Komoly veszélynek vannak kitéve azok, akik napi rendszerességgel fogyasztanak üdítőitalokat – áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató szervezetének nemrégiben közzétett jelentésében. Az International Agency for Research on Cancer munkatársai 16 éven át 450 ezer embert követtek figyelemmel, és arra a következtetésre jutottak, hogy azokat, akik napi 2 pohár (250 milliliter) üdítőt fogyasztanak, 17 százalékkal nagyobb eséllyel éri korai halál, mint azokat, akik havonta csupán egy pohárral isznak.
Ez egyaránt érvényes azokra, akik cukros vagy cukormentes italokat fogyasztanak. Az elemzés szerint az édesítőszeres üdítők esetében a keringési zavarok voltak a gyakoribbak, míg a cukros italok fogyasztóinál emésztőrendszeri megbetegedések visszatérő kialakulását figyelték meg. Sőt, a WHO kutatóinak vizsgálata szerint az üdítők a szervezetbe kerülve általában véve is növelik a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét.
Sok mindent bele lehet látni
A világszervezet elemzése nem mutatott ki a cukros és cukormentes üdítők és a rák (valamint az Alzheimer-kór) kialakulása között összefüggést, viszont más kutatások erre világítottak rá korábban: a francia Sorbonne munkatársai 100 ezer embert figyeltek meg öt éven át, és arra jutottak, hogy a napi 100 milliliter cukros ital (szénsavas üdítő vagy gyümölcslé) 18 százalékkal növelheti a rák kialakulásának valószínűségét.
| ||
„Kijelenteni, hogy az üdítőitalok rákkeltők, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a magyarok rasszisták” – mondja Pilling Róbert dietetikus, a Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (TÉT) kommunikációs és operatív vezetője. A szakember szerint az ilyen kutatásokat komolyan kell venni, a WHO jelentését mégis fenntartásokkal kezeli.
Habár hosszú időtartamról és nagy mintaszámról beszélhetünk, nem kifejezetten az üdítőitalok egészségügyi hatásainak feltárása végett indították az elemzést, hanem más vizsgálatok adatait vették figyelembe. „A kutatás még a 90-es években kezdődött, ekkor megkérdeztek egyeseket, hogy mit és mennyit isznak. Ebből állt össze egy adatbázis, most pedig megnézték, hogy évtizedekkel később az üdítők fogyasztása korrelációt mutat-e a korai halálozással. Ebbe sok mindent bele lehet látni.”
Pilling szerint az adatfelvétel sem áll szilárd lábakon, hiszen önbevallásos módon történt, ráadásul az alanyok életét, szokásait nem követték rendszeresen nyomon, így nehéz messzemenő következtetéseket levonni. (Magyarországon is van egy hasonló, folyamatos kutatás, az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Általános Vizsgálat [OTÁP], ez 2009 óta zajlik, és 5 évente végzik el ismétlődően. Ebben az elemzésben sem mindig ugyanazok a személyek szerepelnek, ahogyan a WHO-éban sem.) A szakértő szerint a kutatás adatai nehezebben értelmezhetők, mert azok, akik rendszeresen fogyasztanak üdítőitalokat, feltehetőleg más szempontból is egészségtelen szokásokat követnek (például nem mozognak, rosszabb minőségű ételeket fogyasztanak stb.), mindezek szerepet játszhatnak a korai halálozásban.
Ráadásul üdítőital és üdítőital között is jelentős különbségek vannak. „A 100 százalékos gyümölcslevek a gyümölcsön, a vízen és a cukron kívül mást nem nagyon tartalmaznak” – mondja Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, élelmiszer-biztonsági szakértő. „Az alacsonyabb (12–50) százalékos gyümölcsitalok annyiban különböznek, hogy felhígítják őket, majd cukrot és/vagy édesítőszert, valamint savat adnak hozzájuk a megfelelő ízélmény eléréséhez, tehát ezek az italok kevés adalék anyagot tartalmaznak. Nem biztos, hogy egy almaital egészségtelenebb, mint egy alma, hiszen azt rengeteg növényvédő szerrel kezelik” – teszi hozzá.
Vannak olyan üdítők is, amelyekbe – pusztán marketingcélból – 1 százaléknyi gyümölcstartalmat tesznek, hogy elmondhassák róluk, van bennük gyümölcs. Ezek a legtöbb esetben tartalmaznak aromákat, színezékeket, de ezek az adalék anyagok sem károsak a szakértők szerint. A 90-es évek óta amúgy rengeteget változott az üdítőital-piac, kezdetben például csak a cukorbetegek számára készültek cukormentes termékek, ma már azonban ez az ágazat majdhogynem akkorára nőtte ki magát, mint a cukros üdítőké.
„Az adalék anyagok ártalmatlanságának megítélése az Európai Unióban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) illetékességi körébe tartozik. Az élelmiszer-adalékanyag alkalmazása akkor engedélyezhető, ha toxikológiai szempontból megvizsgált és a felhasználás körülményei között a javasolt felhasználási szinten a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján ártalmatlan, tehát a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti” – reagált megkeresésünkre a WHO-jelentés kapcsán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).
