A Nemzeti Múzeum bemutatja: Horthy Miklós szupersztár

Tudomány

A nemzet múzeumában egyenesen dicsőítik a kormányzót. A kiállításra rávetül a szélsőjobbos miniszter árnyéka. Ízelítő a Magyar Narancs friss számából.

Miután a Nemzeti Múzeumban megnyílt a Horthy-korszakkal foglalkozó kiállítás, kíváncsiak voltunk, hogy a kormányzót egyre kedvezőbb színben feltüntető kormány alá tartozó intézmény mit kezd a kormányzó emlékével. h

Hogyan dolgozza fel azt a korszakot, amelyet jelentős vérveszteséggel járó második világháború, a zsidótörvények, a 2. magyar hadsereg pusztulása, a deportálások, a nyilas tombolás, az ország vagyonának elpusztulása zárt le.

Részlet a kiállításról szóló riportunkból:

„Amíg 1938–1940-ben hatalmas változások mentek végbe Európában, beleértve az újabb háború kitörését, addig a magyar lakosság jelentős része boldogan ünnepelte a békés területi revíziókat, nyíltan vállalta keresztény hitét és kultúráját” – olvashatjuk az önleleplezésnek is beillő szöveget, amin maximum csak röhögni lehet. De amikor azt látjuk, hogy a Zsidótörvények c. fejezetnek lényegesen kevesebb teret szenteltek, mint a Horthy-féle termes kocsinak, és képesek voltak azt leírni, hogy az 1938-as és az 1939-es zsidótörvény azért született, hogy „kifogja a szélsőjobb vitorlájából a szelet, és enyhítse a német nyomást”, és azt megfelelő indoknak tartják, hogy „sokan vélték úgy, hogy a zsidók nem (…) nemzetben gondolkodnak, ezért átnevelésre szorulnak vagy korlátozni kell őket”, akkor az arcunkra fagy a mosoly. (...)

A félreértések elkerülése végett azért azt is el kell mondani, hogy a Magyar Világ 1938–1940 nem a Nemzeti Múzeum projektje, hanem azé a Magyarságkutató Intézeté, amely tavaly óta szolgálja milliárdos nagyságrendű büdzsével azt az áltudományos történelmi katyvaszt, mely korábban Kásler Miklós tévészereplései során került elő. A kiállítás komolyságáról mindent elárul, hogy kurátora Nyári Gábor, a Terror Háza korábbi munkatársa, aki országos hírnevét annak köszönheti, hogy 2018-ban kiderült, ő Kásler Miklós egyik be­szédírója – jelentős javadalmazásért. A Nemzeti Múzeum pedig Kásler minisztériuma alá tartozik, s a kör be is zárult.

A teljes cikket a friss Magyar Narancsban találja, a lapot pedig az újságárusoknál. Esetleg előfizethet rá itt:

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.