Narancs.hu: A kutatás számos jövőképet megfogalmaz. Akárhogy is lesz, pár évtizeden belül elbúcsúzhatunk a jelenlegi életformánktól.
Báldi András (BA): Változik a klíma, a nitrogén és a foszfor körforgása, az ózonréteg, az óceán savasodásának a mértéke, és a biológiai-ökológiai rendszerek is módosulnak. Némelyik folyamat már visszafordíthatatlan állapotba került. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint már a következő évtizedben jelentősen átalakulnak az életkörülményeink. Ettől függetlenül a társadalom semmin sem változtat, főleg azok tétlenkednek, akik a rendszer haszonélvezői – nekik úgy a legjobb, ahogy a dolgok jelenleg állnak. Ez viszont azt jelenti, hogy olyan katasztrófákkal kell majd számolnunk, amelyekkel nem fogunk tudni mit kezdeni a térbeli és időbeli nagyságrendük miatt.
Narancs.hu: Ez mit jelent?
BA: Az időjárási rekordok megszaporodtak az utóbbi időkben: majdnem minden nap beáll egy újabb hőségrekord, elég csak a most decemberi 20 fokokra gondolni. Áradások lepték el Észak-Olaszországot a közelmúltban, például Velencében. Megjelentek olyan fajok, amelyek korábban nem voltak nálunk, most már viszont itt vannak, és a trópusi betegségek potenciális terjesztőik. Ezek a kórokozók nemcsak az emberekre veszélyesek: nemrégiben felütötte a fejét egy olyan baktérium, amely elpusztítja az olajfákat Európában. Egyre kedvezőbbek számukra az életfeltételek, a melegedés miatt, az intenzív kereskedelem révén pedig nagyléptékben terjednek.
| ||
.jpg "Turisták az elöntött velencei Szent Márk téren 2019. november 17-én, amikor ismét 150 centiméter fölött tetőzött a dagály, és a szigetváros 70 százaléka víz alá került.")
Narancs.hu: A kutatás ettől függetlenül arra mutat rá, hogy a fogyasztás mértéke nem fog csökkenni a jövőben sem.
BA: A kérdés annyi, hogy a katasztrófák rendezik majd át a gazdasági rendszereket, fájdalmas következményeket maguk mögött hagyva, vagy mi fogunk megfelelő döntéseket hozni. Jelenleg amit lehet, azt elvesszük a természettől, a hulladékot pedig visszaszórjuk. A gazdagabb országok nagyságrendileg évi 100 milliárd dollárral támogatják a mezőgazdaságot, aminek következtében rengeteg agrokemikália jut a környezetbe. Több mint 300 milliárd dollárral támogatják a fosszilis energiahordozók piacát is. Ez elképesztő: még mindig arra költünk sokszáz milliárdot, hogy belehajszoljuk az emberiséget a szakadékba.
Váci utcai bányász - Kőolaj a főváros alatt?
Sokakban csupán a nemrégiben kiírt koncessziós pályázat nyomán tudatosodhatott: Budapest alatt akár jelentősebb szénhidrogénkincset is rejthet a mélység. Budapest déli és délkeleti részének belterülete is érintett egy márciusban kiírt, a szénhidrogénkészletek kutatására és kitermelésére szóló koncessziós pályázatban (amiről először a g7.hu számolt be).
Narancs.hu: Ha már hulladék: a jelentés szerint van arra esély, hogy Magyarország hulladéklerakó-országá válljon.
BA: A kutatásban nagyjából 30 különböző, nagy szaktekintélynek örvendő tudós vett részt, több jövő-állítás is megfogalmazódott 2050-re előretekintve, amelyek adott esetben ellentmondhatnak egymásnak. A hulladékokkal kapcsolatban több elképzelés is megállapítást nyert, melyből az egyik a megnövekedett hulladék mennyisége miatti problémára mutat rá. Ennek oka lehet a növekvő fogyasztás, de az a szemlélet is, hogyha úgyis újrahasznosítják, akkor nyugodt szívvel lehet szemetet „gyártani”.
Narancs.hu: Magyarországot vízellátási katasztrófa is fenyegeti.
BA: Ez egy nagyon izgalmas és érdekes kérdés, hiszen a víz a legalapvetőbb életfeltételünk. Jelenleg jól állunk, ami az ivóvízet illeti, de ha jobban megnézzük, a felszíni vizeink nagyrésze kívülről folyik be az országba. Úgy is mondhatnám: a csap nem nálunk van. A felszín alatti vizeinkből is van bőségesen, viszont jelenleg rengeteg kemikáliát használnak például a mezőgazdaságban, amik végül a környezetbe kötnek ki – ezek okozhatnak problémákat.
