Elon Musk pályaképe

Az ember, aki rakéta volt

Tudomány

Nehezen elviselhető zseni, az emberiség megmentője, érzéketlen idióta – a SpaceX és a Tesla atyjára mondták már mindegyiket, nem is teljesen alaptalanul.

A dél-afrikai születésű, 47 éves amerikai milliárdosra rájár a rúd. A sajtó hol azt feszegeti, hogy elektromos autós cége, a Tesla jóval többet költ, mint amennyit képes megkeresni, hol meg azt, hogy a Twitteren milyen furcsa dolgokat oszt meg a világgal. Ilyen ötlete volt például az újságcikkek közösségi értékelésére létrehozandó platform, melynek a Pravda nevet javasolta, de az is emlékezetes volt, amikor egy hosszas vitát azzal zárt le, hogy egyszerűen idiótának nevezte Jarrett Walker tömegközlekedési szakértőt. Nemrég odáig hergelte magát, hogy a thaiföldi barlangi mentőket vezető brit búvárt pedofilnak nevezte. Legutóbb pedig az amerikai tőzsdefelügyeletet (SEC) sikerült magára haragítania, mert a Tesla részvényeinek visszavásárlásáról a Twitterre kiírt megjegyzése könnyedén minősíthető árfolyam-manipulációnak. Ha az amerikai tőzsdefelügyelet nem poénnak veszi Musk megjegyzéseit – márpedig a SEC ritka humortalan szervezet –, akkor aligha maradhat el valamilyen retorzió.

Elon Musk nevét vagy a SpaceX privát űrcég, vagy az elektromos meghajtású Tesla autók miatt ismerjük leginkább, de ezek viszonylag új vállalkozásai. Közvetlenül a közgazdász- és fizikusdiploma megszerzése után alapította első vállalkozását 1995-ben. Az előbb GlobalLinknek, majd később Zip2-nek nevezett cég olyan „sárga oldalak” jellegű adatbázist és ennek szerkesztésére szolgáló motort szabadalmaztatott újságok számára, amely a hagyományos helyi hirdetéseket az épp kereskedelmi alapokra átálló interneten is értelmezhetővé tudta tenni. Cége az apróhirdetéseknél többet kínált, lehetővé tette a helyi lapoknak a városkalauzok, eseményajánlók könnyű létrehozását. A Zip2-t 1999-ben vásárolta meg a Compaq számítógépgyártó 307 millió dollárért, ebből 22 millió jutott Musknak.

A következő cégét X.comnak hívták, és online fizetéssel foglalkozott. Ebből lett később a PayPal, amelyet utóbb 1,5 milliárd dollárért vásárolt meg az eBay. Musk ezek után sem a dúsgazdagok gondtalan életét választotta. Az ezredforduló előtt némi – Zip2-ből származó – pénzt fektetett a vállalati gépparkok kezelését egyszerűbbé tévő szoftvert gyártó Everdream Corporationbe, ezt azután a Dell vásárolta fel. De beszállt a DeepMind Technology nevű, mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozó cégbe is, amit 2014-ben a Google vásárolt fel.

Igazán híressé valóban a Tesla tette, amelynek kezdetben szintén csak a befektetője volt. Jelentős összegeket pumpált a cégbe, és közben eltávolította az eredeti alapítókat. Amikor 2008-ban elvállalta a Tesla vezetését, sikerült hozzásegítenie a vállalatot az amerikai energiaügyi minisztérium 465 millió dolláros, előremutató közlekedési fejlesztésekre szánt, alacsony kamatozású kölcsönéhez is. E hitel, amit 2013-ra fizettek vissza, megmentette a Teslát. A húzás kétségkívül hozzájárult Musk legendájához, melyet nagy munkabírása csak tovább erősített.

Miközben egyik kezével a Teslát próbálta a felszínen tartani, Musk egy másik saját céget is vezetett, a SpaceX-et. Történetek keringenek Muskról, a mikromenedzserről, például a Tesla S visszapillantó tükrének formaterve is tőle származik. De miatta kell 11 fokozatú hangerőállító is a kocsiba, mert szeretett volna rejtett utalást a This Is Spinal Tap című, 80-as évekbeli kultfilmre. Még a bútorokat is saját maga válogatta a SpaceX főhadiszállására.

