Antianyag: a fizika egyik fő megoldatlan kérdése

Kioltják egymást

Tudomány

Az anyag párja az antianyag – de mi az, és miért ilyen ritka a világunkban?

Az elméleti fizika és a világ tér- és időbeli felépítésével és történetével foglalkozó kozmológia számos rejtély, látszólagos paradoxon feloldásán dolgozik. Ilyen például a szimmetriasértés, ami az általunk ismert anyag egyeduralmához vezetett a világegyetemben.

A természet egyik legalapvetőbb szimmetriája, hogy minden részecskének létezik egy antirészecskéje is – ezt állítják a speciális relativitáselmélet és kvantumelmélet szintéziséből létrejött relativisztikus kvantumelmélet egyenletei. Ráadásul az általunk ismert világ keletkezése (az ősrobbanás) után is papíron egyforma mennyiségben kellett volna létrejönnie részecskéknek és ellenpólusuknak. Ahhoz, hogy elképzeljük ezeket az antirészecskéket, azt kell tennünk, mint amikor „rendes” részecskéket képzelünk el: még véletlenül se kis gömbökre gondoljunk, hanem olyan rafináltan absztrakt, matematikailag is bonyolultan leírható térelméleti jelenségekre, amelyek nem puszta létük, hanem a részvételükkel zajló kölcsönhatások révén mutatkoznak meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.