Narancs.hu: Van egy olyan megállapítás is, amely szerint a magyar lakosoknak „tudatilag fel kell dolgozniuk, hogy minden élelmiszer élőlény”. Ez miért fontos?
BA: A jövőben arra kell törkednünk, hogy megőrizzük a társadalmi, gazdasági rendszereinket, ami biológiai, geológiai, ökológiai tényezőkre épül. Az emberek azt szeretik megvédeni, amit ismernek – az ismeretlennel nem tudnak mit kezdeni. Ha arról olvasok, hogy egy gép lezuhant mondjuk Brazíliában, akkor az nem érint meg igazán. Ha az ismerősömet baleset éri, akkor a szívemhez kapok.
Erről van szó: Magyarországon az emberek 70 százaléka városokban lakik, nekik a mezőgazdaság, az erdőgazdaság az IKEA faszékeket, mélyhűtött hústermékeket jelenti. Nem tudják, hogy a termékek honnan jönnek, csak használják őket ész nélkül. Meg kell értetni velük, hogy az élelmiszerek valaha állatok voltak, amiket azért trancsíroznak fel, hogy meg lehessen őket enni. Vissza kell vinni az embereket a való világba, mert akkor tudják elfogadni, megérteni, hogy mennyire fontos a természetünk megóvása.
Narancs.hu: Térjünk vissza a megbetegedésekre egy pillanatig, ugyanis a kutatás szerint a jövőben nemcsak szervi jellegűekkel kell számolnunk.
BA: Ez így van, ugyanis a klímaváltozás nemcsak a kártevőket, vírusokat terjeszti, hanem a természeti környezet visszaszorulása miatt természetelvonás mentális tünetegyütteseket is eredményezhet. 2015 környékén kezdtünk el szembesülni ezzel, amikor az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a Biodiverzitás Egyezmény közös tanulmánya beszámolt arról, hogy a testünkben levő nélkülözhetetlen mikróbák sokfélesége függ a környezetünk biológiai sokféleségétől. A külső csökkenés tovább gyűrűzik a hasznos belső mikrobiális sokféleség csökkenésében is, amely csökkent immun képességeket és a betegségek iránti magasabb fogékonységot jelent.
| ||
.jpg "A léleknek is kell a természet")
Továbbá kutatások kimutatták, hogy nagyobb eséllyel lesznek anorexiások, depressziósak azok, akik kevesebbet vannak a természetben. Továbbá nemrégiben elvégeztek egy felmérést, aminek a szellemi teljesítőképesség volt a fókuszában: egyetemi hallgatók egy csoportjának a felét elküldték városokba, a másik felét pedig a természetbe. Később ki kellett tölteniük egy memóriatesztet: utóbbi csoportnak jobban működött a rövidtávú memóriája. A zöld környezet mentális értelemben is pozitív hatást gyakorol, ez egyértelmű.
Narancs.hu: A jelentésben érdekes szociológiai értékelések is vannak: például a környezet romlásával párhuzamosan növekedhet a korrupció mértéke is, viszont arra is ösztökélheti az embereket, hogy felkeljenek a diktatúrák ellen.
BA: Erről a társadalom-tudományokkal foglalkozó kollégáim tudnának érdemben értekezni. Én úgy vélem, hogy elősegíti a korrupciót és a közös felelősségvállalás elkerülését az, ha szorul a hurok az ember nyaka körül, attól függetlenül, hogy egészségügyi vagy gazdasági okok állnak a háttérben.
Ugyanakkor megfogalmazódott olyan optimista jövőkép is, miszerint a kisebb közösségeken belül a klasszikus értelemben vett demokratikus berendezkedések jobban működnek majd. Ebből is látszik: számos lehetőség áll előttünk, sokféleképpen alakulhat a jövőnk, a döntéshozókon múlik, hogy milyen stratégia mentén, milyen irányba fogunk haladni.
Narancs.hu: A vidékre további kiüresedés vár, ahogyan a népességelvándorlás kérdése sem fog változni feltehetőleg.
BA: Ahogyan most is, leginkább az idősebb korosztály lakik a városokon kívül. Vissza kell térnem újfent arra, hogy miképpen fog alakulni az agrokultúra a jövőben, hiszen az ország egyik legfontosabb támpillére a mezőgazdaság. Ha a kemikáliák lévén kiiktatjuk a biodiverzitást, akkor ökológiailag elszegényedik, társadalmilag pedig elnéptelenedik a vidék, ahogyan az sok helyen már Nyugat–Európában érzékelhető.
A jövőben rovarok és műhús úszkál majd a gulyásban, de ez nem baj
Ha teljesen le kell mondanunk a húsról, akkor mondjuk le róla - állítja az ENSZ Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) svájci képviselője, aki szerint olyan innovációk valósulnak meg napjainkban, amelyek évtizedekkel ezelőtt csak a szélsőbaloldali emberek fejében született meg. A Budapesti Víz Világtalálkozón beszéltünk vele.
