A pusztába kiáltott szó - Bihari Mihály: Politológia I.

  • - zelei judit ágota -
  • 2005. október 6.

Tudomány

A terem jóval a kezdés előtt tömve, legalább százötven ember zsibong. Megfigyel-jük az aktuális jogászdivatot: hónaljig húzott cicanaci vastag övvel, nadrágba tűrt feszülő toppal; egy kicsit újságot olvasunk; kezdünk türelmetlenkedni - az előadó nem sieti el az érkezést. Ezt később mélyen megértjük.

A terem jóval a kezdés előtt tömve, legalább százötven ember zsibong. Megfigyel-jük az aktuális jogászdivatot: hónaljig húzott cicanaci vastag övvel, nadrágba tűrt feszülő toppal; egy kicsit újságot olvasunk; kezdünk türelmetlenkedni - az előadó nem sieti el az érkezést. Ezt később mélyen megértjük.

Negyedórás késéssel fut be Bihari, a diákság felállással üdvözli - de el nem csendesednének. Legalább három perc eltelik, mire a politikatudományidoktor-iskola vezetőjének szavai kivehetővé válnak.

Az óra a politikum, az állam és a politikai rendszer hármasságával indul: a professzor definiálja a fogalmakat, időrendbe helyezi történeti megjelenésüket. Hallunk néhány mondatot a kultúrantropológia nagyjairól, az őstársadalom feltételezhető felépítéséről. Rátérünk a voltaképpeni témára, vagyis a "politikai rendszer" kialakulására, felépítésére, környezetére. Megtudjuk, hogy míg a polgári forradalmak előtt a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok szorosan és szigorúan összekapcsolódtak, addig mára elszakadt egymástól a gazdaság és a politika. Ezen kicsit elcsodálkozunk, később azon is, ahogy a tanár úr helyből eldönt egy régi filozófiai vitát: az ember duális lény, szögezi le, anyagi és nem anyagi egyszerre. Annyi baj legyen, ritka, hogy ennyivel el tudjuk intézni. A professzor csoportosít, definiál, példálózik: már a társadalom reprodukciós folyamatainak irányításánál járunk. Elgondolkozunk a magyar oktatási hagyományok végtelenül kontraproduktív voltán: hihetetlen, hogy a végzősök speckolljai és szakszemináriumai helyett a gyogyi, leginkább gimnáziumi tanórára emlékeztető bevezető jellegű nagyelőadásokat tartják a szakma prominensei, amikor erre a feladatra bármely közepesen jó képességű szakmunkás is alkalmas lenne. De ne túlozzunk: egy tanársegéd is. Bihari, bár egy haladóbb kurzuson sokkal többet tudna nyújtani, fantasztikusan felülteljesít, a száraz és nem túl izgalmas anyagot maximálisan fogyaszthatóvá teszi. Igyekszik megnyerni hallgatósága érdeklődését, példáit igen széles körből meríti, a szexualitás, reprodukció és politika kérdéskörét is hosszan tárgyalja, hátha. Pillanatra megijedünk, hogy előkerül a nemzethalál gondolata (az egykor MSZP-s parlamenti képviselő a Fidesz számára is elfogadható államfőjelölt lett volna), de szó sincs róla, előadónk csak a tényekkel és az ezekből fakadó problémákkal foglalkozik.

Egyre erősödik a zaj. Mi lenne, ha felállnánk és elkezdenénk ordítani, hogy ez egy egyetem, nem óvoda, nem általános iskola, nem nappali melegedő? Ráadásul nem is kötelező, katalógusos órán vagyunk, és a nap is süt. Menjenek szépen ki a Károlyi-kertbe, ugróiskolázni. Itt pedig hadd legyen oktatás annak a tíznek, aki nem a papír kedvéért jött. Jobban tennék, ha odafigyelnének, hiszen úgy tűnik, mintha a törté-nelemfelvételi ellenére kimaradtak volna az adott tárgy oktatásából. A gimnáziumi anyagban szereplő KMK mint olyan számukra sosem hallott vicc (értetlenül vihorászó arcok mindenfelé), a Ratkó-korszak ("az mi???") ténye is az újdonság erejével hat. Már azoknak, akik véletlenül épp elkapják a vonatkozó mondatokat.

Bihari jól magyaráz, órája összeszedett, jól felépített, a lényeget ismétli, hangsúlyozza. Gyorsan beszél ugyan, nehéz jegyzetelni, de ez talán nem is olyan fontos: a vizsgán visszakérdezettek úgyis benne vannak a híres-hírhedt Bihari-Pokolban (talán mondanunk sem kell, hogy a jegyzet szerzője előadónk mellett nem más, mint Pokol Béla volt kisgazda képviselő, egyetemi tanár), inkább a megvilágító példákra lenne érdemes figyelni. Illetve a szavaira: láthatóan igyekszik elsajátíttatni hallgatóságával a szak-mában honos nyelvet: "par excellence", "ágens" és társaik röpdösnek fél percenként a levegőben, jobbára rögtön magyar "fordítással".

Az óra végén kitérünk még a legitimáció kérdéskörére, a pornóújságokra és a zászlóégetésre. Az előadó láthatóan hálás, ha néhányan veszik a humorát és visszamosolyognak rá. A zaj már akkora, hogy a mikrofonon át is nehezen vesszük ki a professzor szavait, aztán pontban fél kettőkor a kollégák szedelődzködni kezdenek - látványosan. A gondolatot már nem, a mondatot még befejezi Bihari.

(ELTE ÁJK, Egyetem tér 1-3., A/VII. előadó, szerda 12-13.30)

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”