Gyönyör a falakban: A legújabb E-klub

  • - winkler -
  • 1998. szeptember 10.

Tranzit

Nyugodtan lehetne különlegességi panoptikum is: szélsőjobbos szervezkedők viaszújságírót fojtogatnának, Boros "Óriás" Tamás gorillái pedig fölfelé lövöldöznének. Az igazi attrakció persze az a sok kitömött B-C-Zs kategóriás rockzenekar lenne, akik valaha rázendítettek a klub színpadán.
Nyugodtan lehetne különlegességi panoptikum is: szélsőjobbos szervezkedők viaszújságírót fojtogatnának, Boros "Óriás" Tamás gorillái pedig fölfelé lövöldöznének. Az igazi attrakció persze az a sok kitömött B-C-Zs kategóriás rockzenekar lenne, akik valaha rázendítettek a klub színpadán.

Az E-klubot felújították, átépítették, két terem helyett három, színes falak, fények, nagyjából ennyi. A hírek szerint romlottak a statisztikák: az hagyján, hogy a pénteki rockbulik közönsége nem bizonyult aranybányának, de a szombati diszkósok is egyre kevesebben jöttek, és nem költöttek eleget. Ezért a klub most mind ex-, mind pedig intenzív vonalon fejleszteni igyekezett, egyrészt ugye kettő helyett három terem, elitebbnek szánt belsőépítészeti megoldások, valamint a napirend: ezentúl a péntek is diszkó, koncert csak csütörtökön meg esetleg vasárnap.

El tudom képzelni, ha valaki nagy jóindulattal,

messziről és hunyorogva

nézi az új belteret, és nagyon részeg, még bombasztikusnak is találhatja, egyébként nem. Nem látványosan ronda, de minőségében nem tér el a felújítás előtti kategóriától. Kicsit Pearce kapitányos vagy inkább űrgammás, bár ezen a szűk körfolyosón legalább annyira meg kéne nyújtani a Szulák Andit, mint a Xénia-óriásplakátokon, hogy el ne akadjon minden kanyarban. A nagyterem páholyféleségei szintén a modernnek szánt drótostót stílus jegyeit hordozzák, egyszóval manapság már egy ötezer lakosú faluban se biztos, hogy ide tódulna a nép, ha lenne más lehetőség. A plafonon látszik a jó szándék, valami Millennium Falcon-féle, a hangosításon viszont tán még rontottak is: a diszkó úgy dönög, mint egy tíz évvel ezelőtti cucc, szemben mondjuk a szilvásváradi Imperiál klubbal, ahol még a Fresh együttes is olyan dögösen szól, mintha a Motörhead lenne a kísérőzenekar. A

kellemesen ótvar

flippereket, fájdalom, kitúrták, a biliárdasztalra sem önt már senki vörösboros kólát, pusztul a világ, hiába. Állítólag emeltek árat is, ezt nem tudom, egy Unicum most 240, de ebből csak az vonhat le bárminemű trendkövetkeztetést, aki szokott itt unikumozni, nálam még az is belefér, hogy esetleg olcsóbb lett. A nyitóbulin feltűnik Horváth "Na húzzunk innen" Charlie, és egy pillanatra látható a kapafogú lány is, aki olyan ős E-klubos, hogy talán már az Y kromoszómája hosszanti szárán is ki lehet bogarászni valami genetikai változást. Megjelent továbbá annak a számtalan sógornak és sógornőnek a kétharmada, akik itt kerültek rokonságba szegről-végről. Az új formaterv egyiküknek sem tetszik, de az E-klubba nem azért jár az ember, hogy falakban gyönyörködjön.

- winkler -

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.