Magyarországokon a gyep, a fűves területek kiemelkedően fontosak a biológiai sokféleség számára, ugyanakkor legelőként, takarmányként szolgálnak az állatok számára – és nem mellékesen a magyar táj alapvető elemei. Angliában az intenzíven kezelt gyepek olyan sűrűek, hogy mesterségesen „csupasz foltokat” hoznak létre ezeken a területeken, hogy a madarak egyáltalán le tudjanak szállni.
Narancs.hu: Mit gondol arról, hogy a klímakonferenciák rendszerint érdemi előrehaladás nélkül mennek le? Ezen a területen lesz változás a jövőben?
BA: Nagyon szomorú a helyzet. Legalább fél évszázados történelme van a környezetügyi globális konferenciáknak, melyek a környezetünk, a természet megóvását tűzték a zászlójukra. A 1992-es riói rendezvény óta nem haladtunk sokat, még úgy sem, hogy 2015-ben megszületett a Párizsi Klímaegyezmény.
Ráadásul a legnagyobb játékos, az Egyesült Államok Donald Trump vezetésével kilépett a paktumból. A rendszer haszonélvezői nem akarnak gyors változásokat, mert a számukra veszélyes átalakulásokat eredményeznének. Ha benne ülök a mézes bödönben, akkor én sem szívesen mászok ki belőle. A gazdasági érdekek felülírják a veszélyeket, amelyeket már nehéz nem észrevenni. A társadalmi nyomásnak kell elég erősnek lennie, hogy változást hozzon.
Lement még egy klímakonferencia, a világ vezetőinek viszont nem sikerült zöld ágra vergődniük
Nem sikerült új szén-dioxid kibocsátási-kereskedelmi rendszer létrehozásáról dönteni, pedig a tervezettnél két nappal tovább tartott a COP25 Madridban. A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később.
Narancs.hu: Ez viszont háborús feszültségeket is hordozhat magában.
BA: Nagyon reméljük, hogy a távolabbi jövőben sem lesznek ilyenek Európában, és máshol sem. Viszont, ha közvetve nézzük, akkor már most is vannak olyan hatások, amelyek minket is érintenek. Szíriában nagy száraszság uralkodott 2006-2007 során, a vidék elnéptelenedett, mert összeomlott a mezőgazdaság, és mindenki elment a nagyvárosokba. Ez a nincstelen tömeg robbantotta ki a polgárháborút, ami menekültáradat elindulását okozta.
Egyébként az életüket féltő menekülőkkel önmagában nincs akkora baj, szerintem nem ördögtől való őket irgalomból befogatni, ezt a kutatás is megemlíti, csakúgy mint több más aspektusát is a migrációnak, melynek közvetve jelentős hatása lehet a környezetünkre – de itt megint társadalomtudós kollégáimra kell utaljak szakszerű elemzésért.
„A bevándorlók a befogadó országok javát szolgálhatják"
Ez adatokkal is alátámasztható - állítja az ENSZ Vízügyi Világszervezetének (UN-Water) alelnöke, aki szerint nincs olyan személy, vállalat vagy kormány, aki fel lenne mentve a klímaváltozás felelőssége alól. A Budapesti Víz Világtalálkozón beszélgettünk vele. Narancs.hu: Mennyi vizet iszik egy nap? Olcay Ünver: 3,5 - 4 liter között.
Narancs.hu: A kutatásban van egy pont ami arról szól, hogy az erőforrások elégtelensége miatt a magyar tudomány hátrányba kerül, 2050-re csak lokális jelentősége lesz.
BA: A kutatást 2016-ban kezdtük el, akkor még nyoma sem volt annak, ami a felsőoktatásban és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) életében lezajlott az elmúlt évben. Nagyon jól sikerült jövőképről van szó, mondhatom: sokkal hamarabb beigazolódott, mint 2050. A kutatáshoz nyugalom kell, mert hosszú időt vesz igénybe. Az ökológiai eredményekhez 3 – 4 – 5 éves terepvizsgálatot kell végezni. A változó intézményes rendszer, finanszírozás kiszámíthatatlanná teszi a jövőt. Az ember pedig nem szeretné, hogy a több éves munkáját ki kelljen dobni az ablakon. Ez a bizonytalanság már önmagában hátráltatja a gondolkodást, a kutatást, a tudományt.
| ||
.jpg "Báldi András")
| Báldi András a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézetben. Korábban az intézetet is magába foglaló Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója volt. Az Európai Akadémia tagja. Fő kutatási érdeklődése a mezőgazdasági területeken élő vad fajok előfordulása. |
(Borítóképünk illusztráció, forrása: Unsplash.com)
