A pandémia hatására az emberek kevesebbet utaztak, kevesebb autót vásároltak és sokkal kevesebb autót béreltek, mint korábban. Nem a tavalyi volt tehát az autóipar legjobb éve, ám mivel olyan iparágról van szó, amely a bonyolult ellátási lánca ellenére rendkívül hatékonyan képes üzemelni, még időben sikerült a költségeket leszorítani. Elsősorban azzal, hogy nem rendeltek olyan alkatrészeket a beszállítóktól, amelyek csak a helyet foglalták volna a raktárakban. Az autógyárak döntése teljességgel logikus volt, egyedül azzal nem számoltak, hogy a beszállítók többségével ellentétben a csipgyárak olyasmit gyártanak, amit más célokra is értékesíteni tudnak. És ezzel az autóipar óriási hibát vétett.
A csipek gyártása jelentősen eltér bármely más autóalkatrész előállításától. Nagyon leegyszerűsítve, a csipek úgy készülnek, hogy egy jelentős méretű szilíciumpalacsintára felvitt fém-oxid-rétegre végtelenül sok tranzisztort rajzolnak fel. Az Apple hordozható számítógépekbe szánt M1-es csipje 16 milliárd tranzisztort tartalmaz 119 négyzetmilliméteren, vagyis egy kisujjkörömnyi területen. A palacsintán lévő lapkák egy része hibás lesz, nagyobb része jól sikerül, utóbbiakat további munkafolyamatok során tokozzák, azaz beszerelik egy lábakkal, borítással rendelkező burkolatba, majd végül behelyezik a számítógépbe. Ugyanazon a gépsoron többfajta – azonos csíkszélességű – lapkát lehet gyártani, az a gépsor tehát, amely a General Motorsnak vagy a BMW-nek tud csipet gyártani, tud mobiltelefon-processzort vagy az okosotthon eszközeinek szívét adó lapkát is készíteni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
