A Nemzeti Múzeum bemutatja: Horthy Miklós szupersztár

Tudomány

A nemzet múzeumában egyenesen dicsőítik a kormányzót. A kiállításra rávetül a szélsőjobbos miniszter árnyéka. Ízelítő a Magyar Narancs friss számából.

Miután a Nemzeti Múzeumban megnyílt a Horthy-korszakkal foglalkozó kiállítás, kíváncsiak voltunk, hogy a kormányzót egyre kedvezőbb színben feltüntető kormány alá tartozó intézmény mit kezd a kormányzó emlékével. h

Hogyan dolgozza fel azt a korszakot, amelyet jelentős vérveszteséggel járó második világháború, a zsidótörvények, a 2. magyar hadsereg pusztulása, a deportálások, a nyilas tombolás, az ország vagyonának elpusztulása zárt le.

Részlet a kiállításról szóló riportunkból:

„Amíg 1938–1940-ben hatalmas változások mentek végbe Európában, beleértve az újabb háború kitörését, addig a magyar lakosság jelentős része boldogan ünnepelte a békés területi revíziókat, nyíltan vállalta keresztény hitét és kultúráját” – olvashatjuk az önleleplezésnek is beillő szöveget, amin maximum csak röhögni lehet. De amikor azt látjuk, hogy a Zsidótörvények c. fejezetnek lényegesen kevesebb teret szenteltek, mint a Horthy-féle termes kocsinak, és képesek voltak azt leírni, hogy az 1938-as és az 1939-es zsidótörvény azért született, hogy „kifogja a szélsőjobb vitorlájából a szelet, és enyhítse a német nyomást”, és azt megfelelő indoknak tartják, hogy „sokan vélték úgy, hogy a zsidók nem (…) nemzetben gondolkodnak, ezért átnevelésre szorulnak vagy korlátozni kell őket”, akkor az arcunkra fagy a mosoly. (...)

A félreértések elkerülése végett azért azt is el kell mondani, hogy a Magyar Világ 1938–1940 nem a Nemzeti Múzeum projektje, hanem azé a Magyarságkutató Intézeté, amely tavaly óta szolgálja milliárdos nagyságrendű büdzsével azt az áltudományos történelmi katyvaszt, mely korábban Kásler Miklós tévészereplései során került elő. A kiállítás komolyságáról mindent elárul, hogy kurátora Nyári Gábor, a Terror Háza korábbi munkatársa, aki országos hírnevét annak köszönheti, hogy 2018-ban kiderült, ő Kásler Miklós egyik be­szédírója – jelentős javadalmazásért. A Nemzeti Múzeum pedig Kásler minisztériuma alá tartozik, s a kör be is zárult.

A teljes cikket a friss Magyar Narancsban találja, a lapot pedig az újságárusoknál. Esetleg előfizethet rá itt:

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?