tévésmaci - A zsiráfok a királyok

Amikor Sztupa és Troché Bécsben forgolódtak, csak Sztupa ment el meghallgatni az újévi koncertet. Amikor a dunás részhez értek, hirtelen megfogta a karját a mellette ülő pasas - így mennek ott a dolgok; azért ezt már Sztupa is utálta.

Troché a százéves Poldi bácsi lelövésére készült dorotheergassei hónapos szobájának ablakában egy távcsöves Dragunov típusú félautomatával. Sztupa felszisszent, lévén a tolakodó alak régi embere volt a szlovák titkosszolgálattól (SIS). Igyekezett úgy végigmérni a gyanúsan rosszul szabott öltönyt viselő Vladimír Pacákot, mint aki biztos abban, hogy szívességet kérnek tőle. De mit akarhat (az eddig magát mindig gigerliként viselő) Pacák? Ki is csúszott a száján egy co chces, vole? De az csak pisszt jelzőn az ajka elé kapta a mutató ujját, jaj, az előbb épp csak jelezni kívánta, hogy itt van, és megismerte régi barátját. (Pacák kezdőként, még az StB-nél az átkosban "Ladomér" fedőnéven párszor bedolgozott a III/II-nek, leginkább magyarországi rockbandák felvidéki turnéiról jelentett.) Bocs, azért löktelek meg a Dunánál, mert arról lenne szó, a Dunáról - mondta a szünetben, majd egy hajtásra felhajtotta a pezsgőjét. Ilyen illetlenséget pedig akkor sem csinált, amikor még szovjet pezsgő (Sovetskoe Igristoe) járta. Mi jöhet még?

A műsor.

Pénteken (8-án) egy tányér spagettivel nyitunk, ami a kifinomult jó ízlés legbiztosabb jele. Harc San Sebastiánért (1968), még szép, hogy nem a filmfesztiválra gondoltak (RTL Klub; 14.25). Este hétkor a Duna tévén lesz egy jó kis holland film, melyben - nem fogják elhinni - a kultúrák különbözőségéről esik sok szó (Dunya és Desiré; 2008). Ennél már tényleg a 23.25-ös (és 2006-os) koreai Cyborg vagyok, amúgy minden oké is jobb (ugyancsak a csatornán) - ez legalább a pszichiátrián játszódik, s Chan-wook Park rendezte.

Szombaton ezért a nevezett tévé leadja a Mansfield Parkot is - nyilván azt hitték, hogy Chan-wook testvére. Jane Austen 20.30-kor - én ott leszek. Utána kicsivel még mindig itt az Oltalmazó ég - szerintem Bertolucci legjobb filmje egy nagyon erős lektűrből (szerzette: Paul Bowles, megjelent magyarul is).

Vasárnap a kultúrházi középkáderek kedvenc filmje, a Volver lesz az m1-en este kilenckor. Almodóvar egy nulla - én szóltam. Magam persze fennmaradok éjjel majd' fél háromig, amikor is a tv2 belecsap az American Graffitibe, aminek az eredeti magyar címe a Rock nagy évtizede, de ezt ma már illik szégyellni (okkal). S ha hozzávesszük, hogy vélhetően e mű szabadította Magyarországra a rock and rollban nyomuló Hungáriát, pár év spéttel, akkor teljesen érthető a kései vetítés.

Hétfőn Forgács és Nádas Péterek Saját halála örvendezteti meg a hochkultúrára fogékony népeket a Dunán 23.20-kor, és aki ekkor legény, kivárhatja nyugodtan a film+-n 1.50-kor kezdődő The Blair Witch Project - Ideglelés című horrort is. A haverom kiszállt nyomban a Filmmúzeumon kilenckor tolt Eldorádó után.

Kedden ellenben nagy napunk lesz, mert Václav Vorlícek, a csehszlovák mesefilmek legnagyobb királya jön el hozzánk kései kísérletével, Solymász Tamással - amit kedves gyerekek, a tv2 bizony éjjel egykor ad le. Tehát, amikor az óvó néni a karikás szemetekbe néz holnap, semmiképp ne ijedjetek meg, mert ő is szeret sokáig fennmaradni. Volt a Filmmúzeumon délután (15.45-kor) egy másik cseh darab is: A világ elveszett költői. A méltán elfelejtett Dusan Klein "költői tetralógiájának" nyitódarabja mondjuk a Holt költők társaságának szocialista előképe.

Szerdán az HBO (22.30-kor) ad egy Kedd című angol thrillert. Elnézték.

Csütörtökön egy 1935-ös szovjet film érdemel mindenekelőtt figyelmet (23.45-kor az m2-n): Szent Jörgen ünnepe - ráadásul vígjáték. A Dunán eddigre épp véget ér tán a Szonatina, Takeshi Kitano híres hülyesége. Délután volt a költős cucc második darabja a Filmműzeón, A költők elveszett ábrándjai - ez már nyilván nézhetetlen, de játszik benne Ringo Cech, a híres dobos (Olympic skupina), akiről egyszer talán sokat mesélek. De addig semmiképpen se tévézzenek!