Interjú

„Albánia bronzkora fehér folt volt”

Gyucha Attila régész és William A. Parkinson múzeumi kurátor Európa első királyairól

Tudomány

Különleges kiállítás nyílt márciusban a chicagói Field Museumban: a tárlat 11 kelet- és délkelet-európai ország régészeti örökségét mutatja be az újkőkortól a vaskorig. A páratlan eseményt a békéscsabai származású Gyucha Attila, a University of Georgia professzora és William A. Parkinson, a Field Museum kurátora álmodták meg.

Magyar Narancs: A First Kings of Europe (Európa első királyai) című kiállítássorozat 11 ország több mint 700 műtárgyán keresztül beszél a balkáni és Kárpát-medencei térség régmúltjáról. Honnan jött az ötlet, hogy a világ egyik legtekintélyesebb kiállítóhelye, a chicagói Field Museum vállalkozzon egy ilyen feladatra?

William A. Parkinson: Egy 1998-ban történt békéscsabai találkozásnak köszönhetően Attila és én immár negyedszázada dolgozunk együtt a Körös-vidék őskorának izgalmas kérdéseit kutatva. Attila akkoriban a helyi Munkácsy Mihály Múzeum régészeti osztályát erősítette, én pedig a doktori kutatásaim miatt kerültem a megyébe. Kezdetben a rézkorral, majd az újkőkorral foglalkoztunk, az elmúlt néhány évben pedig egy összehasonlító projekt keretében a bronzkor is bekerült a közvetlen kutatási fókuszunkba. Mindketten dolgoztunk régészeti projekteken balkáni országokban is, így Szerbiában, Görögországban és Albániában. Attila 2014-ben elnyert egy posztdoktori ösztöndíjat a Field Museumba. Ekkor már hosszú évek óta elő-előkerült a beszélgetéseinkben egy Délkelet-Európára koncentráló régészeti kiállítás ötlete. 2015-ben a kurátora voltam a múzeum Görögország őskoráról rendezett kiállításának, és annak a sikere adta meg a végső lökést a First Kings of Europe projekt elindításához.

Gyucha Attila: Ahogyan az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővültek ismereteink a Balkán és a Kárpát-medence őskoráról, kikristályosodott a gondolata egy olyan kiállításnak, amely a délkelet-európai térségnek a laikusok számára – és a nem régióbeli szakemberek döntő többsége számára is – ismeretlen, de globális szinten is kivételesen látványos, és jelentős régészeti örökségére koncentrál. A Field Museum görög tárlata bizonyította, hogy van fogadókészség az észak-amerikai múzeumlátogatók körében is erre.

MN: Miért a Field Museumba került ez a kiállítás?

William A. Parkinson: Chicago multikulturális közeg jelentős délkelet-európai diaszpórával – például Szófia után ez a második legnagyobb bolgárok lakta város. De nagyon sok szerb, albán, horvát, román és bosnyák is él itt. A magyarok kevesebben, mintegy 35 ezren lehetnek. Továbbá New York és Los Angeles után a harmadik legnépesebb amerikai város, amelynek agglomerációs gyűrűjében több mint 10 millióan élnek. A Field Museum évi másfél millió látogatót fogad, és a város számos nagynevű egyetemmel, intézettel rendelkezik, így igazi értelmiségi fellegvárról van szó. Nyilván ez a közeg, a széles potenciális látogatói bázis jelentős szerepet játszott abban, hogy a múzeum a projekt mellé állt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."