Baráti alap

  • - legát -
  • 1999. február 11.

Tranzit

Bp. XIV., Nagy Lajos király útja 143.

Dolita vendéglõ

Nyitva tartás: 11-23 óráig

A Bosnyák tértõl egy sarokra álló Dolita nevezetû vendéglõ reménytelenül szürke hangulatot sugároz, noha gondos kezek feltûnõ, világoskék cégtáblát helyeztek a jellegtelen kis épület falára, formabontó módon térdmagasságban. A Dolita felirat inkább graffitire emlékeztet, ami fiatalos helyet sejtet, ám belépve minden elõzetes vélekedés megdõl: egy tipikus kisvendéglõbe érkezünk, ahol az õzbarna a domináns szín, az asztalok, az ajtók, a bútorok, a pult és lambéria, mind-mind barnára mázolva. A berendezés igazán változatosnak mondható, a falakon régi plakátok, paprikafüzér, õsöreg óra, az asztalokon kockás abrosz és mûvirág, a csillárventilátorból energiatakarékos izzók lógnak. Igazi meglepetés csak akkor éri a vendéget, amikor kézbe veszi az étlapot, aminek borítóján látványos felirat hirdeti: "Amennyiben Ön nem talál kedvére valót, a meglévõ anyagokból elkészítjük."

Az "olvasmány" tanulmányozása után ez nem tûnik valószínûnek. A étlap mindjárt a különlegességekkel nyit, az elsõ fejezet címe így hangzik: "Eleink ételébõl, ahogyan õk szerették és bendõjüket teletömték", és olyan dolgokat sorol föl, mint a pandúrgulyás 1852-bõl, a vasi kanászhús 1710-bõl. Minden fogáshoz kis ismertetõt is mellékeltek, az 1472-es bélszín borkereskedõ módra nevezetû étek alatt ez áll: "Fokhagymás vesepecsenye-szeletekre sertésnek agyát, pincének gombáját s vörös levit mind rátesszük." A folytatásban még legalább százötvenféle étel szerepel az erõlevestõl kezdve a csõben sült karfiolon át a pontypaprikásig.

A "muzeális" dolgok közül végül a récepecsenyét választottunk sárgabarackfénnyel, aminek eredménye egy vájdlingban kihozott fél mézes madár volt, bõséges körettel, sült almával. A "normál" ételekbõl választott jércesalátára ugyanúgy nem lehetett panasz, mint ahogy a sült krumplival, naranccsal, sõt egy jókora szederrel díszített velõs májra sem, a desszertnek kért mákos palacsinta pedig több volt, mint finom.

- legát -

Erõleves fridottó 220 Ft
Csõben sült karfiol 450 Ft
Pandúrgulyás 1852-bõl 350 Ft
Vasi kanászhús 1710-bõl 1000 Ft
Bélszín borkereskedõ
módra 1472-bõl 1150 Ft
Récepecsenye
sárgabarackfénnyel 1000 Ft
Sonkás csirkemell 500 Ft
Hagymás bélszínlángos 700 Ft
Pontypaprikás 480 Ft
Szénsavas üdítõk 40 Ft/dl
Csapolt sör 200 Ft/korsó
3 éves kóser szilva 250 Ft/4 cl
Unicum 300 Ft/4 cl
Minõségi bor 900 Ft/7 dl

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.