- A globális felmelegedés koncepcióját a kínaiak találták ki, hogy az Egyesült Államok gazdaságának versenyképességét gyengítsék
- Minek szüljek gyerekeket egy felperzselt földre? Azért szüljek gyereket, hogy a karjaimban haljon meg a globális felmelegedés miatt?
Előbbi mondat minden idők legnagyobb hatalmú klímaszkeptikusától, Donald Trumpról származik, utóbbi pedig egy budapesti rendezvényen vonuló fiatal lánytól.
Amíg az egyesek tagadják a tagadhatatlan tényeket, próbálják a szőnyeg alá söpörni a problémát, és támadják azokat, akik ellenvéleményen vannak, addig a másik oldal klímaszorongásban szenved, és már gyászolja az ember által felépített civilizációt. De mi a realitás? Tényleg itt a vég vagy az egész csak egy hisztériakeltés?
Az éghajlattudomány egy sok komponensből álló terület, ami a kutatóknak is feladja a leckét: a múlt században még egy új jégkorszak eljövetelét jósolták a szakértők, ma viszont már a globális felmelegedés tézise határozza meg a tudományos közhangulatot. De mi az igazság: valóban megváltoztatja az életünket a klímaváltozás, élhetetlenné válnak-e a városok, kiszárad-e a Kárpát-medence, eljön az emberi faj vége?
Merre tart a világ?
Az utóbbi időszakban a média kiemelt témaként kezelte, amire meg is volt az oka, hiszen csak az elmúlt két évben több jelentős, felmelegedéssel kapcsolatba hozható krízishelyzet alakult ki a világban: Indiát vízhiány sújtotta, az Amazonas-medence és Kalifornia is lángra kapott, ahogyan Ausztrália is, ahol a tűzvész fékezésén jelenleg is dolgoznak. (Több interjút is készítettünk a témában: a dél-amerikai katasztrófáról itt, az ausztrálról itt olvashat).
Abban a legtöbben egyetértenek, hogy a publicitás erősödése örvendetes. Hiszen ma már világos, nem lehet félvállról venni a klímaváltozást, ugyanakkor a sajtó és a politikai oldalak által keltett zajban a tisztánlátás sem egyszerű. A Narancs.hu arra vállalkozik, hogy cikksorozat keretében rendet vágjon ebben a káoszban, kiszűrje az értelmes és megfontolandó hangokat, tudományos alapon nyugvó jóslatokat. Cikksorozatunk első részében az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársának segítségével azt szedtük össze, hogy milyen alapvető környezeti változásokkal kell számolni a következő évtizedekben Magyarországon.
Mi lesz velünk?
„Egy hosszabb, szárazabb időszak bármikor okozhat katasztrófát Magyarországon. Ugyan nem «erdőország» vagyunk, de a tűzesetek kialakulására van esély. Portugália sem annyira erdős, mint mondjuk Finnország, és mégis halálos áldozatokat okozó erdőtüzek sújtották” – mondja Báldi András, az ÖK munkatársa, aki az intézmény Környezeti jövőkutatás - Magyarország 2050 című jelentésén dolgozott. (A szakemberrel még az év végén készítettünk interjút).
Szerinte nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy nálunk is kialakulnak az ausztrál tűzvészhez hasonló helyzetek, de nem is lehet ennek az esélyét kizárni. Magyarország egy gyorsabban melegedő régióban fekszik. Ha megnő a hőmérséklet, ami miatt meggyullad mondjuk az aljnövényzet valahol az Alföldön, a tüzet pedig szétviszi a szél, akkor hasonló események játszódhatnak le, mint a távoli kontinenseken.
| ||
.jpg "Az Extinction Rebellion környezetvédő szervezet aktivistáinak egyik derékig érő vízben áll az Utolsó vacsora elnevezésű demonstrációjukon a Nemzeti Galléria épülete előtt, Melbourne-ben 2019. október 9-én.")
