Autóipari válság a Covid-korszakban

Baj van a palacsintán

Tranzit

A koronavírus okozta csiphiány következtében szinte teljesen kész autók sorakoznak a gyárak udvarán. De nem csak az autógyártók, más iparágak is bajba kerültek.

A pandémia hatására az emberek kevesebbet utaztak, kevesebb autót vásároltak és sokkal kevesebb autót béreltek, mint korábban. Nem a tavalyi volt tehát az autóipar legjobb éve, ám mivel olyan ipar­ágról van szó, amely a bonyolult ellátási lánca ellenére rendkívül hatékonyan képes üzemelni, még időben sikerült a költségeket leszorítani. Elsősorban azzal, hogy nem rendeltek olyan alkatrészeket a beszállítóktól, amelyek csak a helyet foglalták volna a raktárakban. Az autógyárak döntése teljességgel logikus volt, egyedül azzal nem számoltak, hogy a beszállítók többségével ellentétben a csipgyárak olyasmit gyártanak, amit más célokra is értékesíteni tudnak. És ezzel az autóipar óriási hibát vétett.

A csipek gyártása jelentősen eltér bármely más autóalkatrész előállításától. Nagyon leegyszerűsítve, a csipek úgy készülnek, hogy egy jelentős méretű szilíciumpalacsintára felvitt fém-oxid-rétegre végtelenül sok tranzisztort rajzolnak fel. Az Apple hordozható számítógépekbe szánt M1-es csipje 16 milliárd tranzisztort tartalmaz 119 négyzetmilliméteren, vagyis egy kisujjkörömnyi területen. A palacsintán lévő lapkák egy része hibás lesz, nagyobb része jól sikerül, utóbbiakat további munkafolyamatok során tokozzák, azaz beszerelik egy lábakkal, borítással rendelkező burkolatba, majd végül behelyezik a számítógépbe. Ugyanazon a gépsoron többfajta – azonos csíkszélességű – lapkát lehet gyártani, az a gépsor tehát, amely a General Motorsnak vagy a BMW-nek tud csipet gyártani, tud mobiltelefon-processzort vagy az okosotthon eszközeinek szívét adó lapkát is készíteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.