Interjú

„Albánia bronzkora fehér folt volt”

Gyucha Attila régész és William A. Parkinson múzeumi kurátor Európa első királyairól

Tudomány

Különleges kiállítás nyílt márciusban a chicagói Field Museumban: a tárlat 11 kelet- és délkelet-európai ország régészeti örökségét mutatja be az újkőkortól a vaskorig. A páratlan eseményt a békéscsabai származású Gyucha Attila, a University of Georgia professzora és William A. Parkinson, a Field Museum kurátora álmodták meg.

Magyar Narancs: A First Kings of Europe (Európa első királyai) című kiállítássorozat 11 ország több mint 700 műtárgyán keresztül beszél a balkáni és Kárpát-medencei térség régmúltjáról. Honnan jött az ötlet, hogy a világ egyik legtekintélyesebb kiállítóhelye, a chicagói Field Museum vállalkozzon egy ilyen feladatra?

William A. Parkinson: Egy 1998-ban történt békéscsabai találkozásnak köszönhetően Attila és én immár negyedszázada dolgozunk együtt a Körös-vidék őskorának izgalmas kérdéseit kutatva. Attila akkoriban a helyi Munkácsy Mihály Múzeum régészeti osztályát erősítette, én pedig a doktori kutatásaim miatt kerültem a megyébe. Kezdetben a rézkorral, majd az újkőkorral foglalkoztunk, az elmúlt néhány évben pedig egy összehasonlító projekt keretében a bronzkor is bekerült a közvetlen kutatási fókuszunkba. Mindketten dolgoztunk régészeti projekteken balkáni országokban is, így Szerbiában, Görögországban és Albániában. Attila 2014-ben elnyert egy posztdoktori ösztöndíjat a Field Museumba. Ekkor már hosszú évek óta elő-előkerült a beszélgetéseinkben egy Délkelet-Európára koncentráló régészeti kiállítás ötlete. 2015-ben a kurátora voltam a múzeum Görögország őskoráról rendezett kiállításának, és annak a sikere adta meg a végső lökést a First Kings of Europe projekt elindításához.

Gyucha Attila: Ahogyan az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővültek ismereteink a Balkán és a Kárpát-medence őskoráról, kikristályosodott a gondolata egy olyan kiállításnak, amely a délkelet-európai térségnek a laikusok számára – és a nem régióbeli szakemberek döntő többsége számára is – ismeretlen, de globális szinten is kivételesen látványos, és jelentős régészeti örökségére koncentrál. A Field Museum görög tárlata bizonyította, hogy van fogadókészség az észak-amerikai múzeumlátogatók körében is erre.

MN: Miért a Field Museumba került ez a kiállítás?

William A. Parkinson: Chicago multikulturális közeg jelentős délkelet-európai diaszpórával – például Szófia után ez a második legnagyobb bolgárok lakta város. De nagyon sok szerb, albán, horvát, román és bosnyák is él itt. A magyarok kevesebben, mintegy 35 ezren lehetnek. Továbbá New York és Los Angeles után a harmadik legnépesebb amerikai város, amelynek agglomerációs gyűrűjében több mint 10 millióan élnek. A Field Museum évi másfél millió látogatót fogad, és a város számos nagynevű egyetemmel, intézettel rendelkezik, így igazi értelmiségi fellegvárról van szó. Nyilván ez a közeg, a széles potenciális látogatói bázis jelentős szerepet játszott abban, hogy a múzeum a projekt mellé állt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.