Szaglás- és ízérzésvesztés

A menta hűvössége

Tudomány

A koronavírus okozta megbetegedés gyakori tünete, hogy valaki nem érez szagokat és ízeket. Ezek az érzékek eltérő ütemben és módon térhetnek vissza: van, akinél két héten belül, de van, akinél csak hónapok múlva.

Vivien tavaly novemberben fertőződött meg a koronavírussal. A reggeli edzésen gyengének érezte magát, délre már fájt a feje, a háta és szédült is. Másnapra belázasodott, a tünetek megjelenésétől számított harmadik napon pedig megszűnt a szag- és ízérzékelése. Egy másik különös tünet is jelentkezett nála: más irányból hallotta a hangokat, mint kellett volna. Vivien kezdetben még érdekesnek találta a szaglásvesztést. „Végigszagoltam mindent a lakásban, parfümöket, ételeket, illatgyertyát. Az ízleléssel is hasonló volt, kóstolgattam ételeket, eleinte még éreztem, hogy sós vagy édeskés, amit eszek, de másnap már ez is eltűnt. Hiányoztak az ízek, levert voltam, beteg és nagyon szerettem volna felvidítani magam egy kis édességgel, de úgy ettem meg fél csomag töltött kekszet, hogy az akár pár darab farostlemez is lehetett volna.”

„Sajnos részletes hazai eredmények nem állnak rendelkezésünkre, de a nemzetközi adatok alapján elmondhatjuk, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett betegek csaknem 80 százaléka szaglás- és ízérzéspanasszal is rendelkezett. Az anozmia (szaglásvesztés) az esetek több mint 60–70 százalékában az ízérzés zavarával járt együtt” – mondja Krasznai Magdolna fül-orr-gégész. A fertőzötteknél a szaglással kapcsolatban két jelenség is előfordulhat, az egyik a szagérzékelés megszűnése, a másik a parozmia, ami tulajdonképpen szaglászavart jelent. Ezenkívül meg kell említeni a csökkent szagérzékelést (hypozmia) is. Míg az anozmia jelenségénél a koronavírus kiiktatja a szaglás képességét, addig a parozmia eltorzítja azt, a páciens „hibásan” érzékel szagokat. Jellemzően ezek kellemetlen szagok.

Az érzékszervi torzulásokat a hibás, módosult, a szaglóhám regenerációja során rosszul működő kapcsolatrendszer (receptor, idegrost, ingerületátvivő anyag) okozhatja. Ezeket a hibás kapcsolódásokat jó esetben a szaglórendszer önmaga kijavíthatja, és hetek, hónapok alatt a tünetek megszűnhetnek. „Normális esetben – folytatja Krasznai Magdolna – ez ijesztő lehet, de a vírusfertőzésen átesett betegeknél a gyógyulás tüneteként jelentkezik. Az anozmia és parozmia, de főként az előbbi az ízlelés elvesztéséhez is vezethet.” „A szaglásvesztés alaptünetnek számít – jegyzi meg Prinz Géza neurológus, infektológus, pszichiáter –, először mindig az anozmia jelentkezik, és csak később fordulhat elő a parozmia a gyógyulás jeleként. A beteg ilyenkor olyan szagokat érez, amelyeket nem kellene. Például fokhagymaszagot úgy, hogy egy darab sincs a közelében.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.