Antianyag: a fizika egyik fő megoldatlan kérdése

Kioltják egymást

Tudomány

Az anyag párja az antianyag – de mi az, és miért ilyen ritka a világunkban?

Az elméleti fizika és a világ tér- és időbeli felépítésével és történetével foglalkozó kozmológia számos rejtély, látszólagos paradoxon feloldásán dolgozik. Ilyen például a szimmetriasértés, ami az általunk ismert anyag egyeduralmához vezetett a világegyetemben.

A természet egyik legalapvetőbb szimmetriája, hogy minden részecskének létezik egy antirészecskéje is – ezt állítják a speciális relativitáselmélet és kvantumelmélet szintéziséből létrejött relativisztikus kvantumelmélet egyenletei. Ráadásul az általunk ismert világ keletkezése (az ősrobbanás) után is papíron egyforma mennyiségben kellett volna létrejönnie részecskéknek és ellenpólusuknak. Ahhoz, hogy elképzeljük ezeket az antirészecskéket, azt kell tennünk, mint amikor „rendes” részecskéket képzelünk el: még véletlenül se kis gömbökre gondoljunk, hanem olyan rafináltan absztrakt, matematikailag is bonyolultan leírható térelméleti jelenségekre, amelyek nem puszta létük, hanem a részvételükkel zajló kölcsönhatások révén mutatkoznak meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.