Melegebb lesz, jóval melegebb
A jelenlegi tudásunk szerint a hőmérséklet 1-2 Celsius-fokkal emelkedik 2050-ig. Legyinthetnénk erre, hiszen mi az az egy-két fok? De a helyzet koránt sem tréfás, ugyanis a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a legutóbbi, 18 000 éve bekövetkezett jégkorszak (amikor Európát hófedte tájak jellemezték) és a jelenlegi átlaghőmérséklet között mindösszesen 4 fok különbség van. Egyértelmű tehát, hogy 1-2 fokos változás is sokat változtathat a környezeten – azt mellékesen jegyezzük meg, hogy a század végére akár 5 fokos hőmérséklet-emelkedés is bekövetkezhet. Röviden: Magyarország mediterránosodik.
A klímaváltozás egyik jellemzője, hogy nem pusztán melegedés történik (ezért sokan a globális felmelegedés kifejezést nem tartják tudományosan megfelelőnek), hanem az időjárási viszonyok kiszámíthatatlanná, olykor extrémmé válhatnak. Ennek az előjelei már most is tapasztalhatók, ugyanis rendszeresen megdőlnek a hideg-meleg-, valamint a csapadékrekordok. Az egyre súlyosabb viharkárokról – a Ciara mostani pusztításáról, vagy a kedd hajnali nyári jellegű felhőszakadásról– nem is beszélve.
A kutatók arra számítanak, hogy a nyarak során a 25 fok és afölötti kánikulás napok száma megnövekszik, általánossá válik. Az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozás Intézetének mérése szerint 2020 januárja volt az eddigi legmelegebb január a kontinensen a mérések kezdete óta. A csapadék összmennyisége alapvetően nem változik, de eltolódik: az őszi-téli időszakokat kevesebb, de szélsőségesebb esőzések, havazások jellemzik majd, de jégszakadások is előfordulhatnak.
A tűzvészekről már esett szó, viszont abban a legtöbben egyetértenek, hogy egy másik veszélynek jobban ki van téve Magyarország. Báldi András azt mondta, mivel hazánk a Kárpát-medence közepén fekszik, alapvetően sík a területe és hatalmas folyók nyújtóznak át rajta, ezért egy extrém esőzés vagy hirtelen olvadás megdobhatja a vízszintet. A villámárvizek kockázata megnő, a felmelegedés hatása miatt pedig sokkal durvább eseményekkel kell számolni, mint amilyenek korábban voltak. Nagy Balázs geográfus a 24.hu-nak nemrég azt mondta: ő már fel is költözött a hegyekbe, hogy a családját óvja az jövőbeni árvizektől.
Infarktus és szúnyogok
A természeti katasztrófákon túl a klímaváltozásnak egyéb veszélyei is vannak: statisztikák szerint a hőhullámok hatására 15 százalékkal megnő a halálozások száma. Elsősorban az idősebbek vannak kitéve a nagy melegnek, hiszen az megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását az esetükben. Ugyanakkor az extrém ingadozás (mondjuk, ha hirtelen 10-20 fokkal melegebb lesz, ami egyáltalán nem elképzelhetetlen) egy jó erőben lévő sportolót is megviselhet, főleg ha éppen tüdőgyulladása van, vagy egyéb betegség miatt legyengül a szervezete.
Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának egy 2016-os kutatása szerint az ország jelentős részén 2051-ig a lakosság 30 százalékot is meghaladó csökkenése valószínűsíthető, aminek az is része, hogy az elöregedéssel növekszik a klímaváltozás által veszélyeztetettek száma.
A klímaváltozás átalakítja az ökoszisztémákat: például egyre több gólya dönt úgy, hogy Magyarországon marad a télen is. A szárazosodás miatt egyes állat- és növényfajok populációja összeomolhat, egyesek eltűnhetnek, más, nem őshonos fajok pedig felüthetik a fejüket. Az utóbbi azért problémás, mert velük a trópusi betegségek is megérkeznek, ez pedig veszélyes lehet (2014-ben Magyarországon is feltűnt a nyugat-nílusi lázt terjesztő tigrisszúnyog. A témával kapcsolatos interjúnkat itt olvashatja).
Egyébként a koronavírus elterjedése és a klímaváltozás között is van kapcsolat, ugyanis számos betegséget hordozó állat tenyészhelye megváltozott, az időjárási viszonyok pedig kihathatnak a kórokozók túlélésére és szaporodási sikerére is. (Erről Garamszegi László beszélt a VálaszOnline-nak adott interjújában. Az Ökológiai és Botanikai Intézet vezetőjével mi tavaly készítettünk interjút.)