Maga az űrcég is személyes indíttatásból született, mert Musk olthatatlan vágya, hogy egyszer a Marsra szállhasson. Persze először ellenőrizte, hogy a NASA tényleg nem visz olyan programot, amellyel embert juttatnának a Marsra, majd maga mellé állította a kezdetben gyanakvó Jim Cantrell űrrepülési szakértőt. Először az Arianespace-től kértek árajánlatot hordozórakétákra, de az árát túl magasnak találták, ezért egy orosz ügynökségnél folytatták az érdeklődést, amely műholdak felbocsátására átalakított Dnyeper interkontinentális rakétákat próbált eladni. Az oroszok jöttek, láttak, elmulatták a Musktól kapott lóvét, majd az eredetileg három rakétáért kért 21 millió dollárért egy darab rakétát próbáltak elsózni. Mivel Musk úgy érezte, hogy lekezelő módon próbálták átverni, fogta magát, s inkább alapított egy privát űrcéget. Ismerői szerint ez az eset indította el a technológiai celebbé válás felé. Úgy vélte, egy ünnepelt befektetővel szívesebben fognak üzletelni, mint egy ismeretlen amerikai milliárdossal.

 

„Én vagyok az alfa”

Az űr meghódításának álma a csőd szélére sodorta Muskot, pláne miután az első három Falcon rakéta a kilövőállomás tágan vett környékén landolt. A negyediknél már a cég jövője és Musk hírneve forgott kockán, a rakéta pedig megvédte mindkettőt. A SpaceX jelenleg műholdfelbocsátási szerződésekért versenyez állami és magáncégeknél, Musk pedig a több bolygón élő emberiségről beszél. A cégnek élő szerződései vannak a NASA-val, amelynek megbízható, olcsó beszállítója lett. A NASA-nak szüksége volt sikeres felbocsátásokra és valakire, aki utánpótlást és űrhajósokat szállít a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), a SpaceX-nek pedig kellett a munka. Az amerikai űrügynökségnek az űrsiklók 2011-es kivonása óta nincs olyan eszköze, mely képes lenne feljutni az ISS-ig. Az űrhajósokat az oroszok taxizzák fel, de utánpótlást már vitt a SpaceX is. Leghamarabb 2019-ben szállhatnak fel ismét amerikai földről űrhajósok: a szállító vagy a SpaceX lesz, vagy a Boeing.

S hogy hogyan lesz mindebből pedofilozás? Donald Trump amerikai elnökhöz hasonlóan Elon Musk is a Twittert találta meg szócsövéül. Van, hogy ez a cég számára hasznos. Amikor a Consumer Reports nevű amerikai fogyasztóvédő szervezet azt írta a Tesla egyik kocsijáról, hogy a gyári specifikációhoz képest aggasztóan hosszú a fékút, Musk addig vitatkozott velük, míg újra nem tesztelték az autót. A javított szoftverrel a Tesla már a papírforma szerinti értékeket hozta, és a történet nem úgy maradt meg a vásárlókban, hogy a Tesla hibás szoftverrel ad el autókat. Ráadásul ez nem egyedi eset. Amikor Musk szerint túldimenzio­nálta a sajtó, hogy az Autopilot fantázianevű – valójában nem robotpilóta, csak vezetéstámogató – funkció hibájából halálos balesetet okozott egy Tesla, a cégvezető rögtön feltűnt a twitteres barikádokon.

Idén júliusban azonban a küzdőszellem legalábbis tévútra vitte. A thaiföldi barlangi mentéshez összeeszkábált mini tengeralattjáróját használhatatlannak ítélték a búvárok. A hosszú fémcső nem elég hajlékony és nem elég kicsi ahhoz, hogy a víz alatt lévő barlang szűk járataiban elférjen – állították. Ahol egy gyermek vagy egy tapasztalt búvár még át tud csúszni, ott elakadna. A visszautasítást nehezen viselő Musk egyre jobban felspannolta magát. Végül pedig, amikor a mentést végző, Thaiföldön lakó brit búvár, Vernon Unsworth reklámfogásnak minősítette Musk tengeralattjárós magánszámát, a milliárdos egyszerűen lepedofilozta őt. Mi másért is költözne bárki Thaiföldre? A kirohanás nagyjából tíz óráig volt kint Musk nyilvános profilján, majd törölte, de már későn. Megszülettek a vonatkozó újságcikkek, és a búvár is bejelentette, hogy becsületsértési pert fontolgat. A Musk körüli vitákban keményen büntetnek a milliárdos rajongói, ha valaki kritizálni meri a nagy embert – aki minimum a vállán hordja a világ sorsát –, azt hirtelen netezők százai küldik el a fenébe. Ha a kritikus nő, akkor a fenyegetések és a szitkok is sokkal súlyosabbá válnak. A rajongók támadásait Musk sosem kommentálja, nem fogja vissza – mintha élvezné a verbális lincselést.

