Interjú

„Albánia bronzkora fehér folt volt”

Gyucha Attila régész és William A. Parkinson múzeumi kurátor Európa első királyairól

Tudomány

Különleges kiállítás nyílt márciusban a chicagói Field Museumban: a tárlat 11 kelet- és délkelet-európai ország régészeti örökségét mutatja be az újkőkortól a vaskorig. A páratlan eseményt a békéscsabai származású Gyucha Attila, a University of Georgia professzora és William A. Parkinson, a Field Museum kurátora álmodták meg.

Magyar Narancs: A First Kings of Europe (Európa első királyai) című kiállítássorozat 11 ország több mint 700 műtárgyán keresztül beszél a balkáni és Kárpát-medencei térség régmúltjáról. Honnan jött az ötlet, hogy a világ egyik legtekintélyesebb kiállítóhelye, a chicagói Field Museum vállalkozzon egy ilyen feladatra?

William A. Parkinson: Egy 1998-ban történt békéscsabai találkozásnak köszönhetően Attila és én immár negyedszázada dolgozunk együtt a Körös-vidék őskorának izgalmas kérdéseit kutatva. Attila akkoriban a helyi Munkácsy Mihály Múzeum régészeti osztályát erősítette, én pedig a doktori kutatásaim miatt kerültem a megyébe. Kezdetben a rézkorral, majd az újkőkorral foglalkoztunk, az elmúlt néhány évben pedig egy összehasonlító projekt keretében a bronzkor is bekerült a közvetlen kutatási fókuszunkba. Mindketten dolgoztunk régészeti projekteken balkáni országokban is, így Szerbiában, Görögországban és Albániában. Attila 2014-ben elnyert egy posztdoktori ösztöndíjat a Field Museumba. Ekkor már hosszú évek óta elő-előkerült a beszélgetéseinkben egy Délkelet-Európára koncentráló régészeti kiállítás ötlete. 2015-ben a kurátora voltam a múzeum Görögország őskoráról rendezett kiállításának, és annak a sikere adta meg a végső lökést a First Kings of Europe projekt elindításához.

Gyucha Attila: Ahogyan az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővültek ismereteink a Balkán és a Kárpát-medence őskoráról, kikristályosodott a gondolata egy olyan kiállításnak, amely a délkelet-európai térségnek a laikusok számára – és a nem régióbeli szakemberek döntő többsége számára is – ismeretlen, de globális szinten is kivételesen látványos, és jelentős régészeti örökségére koncentrál. A Field Museum görög tárlata bizonyította, hogy van fogadókészség az észak-amerikai múzeumlátogatók körében is erre.

MN: Miért a Field Museumba került ez a kiállítás?

William A. Parkinson: Chicago multikulturális közeg jelentős délkelet-európai diaszpórával – például Szófia után ez a második legnagyobb bolgárok lakta város. De nagyon sok szerb, albán, horvát, román és bosnyák is él itt. A magyarok kevesebben, mintegy 35 ezren lehetnek. Továbbá New York és Los Angeles után a harmadik legnépesebb amerikai város, amelynek agglomerációs gyűrűjében több mint 10 millióan élnek. A Field Museum évi másfél millió látogatót fogad, és a város számos nagynevű egyetemmel, intézettel rendelkezik, így igazi értelmiségi fellegvárról van szó. Nyilván ez a közeg, a széles potenciális látogatói bázis jelentős szerepet játszott abban, hogy a múzeum a projekt mellé állt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?