Főzelékfaló

  • Poós Zoltán
  • 1998. január 22.

Tranzit

Főzelékfaló, Bp. VI.,Nagymező utca 18.Nyitva tartás: 9-22 óráigSzombaton: 10-17 óráigVasárnap: szünnapVan valami mesébe illő idill a Főzelékfaló nevű egység designjában.
Befőttesüvegbe eltett savanyúk, préselt paprikák tornyosulnak a polcokon, és házi száraztészta is kapható.

A méltán divatos, Angliából importált régiséggiccsek egy-egy mintadarabja is a hatás szolgálatába szegődött.

Fehér csempék borítják a falat, a mennyezetet nád - ilyen kombinációt még a nagyon kreatív albérletezőknél se láttam. A Micimackó-galaxis egyik igen szép példánya, a Micimackó-falióra ad némi bájt a tizenöt négyzetméteres helynek. Apró, galériákból ismert halogénes lámpák merednek ki a nádszálak közül, ez sem mindennapi látvány: ilyennek képzelek el egy a Káli-medencében lévő pajtagalériát.

Szenesvasalók, dísztökök teszik barátságossá a Főzelékfalót, pedig az egy négyzetméterre jutó ebédelni szándékozók száma túllépi a napközik menzáján tapasztalhatót. Tíz ülőhely van, az ember kénytelen kapkodva magához venni az ebédjét. A főzelékek finomak, szögezzük le gyorsan. Sárgaborsó, lencse, tök, kelkáposzta - ezek a haszonnövények mind népmesék szereplői, de ez most mellékvágány. Az ínyenceknek a sóletet és a spenótot javasoljuk.

180 Ft a főzelék, 120 Ft a feltét (bélszínroló, csibe- és szójafasírt, göngyölt hús, kolbász stb.), de a kettő együtt 280-ba kerül csak, ami baráti árnak mondható. Alig drágább, mint ha vállalati menzákra szökne be a vállalkozó szellemű éhenkórász. Viszont van valami becsapós a dologban: ha a tisztelt vendég kér még két szelet kenyeret, plusz egy üdítőt, akkor máris 400 forintnál tart.

Mákos és diós tészta is kapható, ezekért csak 150 forintot kell leszurkolni, míg a frankfurti levesért 160-at. Ha szerencséje van a vendégnek, kifoghatja a mákos nudlit is, ami 200 forintba kerül.

A palacsintákért (túrós, kakaós, fahéjas, nutellás) csak 50 forintot kérnek - ez kimondottan olcsónak mondható, csakúgy, mint a gyümölcsrizs a maga 180 forintjával. A hely arra van kitalálva, hogy jóllakjon az ember.

A leveseket nagyon gusztusos kerámiaedényekbe töltik ki, elfogyasztásuk után pedig kár is lenne más étkekkel kísérletezni. Itt már a levestől is tökéletesen jóllakik az ember, akkora adagot kap. Tény, hogy naponta idejárni olyan unalmas egy idő után, mint egy kiszáradt, porlepte mocsár, de a főzelékfüggők máris zarándokhelynek kiáltották ki. Remekül működik az ételhordó-szisztéma: minden harmadik betérő egyen műanyag dobozkával érkezik, nyilván a főnökének viszi.

Meglepő, hogy mennyi diák, klónozott szőke, körúti butikeladó és szolizós biztonsági őr jár ide. Valahogy a politikailag aktív kisnyugdíjasokra számítottam belépés előtt.

A hangulatért nem számolnak fel pluszpénzt, pedig a Főzelékfalónak igazi békebeli hangulata van, és elegánsabb is, mint a legtöbb hatodik kerületi kifőzde. Akiknek a nemtetszését a gyorséttermek megbízhatóan kivívták, azok otthonra lelnek itt.

Poós Zoltán

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.