aki forrón szeretiről. Na most, rólam köztudomású, hogy Billy Wilder-rajongó vagyok, és a Van, aki... az ő egyik legjobb filmje... De most az egyszer hallgassanak rám, és maradjanak szépen az m2-n. Lesz még annyi Van, aki..., mint égen a csillag. A Dunán 22.15-kor Tükör által homályosan, ám nekem nagy szerencsém, hogy a Csontzenész tegnap ellopta a kék harisnyámat, így fel vagyok mentve, de még így sem nézem meg a tíz perccel korábban az MGM-en kezdődő másik Billy Wildert, pedig a Legénylakás is elég jó, a másik "egyik legjobb". Hát így viselkedik egy rajongó? Elmegy 23.05-kor a tv2-re és hülyén bámulja ezredszer a Hairt? Még ígyebbül, és még dudorászik is közben! Fél kilenckor kifelejtettük a Filmmúzeumról az 1935-ös (!) angol Eladó kísértetet - ez sem lehet véletlen. (A szombati bőséget viccből cseréltük fel a vasárnapi kevéssel. Nem volt jó vicc.)

Hétfőn meghívott ebédre a szomszéd. Persze lemondtam, mert mindig töltött ló van náluk. Ne ijedjenek meg, az a kedvencem, csak a szomszéd póniból csinálja, ami finoman szólva is smucigság. Persze azt mondtam neki, hogy 13.25-kor a Zone Európán nézek Rocco és fivéreit, de ebből egy szó sem igaz, a ló miatt van. Ha nincs ló, jó lesz a homár is.

Kedden délelőtt 11-kor és este kilenckor, szintén a Zone Európán egy Szép remények - nehogy már utánanézzek, melyik. Inkább megyek lopni.

Szerdára sem jövök le erről a csatornáról, reggel 9.35-kor és este nyolckor Madarak van. Egyszer Velencében én is találkoztam nagyon sok madárral, mind rám szállt a sok szárnyas patkány, kellett nekem ittasan galambeledelt vásárolnom ezer líráért. Nem tettek kárt bennem, de közülük többet még ma is alkoholmérgezéssel ápolnak - írom mindezt azért, mert a Csontzenész is állandóan az ivásról ír. Ezt csinálja utánam, és rögtön ő lesz nekem a Hitchcock, már ha le bírja írni a nevét.

Csütörtökön este nyolckor az m1-en a heti betevő Jane Austen: az Emma. Tíz tízkor pedig az m2-n Az oroszlán télen. Szerintem tévézzen az oroszlán, télen! Vagy a ló. Vagy ő se; én se.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.