Ötvenéves az UV villamos - Sínes történet

  • kovácsy
  • 2006. április 6.

Tranzit

1956. március 31-én született Angus Young, az AC/DC gitárosa. Ugyanezen a napon három budapesti orosz nyelvű gyűjtemény összevonásával létrejött a Gorkij Könyvtár, és miközben a magyar magkémia jeles képviselője, Imre Lajos akadémikus egy nemzetközi kongresszusra Moszkvába utazott, még mindig ugyanezen a tavaszi napon "műszakrendőri vizsgát" tett az UV villamos.

1956. március 31-én született Angus Young, az AC/DC gitárosa. Ugyanezen a napon három budapesti orosz nyelvű gyűjtemény összevonásával létrejött a Gorkij Könyvtár, és miközben a magyar magkémia jeles képviselője, Imre Lajos akadémikus egy nemzetközi kongresszusra Moszkvába utazott, még mindig ugyanezen a tavaszi napon "műszakrendőri vizsgát" tett az UV villamos.

*

Írásunknak ez utóbbi a tárgya, ez a maga sajátos módján too old to rock and roll, too young to die benyomást keltő, éveit öntudatosan viselő jármű. Ötvenedik születésnapját első szolgálati helyén, a 2-es vonal Jászai Mari téri végállomásán ünnepelte, riporterek és fényképészek, ingyen krumplicukor, tejkaramella és kiváló minőségű medvecukor - alias bocskorszíj -, továbbá lelkes érdeklődők társaságában, akik aztán ki is próbálhatták a járművet, átélve a tudatos és elmélyült villamosozás ritkán adódó élethelyzetét. Másnap is. Harmadnap viszont már a Moszkva téren lépett föl a jármű, mintegy ellenpontozva az új Siemens-modellt, a Combinót, közeles (2007-ig bekövetkező) eltűnésének közvetett okát. Arról a típusról beszélünk, amit - most még - például a Deák téren láthatunk érkezőben vagy indulásra készen, a 47-es és 49-es vonalán. 1965-ig összesen 375 darabot gyártottak belőle. Fénykorát a Nagykörúton élte, a 4-es és 6-os viszonylaton, míg 1978-ban le nem cserélték a szintén magyar (Ganz) gyártmányú, és ott már szintén nem sokáig látható csuklósokra. A Combino által kiszorítva ez utóbbiak váltják föl most a még megmaradt viszonylatain is, az UV-ből pedig néhány darabot megtartanak múzeumi tárgyként, netán nosztalgiafelhasználásra (egy is-kola is kapott egyet), a többit szétszerelik, beolvasztják.

*

Az a bizonyos, ötven évvel ezelőtti műszakrendőri, vagyis műszaki vizsga nem valami gyökeresen új fejlesztés eredményét volt hivatott elbírálni, hiszen az új villamos motorkocsi egy 1939-re kifejlesztett alapjármű, a "Stuka" vál-tozata volt. (A német vadászgép adott olyan hangot elzúgtában, mint emez fékezéskor - innen a közszájú elnevezés.) A "Stuka" külleme radikális változást hozott a korábbi, bumfordi, játékosabb hangulatú kocsikhoz képest, amelyek életteli csikorgással töltöttek meg kül- és belvárost, olyan, elképesztő helyeken kanyarogva, mint a Papnövelde vagy a Bezerédi utca, a Lövölde vagy a Klauzál tér. Azok a régi, háború előtti villamosok, homlokukon a féloldalasan elhelyezett, kerek számtáblával és az ívelt, átfordítható áramszedővel, pótkocsijukban a kétoldalt húzódó fapadokkal a hatvanas években még rendszeresen járták a maguk kényelmes, döcögős módján a külvárosi vonalakat. A sokféle elöregedő típus együttélése persze a mainál nagyságrendekkel nagyobb javító-szerelő kapacitást követelt meg: az iparosítással járó tömegmozgatás kényszere miatt muzeális darabokat is üzemben kellett tartani. Ráadásul több volt a viszonylat is: 1958-ban például 60, pontosan kétszer annyi, mint ma. Ezeket a régi villamosokat szorították ki lassan a "Stukák" és pótkocsis kombinációik, aztán, a hatvanas években eluralták a terepet az UV-k (az U a típusjel, a V meg állítólag távvezérelt voltukra utal, arra, hogy a vezető a hátul pörgő motort is mozgásba tudta hozni). Történtek próbálkozások a szállítható utasmennyiség fokozására, például csuklóssá építettek össze két motorkocsit plusz egy új középrészt, de a motorok nem bírták a terhelést.

Hogy mármost szép-e, szeretni való-e az UV villamos, ez mindenképpen vitatható. Nézhetjük úgy, hogy erőt sugároz, és karcsú homlokzata kecses, de láthatjuk bájtalanul esetlennek is. Az, hogy télen kegyetlenül hideg, nehezen megbocsátható hibája, és a talpat olykor minden határon felül túlbizsergető rezonancia sem melengeti az érzékenyebb lelkületű utas kedélyét. De ha már nem lesz, utólag biztos tetszeni fog, akár mozgó, akár ülő kalauzzal, akár - KN jelzéssel - kalauz nélkül emlékszünk rá.

A villamosbolond weboldala-kon (különösképpen: www.hampage.hu/kozlekedes/) számos apró részletet tanulmányozhatunk az UV-k kisebb-nagyobb változtatásairól, átalakításairól, amelyek egészen a kilencvenes évekig folytatódtak. Akik őrzik még éles szemű emlékeiket, felidézhetik a padlózat egykori farácsozatát, az ajtó fogantyúja fölött a pöcköt, amit a kézi nyitáskor le kellett nyomni, aztán vagy működött, vagy nem. És semmiképp se feledjük, hogy az UV villamosok adtak utoljára lehetőséget a lépcsőn (sőt: lépcsőn, fürtben, fél kézzel kapaszkodva, sőt: lépcsőn, fürtben, fél kézzel kapaszkodva és dohányozva) utazásra.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.