Az elméleti fizika és a világ tér- és időbeli felépítésével és történetével foglalkozó kozmológia számos rejtély, látszólagos paradoxon feloldásán dolgozik. Ilyen például a szimmetriasértés, ami az általunk ismert anyag egyeduralmához vezetett a világegyetemben.
A természet egyik legalapvetőbb szimmetriája, hogy minden részecskének létezik egy antirészecskéje is – ezt állítják a speciális relativitáselmélet és kvantumelmélet szintéziséből létrejött relativisztikus kvantumelmélet egyenletei. Ráadásul az általunk ismert világ keletkezése (az ősrobbanás) után is papíron egyforma mennyiségben kellett volna létrejönnie részecskéknek és ellenpólusuknak. Ahhoz, hogy elképzeljük ezeket az antirészecskéket, azt kell tennünk, mint amikor „rendes” részecskéket képzelünk el: még véletlenül se kis gömbökre gondoljunk, hanem olyan rafináltan absztrakt, matematikailag is bonyolultan leírható térelméleti jelenségekre, amelyek nem puszta létük, hanem a részvételükkel zajló kölcsönhatások révén mutatkoznak meg.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
