Városi hőszigetek

Éjjel izzik a járda

Tudomány

A városlakók nyári napjait kellemetlenül forró éjszakákon keseríti meg saját, téglából, betonból és bitumenből épített környezetük. Sokat kéne még azért tennünk, hogy nyaranta ne változzanak lakhatatlan sivataggá a városaink.

Egy átlagos nyári éjszakán egy nagyvárosi lakosnak jó esélye van rá, hogy környezete melegebb legyen városa szűkebb-távolibb szomszédságánál. Ráadásul e hőmérsékleti különbség megmarad egészen a szokásos napi hőmérsékleti minimumidőszakig (mely általában valamivel napfelkelte után áll be). A nyári éjszakák ugyanis egyszerűen túl rövidek ahhoz, hogy reggelig lehűlhessen a városi környezet. Ehhez túlságosan is átalakítottuk a felszín képét, jóval gyérebb a növényzet és több a kő, a beton, a bitumen. Ez a hőszigethatás nem csak nyáron jelentkezik (télen is melegebb a városi éjszaka, hamarabb olvad a hó).

Hőkupola

Átlagos nyári napon, amikor csak kevés felhő zavarja a napsütést és a hőmérséklet egyenletesen emelkedik, a napsugárzás fokozatosan melegíti fel a felszínt, illetve a felszín másodlagos hősugárzása révén a légkör alsó részét. Ez a melegedésben jelentkező késés magyarázhatja, hogy miért tolódik el annyira a városokban mért maximum-hőmérsékleti időszak a Nap tényleges delelési idejétől: kánikulai időszakban gyakorta akár délután 6 óra körül van a legmelegebb. Ilyenkor már csak az a kérdéses, milyen felületeket ér a napsugárzás – ezek fény-, de leginkább infravörös elnyelési/visszaverési tulajdonságaitól és hőkapacitásától függ, hogy milyen forgatókönyv szerint forrósodik fel környezetünk. A városi környezetben sűrűn alkalmazott szilárd felületi anyagok közös jellemzője (az üveg részleges kivételével), hogy remekül elnyelik a Napból érkező sugárzást, mindenekelőtt annak infravörös komponensét, és hatalmas kapacitású természetes tárolóként raktározzák el a beérkezett hőt. A közeli jövő energetikájának egyik feladata lehet e mérhetetlen mennyiségű fölösleges energia felhasználása, tudatos, életminőséget nem rontó raktározása.

Ám a városi felületek felforrósodásának dacára nyaranta napközben a városok nem feltétlenül melegebbek, mint a környező, a várost körülölelő régiók – ezért viszont az úgynevezett konvektív hőáramlás generálta légmozgás, és a miatta jelentkező lég- és hőkeveredés a felelős. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne alakulhatnának ki a városokban napközben is afféle betonkoszorúval körbezárt hőcsapdák, különösen forró felületek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.