Kiüresedik a vidék
A magyar táj és az ökoszisztémák átalakulása miatt sokkal szárazabb lesz a környezet, ezért a mezőgazdaságnak jelentősen nehezebb körülmények között kell termelnie – elsősorban az alapvető élelmiszereket. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) egy tavaly júniusi tanulmánya szerint az ősi búza hozama 2050-re 8, 2010-re pedig 21 százalékkal esik vissza, a kukorica pedig 2050-re 18, 2100-ra pedig 28 százalékkal.
Ürge-Vorsatz Diána, Nobel-békedíjas klímakutató pedig azt mondta egy interjúban, hogy a burgonya a század közepén már nem fog megteremni nálunk. Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik rendezvényén pedig az hangzott el, hogy bizony a mák is eltűnhet Magyarországról.
Ez nemcsak az ágazat működését alakítja át, de megszabhatja az élelmiszerárakat is. Persze a megváltozott viszonyokhoz a nagyvállalatok jobban tudnak majd igazodni, a családi vállalkozások pedig nehezebb helyzetbe kerülnek.
Természeti gondok, emberi konfliktusok
Báldi szerint a vízellátás tekintetében is felléphetnek problémák, ugyanis a nagyobb folyóink kívülről folynak be az országba. A vízhiány a történelem során sok esetben háborús konfliktusokhoz vezetett, jelenleg is vannak régiók, ahol feszültségek vannak ebből az okból kifolyólag (elég csak a Közel-Keletre gondolni). Délkelet-Ázsiában és Afrikában például egyes államok hatalmas tározókat hoztak létre, így nehezebb helyzetbe kényszerítették a szomszédaikat. Szerencsére Európában ez nem jellemző, de ennek kockázatát nem lehet kizárni a jövőben.
Százmilliók élnek veszélyeztetett területeken, az óceáni régiókban például szigetek tűnnek el a tengerszint emelkedése miatt. A sivatagosodás Afrikát és a Közel-Keletet érinti leginkább, ezért rengetegen kelhetnek útra, hogy egy jobb élet reményében Európa felé vegyék az irányt. Magyarországot az elmúlt évek alapján a menekültek egy átvonuló országnak tekintik, de ez sincs kőbe vésve a szakértők szerint. (Olcay Ünverrel, az ENSZ Vízügyi Világszervezetének alelnökével tavaly erről is beszélgettünk.)
Ennél nagyobb biztonsággal állítható, hogy a belső elvándorlás erősödni fog a következő évtizedekben. Már most nagyon lehangoló képet mutat egy kisebb település, hiszen az életszínvonal fejlődésének az ígérete sincs meg, ezért a vidéki társadalom elöregszik. Nyilván az elvándorlás nem elsősorban a hőmérséklet emelkedése miatt történik, hanem a megélhetési lehetőségek beszűkülése okán.
Ez már azért is érdekes, mert bizonyos szempontból a városokban sokkal rosszabbá válhat a helyzet, hiszen a beton és aszfalt a hőfelszívó képessége miatt tovább fűtheti ezeket a településeket, pokoli helyekké válhatnak.
Mit jelent ez rám nézve?
A cikksorozatunk lényege, hogy közérthetően, és a még emberi fogyasztásra alkalmas mennyiségben beszéljünk a klímaváltozásról, olyan kérdésköröket a fókuszba emelve, ami mindenki számára fontos lehet.
Mivel a téma rendkívül szerteágazó, ezért igyekszünk darabokra bontva tálalni az olvasóknak, hiszen ez segíti a megérthetőséget. Ebben a részben az általános, ám egész országot érintő legalapvetőbb tényezőket vettük figyelembe, a következőben azt járjuk körül, hogy a mindennapokra milyen hatást vált ki a környezet átalakulása.
(Borítóképünkön: Résztvevők a globális felmelegedés elleni nemzetközi fellépést sürgető demonstráción az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 25. éves ülésének (COP25) idején Madridban 2019. december 6-án. MTI/EPA/EFE/Rodrigo Jiménez)