Musk különben is szívesen dobálózik az ötleteivel. A Marsra szállással kapcsolatban arról beszélt, hogy a bolygó klímáját atombombákkal kellene átalakítani. Az emberáldozatoktól sem riadna vissza azért, hogy az emberiséget több bolygón élő fajjá tegye, mert ezt tartja logikus megoldásnak a fennmaradásra. A thai­földi botrány után is felmerült, hogy végiggondolt, valódi válaszok helyett gyakran folyamodik csattanós, látványos megoldásokhoz – pont úgy, mint a Prérifarkas a Kengyelfutó gyalogkakukkban.

 

Pluszpoén

Ideális körülmények között azonban zseniális húzásokra képes. Arról az emberről beszélünk, aki a semmiből felépített egy privát űrcéget, majd megoldotta a Földre visszaszálló, újrahasznosítható első rakétafokozatok problémáját. A leszálláshoz használt tengeri platform – az Of Course I Still Love You robothajó – nevét Iain M. Banks sci-fijéből kölcsönözte. Olyan utalás ez, mint a tizenegyig tekerhető autórádió. Pluszpoén azoknak, akik felismerik.

Musk nemcsak az űrbe tekint, határozott véleménye van a tömegközlekedés megoldásáról is, erre hozta létre a The Boring Company nevű alagútfúró vállalkozását. Vagy a távolsági közlekedésről, amelyre a Hyperloop nevű céget alapította. Igaz, mindkettő hasznosságát vitatják az urbanisztikai és közlekedési szakértők, de a figyelmes olvasók már tudják, milyen esélyekkel kecsegtet az ötleteit megvalósítani kívánó Muskkal vitába szállni. A fentiek mellett a milliárdos határozottan azon a véleményen van, hogy a mesterséges intelligencia óvatlan használata az emberiség megsemmisüléséhez is vezethet. És nem titkolja azt sem, hogy ősi ellenségét, a sajtót közösségi véleményezéssel kéne rászorítani, hogy tartsa magát – mihez is? Természetesen a tényszerűség Musk meghatározta sztenderdjeihez.

A thaiföldi dühkitörés visszavett a lendületéből, de nem valószínű, hogy hirtelen beállna a kiszámíthatóan viselkedő cégvezérek sorába. Napokkal az eset után agresszív óvodás módjára kért elnézést, sőt nagyvonalúan még azt is beismerte, hogy a mentésben részt vevő búvár „ellene irányuló cselekedetei” nem állnak arányban a rájuk adott válasszal. A tőzsdefelügyeletes botrány kirobbanása után pedig őszinte hangvételű interjúban mondta el a The New York Timesnak, hogy rendkívül megterhelő éven van túl, barátai az egészsége miatt, igazgatótanácsi kollégái pedig az Ambien nevű altató túlzott használata miatt aggódnak.

Ettől persze Musk nem lesz sem simulékonyabb, sem udvariasabb, de még csak politikusabb sem a jövőben. A thaiföldi felsülést követően sikerült kreatív irányba terelni a lendületét, egy twitterező addig piszkálta, míg meg nem ígérte, hogy tesz valamit az amerikai Flint város emberi fogyasztásra már többnyire alkalmatlan vezetékes vizének javításáért, és a lakosság vízművekbe vetett bizalmának visszaállításáért. Lehet, hogy segíthet ezzel lezárni a több éve húzódó, csúnya ügyet. Azóta viszont már hadat üzent a Dodgers stadionja körül kialakult dugóknak, mesterséges intelligenciás csipfejlesztést jelentett be, és piacra dobta a Tesla márkájú szörfdeszkákat is. Nehéz megmondani, mit lép legközelebb, miként azt is, hogy a lépésnek lesz-e értelme.

Figyelmébe ajánljuk