Gyógyulás és trauma a zárt osztályokon

„Valóságérzékelése megváltozott”

Lélek

Más európai országokkal összevetve a hazai pszichiátriákon kiugróan magas a zárt osztályon kezelt betegek aránya, noha a pszichiátria világszerte az emberarcúbb ellátási formák felé tart. A zárt kórházi ajtók mögött még mindig előfordulnak visszaélések.

Mária 2011 és 2020 között összesen két évet töltött a Szent János Kórház pszichiátriájának zárt osztályán. A bipoláris zavarral élő középkorú nőt összesen tizennégyszer vették fel ide – ezek közül egyetlenegyszer sem önként vonult be. „Három-négy hónapos etapokban voltam benn – mesél a tapasztalatairól Mária –, ilyenkor általában leszedáltak. Annyi gyógyszert kaptam, hogy sok látogatómra, bent zajló történésre, de még a zárt osztályon kívüli életeseményekre sem emlékszem azokból az időkből. Mivel az ápolók mindig túlterheltek voltak, többször is lekötözéssel oldották meg a helyzeteket: előfordult, hogy hat órán keresztül rögzítettek az ágyhoz négy végtagnál.” Később egy barátnője mesélte neki, hogy egy alkalommal anyaszült meztelenül feküdt kikötözve a nyitott, tizenkét fős kórteremben. „A zárt osztályon az volt a cél, hogy a beteg kezelhető legyen. Csendben üldögéljen a sarokban, mint egy zöldség, ne zavarjon másokat” – teszi hozzá Mária.

A polgári jog területén nincs súlyosabb jogkorlátozás, mint ami a zárt osztályokon megengedett. Ennek persze jó oka van: pszichiátriai gyógykezelést akkor lehet kötelezővé tenni, ha a személy úgynevezett közvetlen veszélyeztető magatartást mutat, vagyis veszélyt jelent önmaga vagy mások testi épségére, egészségére vagy életére. A zárt osztály feladata, hogy egyszerre védje a társadalmat és a súlyos mentális betegségekkel küzdő személyeket, ennek pedig gyakran elengedhetetlen eleme valamilyen korlátozó intézkedés. A gond az, hogy a közvetlen veszélyeztető magatartás nem jól definiált jogi kategória, így az egyes szakemberek egyéni megítélésén múlik a pszichiátriára kerülés, és az, hogy az illető meddig marad, és mi történik vele az ott töltött idő alatt.

„Ezek a helyzetek klasszikusan úgy néznek ki – kezdi Boros Ilona, a TASZ jogásza –, hogy egy rokon vagy egy járókelő ráhívja a szerinte veszélyeztető módon viselkedő személyre a mentőt vagy a rendőrt, majd ha az ő megítélése szerint is indokolt a beszállítás, az illető pszichiátriára kerül. Csakhogy a mentősöknek nincs szakmailag hiteles, követhető protokolljuk, amit sorvezetőnek használhatnának a döntés meghozatalához. Fontos lenne, hogy a mentősök alapszinten fel tudják mérni azt, hogy valóban közvetlen veszélyeztetésről van-e szó, és az esetleges szociális háttértényezőket is felismerjék. Előfordulhat például, hogy a válófélben lévő férfi ráhívja a mentőket a szerinte hisztérikusan viselkedő feleségére, ilyenkor természetesen nem megalapozott a beszállítás, hiszen személyes konfliktus áll a háttérben.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Legendák egymás közt

  • - turcsányi -

Az alapító atyák Franciaországban viselt dolgainak meglehetős keletje van vásznon és képernyőn. Gondoljunk csak a John Adams pályáját feldolgozó HBO-sorozatra, vagy éppenséggel a magáért beszélő Jefferson Párizsban című moziműre, a derék Nick Nolte játékával (és James Ivory rendezésében).

Betű szerint

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

Két indítvány

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

„Ahová pont befértem”

Hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.

Két tűz között

Az amerikai demokraták sokáig egységesen támogatták Joe Biden külpolitikáját. Ám a gázai háború miatt a demokraták közt törésvonalak alakultak ki, s ez megnehezítheti Biden kampányát. Ha közvetlenül nem is befolyásol sok szavazatot, a háború elhúzódása elbizonytalaníthatja az elnök támogatóit, és megkérdőjelezheti politikai teljesítményét is.

 

A szabotázs ára

  • Zádori Zsolt

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.

Családi ezüst

Elkótyavetyéli a családi ezüstöt, eladja az önkormányzat földjét egy olyan embernek, aki vele egy csapatban indul képviselő­jelöltként a választáson – ezzel támadta a helyi kormánypárti hírportál az apátfalvi polgármestert a választási kampányban. Ez a fegyver fordítva sült el.

„Csak Magyarország alkalmazza”

A parlament az Alaptörvény – lapzártánkkor még ki nem hirdetett – módosításával korlátozta az államfő kegyelmi jogkörét, viszont kiiktatta a miniszteri ellenjegyzés intézményét. Milyen következményekkel járhat ez? A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének tanárával beszélgettünk.