Interjú

„Albánia bronzkora fehér folt volt”

Gyucha Attila régész és William A. Parkinson múzeumi kurátor Európa első királyairól

Tudomány

Különleges kiállítás nyílt márciusban a chicagói Field Museumban: a tárlat 11 kelet- és délkelet-európai ország régészeti örökségét mutatja be az újkőkortól a vaskorig. A páratlan eseményt a békéscsabai származású Gyucha Attila, a University of Georgia professzora és William A. Parkinson, a Field Museum kurátora álmodták meg.

Magyar Narancs: A First Kings of Europe (Európa első királyai) című kiállítássorozat 11 ország több mint 700 műtárgyán keresztül beszél a balkáni és Kárpát-medencei térség régmúltjáról. Honnan jött az ötlet, hogy a világ egyik legtekintélyesebb kiállítóhelye, a chicagói Field Museum vállalkozzon egy ilyen feladatra?

William A. Parkinson: Egy 1998-ban történt békéscsabai találkozásnak köszönhetően Attila és én immár negyedszázada dolgozunk együtt a Körös-vidék őskorának izgalmas kérdéseit kutatva. Attila akkoriban a helyi Munkácsy Mihály Múzeum régészeti osztályát erősítette, én pedig a doktori kutatásaim miatt kerültem a megyébe. Kezdetben a rézkorral, majd az újkőkorral foglalkoztunk, az elmúlt néhány évben pedig egy összehasonlító projekt keretében a bronzkor is bekerült a közvetlen kutatási fókuszunkba. Mindketten dolgoztunk régészeti projekteken balkáni országokban is, így Szerbiában, Görögországban és Albániában. Attila 2014-ben elnyert egy posztdoktori ösztöndíjat a Field Museumba. Ekkor már hosszú évek óta elő-előkerült a beszélgetéseinkben egy Délkelet-Európára koncentráló régészeti kiállítás ötlete. 2015-ben a kurátora voltam a múzeum Görögország őskoráról rendezett kiállításának, és annak a sikere adta meg a végső lökést a First Kings of Europe projekt elindításához.

Gyucha Attila: Ahogyan az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővültek ismereteink a Balkán és a Kárpát-medence őskoráról, kikristályosodott a gondolata egy olyan kiállításnak, amely a délkelet-európai térségnek a laikusok számára – és a nem régióbeli szakemberek döntő többsége számára is – ismeretlen, de globális szinten is kivételesen látványos, és jelentős régészeti örökségére koncentrál. A Field Museum görög tárlata bizonyította, hogy van fogadókészség az észak-amerikai múzeumlátogatók körében is erre.

MN: Miért a Field Museumba került ez a kiállítás?

William A. Parkinson: Chicago multikulturális közeg jelentős délkelet-európai diaszpórával – például Szófia után ez a második legnagyobb bolgárok lakta város. De nagyon sok szerb, albán, horvát, román és bosnyák is él itt. A magyarok kevesebben, mintegy 35 ezren lehetnek. Továbbá New York és Los Angeles után a harmadik legnépesebb amerikai város, amelynek agglomerációs gyűrűjében több mint 10 millióan élnek. A Field Museum évi másfél millió látogatót fogad, és a város számos nagynevű egyetemmel, intézettel rendelkezik, így igazi értelmiségi fellegvárról van szó. Nyilván ez a közeg, a széles potenciális látogatói bázis jelentős szerepet játszott abban, hogy a múzeum a projekt mellé állt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.