A Facebook 2015-ben megpróbálta szabályozni, hogy a felhasználói hogyan nevezhetik magukat, a kísérlet azonban botrányba fulladt, mivel az oldal rendkívül vaskalaposan közelítette meg az identitás kérdését. Az általános felhördülés hatására a Facebook finomított egyet a fogalmazáson, de a felhasználási feltételek között a mai napig szerepelnek a következő kitételek: „Azt a nevet használd, amelyet a mindennapi életben. Pontos adatokat adj meg magadról. Csak egy fiókot (saját fiókot) hozz létre, és az idővonaladat személyes célokra használd.” A Facebook tehát azt várja el tőlünk, hogy egyetlen arcot mutassunk a világ felé. Apró kilengéseket elvisel a rendszer, zárt csoportokban lehet egy kicsit másképp viselkedni a barátainkkal, rajongótársakkal vagy vitapartnerekkel. Az identitásunk kirakata, a profiloldalon megjelenő képünk azonban csak egyféle lehet.
Hasonló elveket érvényesít a felhasználási feltételeiben a cégcsoporthoz tartozó Instagram is: „Nem adhatod ki magad más személynek, és nem szolgáltathatsz pontatlan információt. Az Instagramon nem szükséges felfedned a személyazonosságodat, de köteles vagy pontos és naprakész információt szolgáltatni nekünk (beleértve a regisztrációval kapcsolatos információt), melynek részét képezheti személyes adatok megadása is” – szól az Instagram idevágó passzusa.
Virtuális vidámparkban
A tinédzserek előszeretettel kísérleteznek különböző identitáselemekkel. Lehetünk egyszerre biszexuális anime-rajongó rocker wicca-hívő sportgimnasztika versenyzők, ám nem biztos, hogy mindezt egy és ugyanazon profil alatt szeretné megjeleníteni egy 15 éves kamasz. Itt azonban beleütközik a Facebook állította korlátba: egyetlen felhasználónév alatt kell megjelenítenie szexuális, sport, hobbi, vallási és egyéb identitásait. Egy felnőttől sem lehet ezt elvárni, nemhogy a kamasztól.
Mark Zuckerberg idén ősszel bejelentette, hogy a Facebook létrehoz egy holdingcéget, amely a leányvállalatokat (pl. Facebook, Oculus, Giphy, Mapillary) fogja kezelni. Ennek Meta Platforms lesz a neve, s arra lehet következtetni belőle, hogy a cég elköteleződött a metaverzum létrehozása mellett. Hogy mi mellett? Nos, a metaverzum olyan háromdimenziós, a virtuális valóságban létrehozott tér, amelyet a cég a szórakozás, a munka és egyéb tevékenységek jövőbeli helyszínének szán. Maga a kifejezés a Snow Crash című 1992-es sci-fi disztópiában fordult elő először, de Neal Stephenson cyberpunk klasszikusként számon tartott regényében a metaverzum még félig bedőlt, kissé túltervezett és emiatt nagyrészt üres virtuális térként jelent meg. Az, amit Zuckerberg lefestett, inkább hasonlít a 2010-es évek könyv- és filmsikerének számító Ready Player One-ban megjelenő Oasis nevű rendszerre, amely olyan, mint egy hatalmas virtuális vidámpark.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
