A pusztába kiáltott szó - Bihari Mihály: Politológia I.

  • - zelei judit ágota -
  • 2005. október 6.

Tudomány

A terem jóval a kezdés előtt tömve, legalább százötven ember zsibong. Megfigyel-jük az aktuális jogászdivatot: hónaljig húzott cicanaci vastag övvel, nadrágba tűrt feszülő toppal; egy kicsit újságot olvasunk; kezdünk türelmetlenkedni - az előadó nem sieti el az érkezést. Ezt később mélyen megértjük.

A terem jóval a kezdés előtt tömve, legalább százötven ember zsibong. Megfigyel-jük az aktuális jogászdivatot: hónaljig húzott cicanaci vastag övvel, nadrágba tűrt feszülő toppal; egy kicsit újságot olvasunk; kezdünk türelmetlenkedni - az előadó nem sieti el az érkezést. Ezt később mélyen megértjük.

Negyedórás késéssel fut be Bihari, a diákság felállással üdvözli - de el nem csendesednének. Legalább három perc eltelik, mire a politikatudományidoktor-iskola vezetőjének szavai kivehetővé válnak.

Az óra a politikum, az állam és a politikai rendszer hármasságával indul: a professzor definiálja a fogalmakat, időrendbe helyezi történeti megjelenésüket. Hallunk néhány mondatot a kultúrantropológia nagyjairól, az őstársadalom feltételezhető felépítéséről. Rátérünk a voltaképpeni témára, vagyis a "politikai rendszer" kialakulására, felépítésére, környezetére. Megtudjuk, hogy míg a polgári forradalmak előtt a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok szorosan és szigorúan összekapcsolódtak, addig mára elszakadt egymástól a gazdaság és a politika. Ezen kicsit elcsodálkozunk, később azon is, ahogy a tanár úr helyből eldönt egy régi filozófiai vitát: az ember duális lény, szögezi le, anyagi és nem anyagi egyszerre. Annyi baj legyen, ritka, hogy ennyivel el tudjuk intézni. A professzor csoportosít, definiál, példálózik: már a társadalom reprodukciós folyamatainak irányításánál járunk. Elgondolkozunk a magyar oktatási hagyományok végtelenül kontraproduktív voltán: hihetetlen, hogy a végzősök speckolljai és szakszemináriumai helyett a gyogyi, leginkább gimnáziumi tanórára emlékeztető bevezető jellegű nagyelőadásokat tartják a szakma prominensei, amikor erre a feladatra bármely közepesen jó képességű szakmunkás is alkalmas lenne. De ne túlozzunk: egy tanársegéd is. Bihari, bár egy haladóbb kurzuson sokkal többet tudna nyújtani, fantasztikusan felülteljesít, a száraz és nem túl izgalmas anyagot maximálisan fogyaszthatóvá teszi. Igyekszik megnyerni hallgatósága érdeklődését, példáit igen széles körből meríti, a szexualitás, reprodukció és politika kérdéskörét is hosszan tárgyalja, hátha. Pillanatra megijedünk, hogy előkerül a nemzethalál gondolata (az egykor MSZP-s parlamenti képviselő a Fidesz számára is elfogadható államfőjelölt lett volna), de szó sincs róla, előadónk csak a tényekkel és az ezekből fakadó problémákkal foglalkozik.

Egyre erősödik a zaj. Mi lenne, ha felállnánk és elkezdenénk ordítani, hogy ez egy egyetem, nem óvoda, nem általános iskola, nem nappali melegedő? Ráadásul nem is kötelező, katalógusos órán vagyunk, és a nap is süt. Menjenek szépen ki a Károlyi-kertbe, ugróiskolázni. Itt pedig hadd legyen oktatás annak a tíznek, aki nem a papír kedvéért jött. Jobban tennék, ha odafigyelnének, hiszen úgy tűnik, mintha a törté-nelemfelvételi ellenére kimaradtak volna az adott tárgy oktatásából. A gimnáziumi anyagban szereplő KMK mint olyan számukra sosem hallott vicc (értetlenül vihorászó arcok mindenfelé), a Ratkó-korszak ("az mi???") ténye is az újdonság erejével hat. Már azoknak, akik véletlenül épp elkapják a vonatkozó mondatokat.

Bihari jól magyaráz, órája összeszedett, jól felépített, a lényeget ismétli, hangsúlyozza. Gyorsan beszél ugyan, nehéz jegyzetelni, de ez talán nem is olyan fontos: a vizsgán visszakérdezettek úgyis benne vannak a híres-hírhedt Bihari-Pokolban (talán mondanunk sem kell, hogy a jegyzet szerzője előadónk mellett nem más, mint Pokol Béla volt kisgazda képviselő, egyetemi tanár), inkább a megvilágító példákra lenne érdemes figyelni. Illetve a szavaira: láthatóan igyekszik elsajátíttatni hallgatóságával a szak-mában honos nyelvet: "par excellence", "ágens" és társaik röpdösnek fél percenként a levegőben, jobbára rögtön magyar "fordítással".

Az óra végén kitérünk még a legitimáció kérdéskörére, a pornóújságokra és a zászlóégetésre. Az előadó láthatóan hálás, ha néhányan veszik a humorát és visszamosolyognak rá. A zaj már akkora, hogy a mikrofonon át is nehezen vesszük ki a professzor szavait, aztán pontban fél kettőkor a kollégák szedelődzködni kezdenek - látványosan. A gondolatot már nem, a mondatot még befejezi Bihari.

(ELTE ÁJK, Egyetem tér 1-3., A/VII. előadó, szerda 12-13.30)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.