tévésmaci - Megemlegetjük a farkast

  • .
  • 2007. január 25.

Trafik

Nem azért mondom, de a Coolon hétfőtől megint lesz Maffiózók, nem tudom, hanyadik folyamtól kezdik, de őszintén szólva nem is túlságosan izgat - megvolt már.

Nem azért mondom, de a Coolon hétfőtől megint lesz Maffiózók, nem tudom, hanyadik folyamtól kezdik, de őszintén szólva nem is túlságosan izgat - megvolt már. Csak azért cibálom ide, mert van benne egy visszatérő jelenet, a kedélyes gyilkosok erősen kapacitálják Silviót, hogy adna már részleteket a Keresztapából; decens riszálás után az rákezdi: visszahúznak, visszahúznak... - tán Michael Corleone tenorja arról, hogy szabadulna ő nagyon a szervezett bűnözéstől, de sose hagyják, szegénynek. Na így vagyok én a csehekkel. Rémes csehek! De akkor mit csináljak, ha az érdemdús Duna tévé valamelyik prágai turkálóban szert tett egy nagyobbacska Karel Zeman-csomagra? De ez nem elég ám, a Filmmúzeum sem tud lehasadni róluk, így ezen a héten azon kell tipródnunk, hogy barátaink hogy is állnak Verne Gyulával. Most tényleg, nem lenne jobb dolgunk is? Ez a kis maestro, a Zeman, olyan filmeket csinált, melyekben az élő szereplők bagzódnak az animációval - 1966-ban talán még lehetett nagy szám, de inkább akkor sem, amit az is bizonyít, hogy az erre a hétre esedékes darab, Az ellopott léghajó (szerintük a Kétévi vakáció adaptációja, szerintem egyszerűen összekeverték az adaptáció és a vakáció szavakat, mert hasonlítanak) egy ötrészes Verne-ciklus első darabjának készült (Tajuplny svet Julia Verne - mindig gyanítottam, hogy csaj a Gyula), de amint meglátták, rögtön föladták az egészet.

És az milyen, hogy pénteken (január 26-án) az m1 beveti Korda Györgyöt és Harsányi Leventét? (Csináljuk a fesztivált!, 21.05) Uhrin Benedek biztos nem ért rá. Addigra persze már túl leszünk a Taviani testvérek súlyos tévedésén (Jó reggelt, Babilónia!; Zone Europa; 13.20). Este tíz előtt tíz perccel kezdődik a Filmmúzeumon egy elég jó korai Hitchcock, a Fiatal és ártatlan, negyed tizenkettőkor egy német thriller (maguk szerint létezik ilyen?) a szemrevaló Franka Potentével (Anatómia; RTL Klub).

Szombaton reggel (9.45) a gyerekek torkán próbálja letolni a Duna a mondott Zemant. Szerintem is szívjon az aprójószág. Ebédre meg jön Gregory Peckory, fene a gusztusunkat, ezúttal Horace Hornblower kapitány bőriben ('felsége kapitánya; 1951; Duna, 13.00). Kettőkor (akkor hol is? az m2-n) Farkaslesen (magy. ism. terj.) - nyilván a félelmetesen közelítő Albee-kínok előlegeként. Este aztán elszabadul a pokol: a Filmmúzeum bemos a Dunának! 'k 1981-ből kapartak elő egy cseh Verne-adaptációt (vagy Vernének, vagy a cseheknek születésnapjuk lehet, de ez akkor is túlzás). Régi kedvencünk, Oldrich Lipsky (Limonádé Joe; Négy gyilkosság elég lesz, kedvesem) rendezte a Várkastély a Kárpátokban című kis ékszerdobozt. Elmesélem: nem Lipsky ám a nagy szám! Ehhez a dolgozatához például a fiatal Jan Svankmajer teremtette meg a látványvilágot, és (miként a Limonádé Joe esetében is) Jirí Brdecka írta nagyon át filmre - nem megyünk ugyan semmire vele, még ha nem is szinkronizálják, de kitalált például egy kárpáti nyelvjárást, húha, szóval mindig ő volt a vár(kastély) esze a csapatban, méltán nem ismeri hát a kutya sem. De a tv2 ennél is tovább megy, este 10-től német nevű Johnok filmjeivel sokkol (sorrendben: Ronin - Frankenheimer; Szemet szemért - Schlesinger), vad sztárparádé mind a kettő.

Vasárnap reggel a kis szokásos gemencezés (Gemenc, a magyar Amazónia; m2; 10.45; 2. rész febr. 4-én ugyanekkor). Gondolkoztam ezen az Amazónián, mi lehet? Feministák fosztogatják a vadetetőket? Este büntetem magam a politikailag alulkorrekt feministázásért: a tv2-n egy jó kis Bourvillal Cadet-Roussel (gondolom, a körhinta feltalálója) kalandjai (1954). A Dunán kilenc húszkor az emlegetett Albee-rettenet, a Nem félünk a farkastól (a nagy Elisabeth Taylor és a nagy Richard Burton a Rém rendes család eszmei előzményében erősen domborít). S a hab a tortán? Kitalálták, persze cseh. Milos Forman egyenesen borzasztó hollywoodi antréja, az Elszakadás: atomciki (tv2; 0.25).

Hétfőn egy kellemes kis kosztümös marhaság a brit iskola (ilyen nincs, de gondolhatnánk pl. Richard Lester ez irányú igyekezetére) szerint: Doktor Zsiványok,tv2, 2.10.

Kedden megkeresem a leguánom, elkódorgott szombatról.

Szerdán ki néz 13.25-kor tévét? Nyilván senki, pedig a kedvencem lesz benne, istenem. Portréfilm Nemes Nagy Ágnesről! (m1) Este Aranypolgár a Dunán, tíz negyvenkor. No, ha már itt tartunk, tudták, hogy ez a derék Citizen Kane Pilinszkyvel az ajkán lépett le a vászonról, s pont avval, amit már a múlt héten is szerencsénk volt piszkálni, pont ahol elhagytuk: Mielőtt bármit elkövetnek, gondoljanak a rózsakertre, vagy még inkább egyetlen rózsatőre. Ennél csak azt bírnám jobban, ha Attis úgy nyomatná, hogy mikor a kölyköd lettem, újhold kelt feeeeel...

Csütörtökön minden marhaságok csimborasszója, folytatta valami elmegyenge az American Graffitit, basszus! Az első (állat a magyar cím, semmi kétség: A rock nagy évtizede - hol a konnektor?) főszereplője, az ezután szívós (na, hallod!) munkával magát alkesz elvált apák megformálójává trenírozó Paul Le Mat újra belövi a hárét, ezúttal Rosanne Arquette oldalán, ennél már aligha van lejjebb.

Máglyára az összes tévével!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.