Mint hozzátették, az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyása során figyelembe veszi az eljáró hatóság a társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezőket, valamint az ellenőrzések kivitelezhetőségét, továbbá az élelmiszer-adalékanyag egyéb forrásokból származó bevitelét és a különleges fogyasztói csoportokra (mint például az allergiás fogyasztókra) gyakorolt hatását is.
Az elkövető
Az üdítőital-forgalom a termékek rossz megítélése ellenére az elmúlt években szárnyal: ugyan az alkoholmentes italok (ízesített vizek, szénsavas üdítők, gyümölcslevek, jeges teák, szörpök) terén 2007 és 2013 között 27 százalékos csökkenés volt tapasztalható, 2014-ben elkezdődött egy növekedés, 2018-ban pedig közel 9 százalékkal nőtt a forgalmuk Magyarországon. Ez a tendencia érvényes a szénsavas üdítőkre is: a forgalom az említett korábbi hatéves időszakban 31 százalékkal csökkent, viszont 2018-ban már 8 százalékkal nőtt: a hazai fogyasztók tavaly átlagosan 84,2 litert ittak ebből a kategóriából – derül ki a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adataiból.
| ||
Abban a megkérdezett szakértők egyetértenek, hogy nem a tartósítószerek, színezékek, sűrítmények a legproblémásabb adalék anyagok az üdítőitalokban; a legveszélyesebb a cukor. Hiszen többek között hozzájárul az alkoholképződéshez, a szívinfarktus, a köszvény, és a csontritkulás kialakulásához. Azért van ilyen sok cukor az üdítőkben, mert a gyártók „a legjobb íz” elérése érdekében egyre többet és többet tesznek a termékeikbe.
„Tíz emberből 9 azt hiszi, hogy a tartósítószerek károsak, pedig rendeltetésszerűen használva teljesen veszélytelenek” – mondja Traszkovics Zsolt. Fontos leszögezni, a tartósítókat azért fejlesztették ki a gyártók, hogy megóvják a fogyasztók egészségét, hiszen megakadályozzák a romlást, valamint a mikrobák elszaporodását. „Attól tartunk, hogy nem természetes anyagok vannak az üdítőkben, de közben elvárjuk, hogy az étel friss, olcsó és szállítható legyen” – mutat rá Pilling Róbert.
A szakértők hozzáteszik, úgy szabták meg ezen adalék anyagok határértékét, hogyha valaki egész életében csak tartósítószeres élelmiszert fogyaszt, akkor sem tudja megközelíteni a szervezetében azt a szintet, ami káros lenne. Az alacsonyabb minőségű üdítőkben többféle adalék anyag fordul elő, de ezeknek kis mennyiségben még jótékony hatása is lehet, például az antioxidánsok megkötik a szabadgyökök egy részét, ami az öregedést lassítja – magyarázza az élelmiszermérnök.
„Az adalék anyagokat időről időre előveszik, újraértékelik. Ha problémásat találnak köztük, azt betiltják. Volt már erre példa: nagymamáink szalicillel készítették a befőtteket, amit már régen kivontak a forgalomból” – szögezi le Pilling Róbert, aki szerint az emberek a tudatlanság miatt félnek: azt gondolják, hogy ezek a szerek mesterséges vegyületek, de ez sem feltétlenül igaz, sokszor természetes anyagokról van szó. Ennek iskolapéldája az E-számok rendszere, amelyet azért hoztak létre, hogy az érintett szerek minden országban egységesen megnevezhetők legyenek, viszont a fogyasztók körében ijedséget vált ki, mert nem tudják, mi rejlik mögöttük. „Sajnos a legtöbb E-számmal kapcsolatos hír sokszor nem hiteles forrásból származik, és inkább az emberek megrettentésére alkalmas, mintsem tájékoztatásukra” – közölte a témával kapcsolatban a NÉBIH sajtóosztálya.
„Normál, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett az alkalmankénti üdítőital-fogyasztás nem káros. Kétségtelen, hogy szomjoltásra legjobb a tiszta víz, de alapesetben, egyéni szinten nem lehet mérhető a probléma, erre mutat rá a WHO jelentése is, ám életmódunk egésze és persze környezetünk még ennél is többet számít az egészségünk szempontjából” – von mérleget Pilling Róbert.
Azt azért érdemes figyelembe venni, hogy a gyártók immár nem egy, hanem két-három különböző tartósítószerrel őrzik meg az élelmiszerek frissességét, azt azonban egyelőre a tudomány sem tudja pontosan, hogy ezek egymást erősítve milyen hatást váltanak ki a szervezetünkben. A megkérdezett szakértők szerint erre a következő évtizedek fognak választ adni.
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=3ceb7aa69eb9fc0dd962b887e5b4ca0a)
