Lemaradás Európán belül a fejlett skandináv országokban használják legtöbben az internetet legalább havi rendszerességgel, a sereghajtó Albánia. Az osztrák Fessel-GfK tavaly decemberben 37 EU-országot vizsgált: hazánk a 29. helyen zárt, ezzel az uniós tagállamok közül a legrosszabb eredményt érte el. Csak kelet-európai és balkáni országokat előztünk meg.
Szuperszámítógép Február végén érkezik az Országos Meteorológiai Szolgálathoz (OMSZ) a Silicon Graphics SGI Altix szuperszámítógépe, amely másodpercenként kilencszázmilliárd számítási művelet elvégzésére képes. Az új gép segítségével minden eddiginél pontosabb ultrarövid, illetve rövid távú előrejelzéseket készíthetnek a meteorológusok.
Sztereó A patkányok szaglása úgy működik, mint a sztereó hallás, állapították meg indiai kutatók. A jobb és a bal orrlyukon felvett szagokat a rágcsálók agya villámgyorsan és térben értelmezi. Az információkat az agy 50 ezred másodperc alatt feldolgozza, majd a patkány azonnal indul a legígéretesebb irányba.
Agresszió A globális felmelegedés okolható a jegesmedvék agresszív viselkedéséért Oroszországban - vélekednek a Természetvédelmi Világalap szakemberei csütörtökön közzétett jelentésükben. Oroszország sarkkörön túli részén januárban medvetámadásban halt meg egy kamasz fiú, három állatot pedig agresszivitása miatt le kellett lőni.
Precízió Német kutatók ötévi munkával olyan precíziós mérleget építettek, amely néhány tíz nanogrammnál többet még légköri nyomáson sem csal. Ezzel a világon elsőként sikerült elérni a nanogrammokban mérhető pontosságot.
Manipuláció A Google mindenestül eltávolította keresési indexéből a bmw.de oldalt. Az indoklás szerint a konszern a keresési eredmények manipulálásával próbálkozott. A Google-indexbe való ismételt felkerüléshez az autógyártónak ígéretet kell tennie arra, hogy a jövőben nem manipulál.
óriás robot A japán gyártó eredetileg földrengések utáni mentéshez szánta azt az óriás robotot, amely ötméteres, hidraulikus karjaival egy kisebb autót is arrébb tud pakolni. A Tmsuk cég szerint a szerkezet most sokat segíthet az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb telét szenvedő japán településeken - adta hírül az [origo] a japán Dottocomu nyomán. A Enryu név azt jelenti, mentősárkány, ami valószínűleg a mentőkutya japán megfelelője, de jól jellemzi a robot méreteit is. A gép öt tonnát nyom, csaknem négy méter magas, hidraulikus karjai pedig egyenként féltonnás teherbírásúak. A robotot Niigata tartományban, a szigetország egyik leghavasabb területén próbálták ki, ahol könnyedén kiemelt a hóból egy személyautót. A Tmsuk mérnökeit az idei, rendkívül havas időjárás inspirálta arra, hogy téliesítsék a mentőrobotot. A lánctalpakkal felszerelt, forgó felépítményű Enryu így leginkább egy vezető nélkül dolgozó munkagéphez hasonlít, fogóinak kézügyessége viszont nagyon kifinomult, így kisebb tárgyak mozgatására is alkalmas - állítják tervezői. A robotot hét kamerával szerelték fel, és távirányítással bemehet különösen veszélyes helyekre is.
Lefagyott az űrruha-műhold Alig néhány keringés után elhallgatott a Nemzetközi Ûrállomásról (ISS) péntek este indított különleges műhold - adta hírül az Index. A kiszolgált űrruhába telepített rádióadónak a várakozások szerint hetekig kellett volna sugároznia. Az ISS jelenlegi legénysége, Bill McArthur és Valerij Tokarev űrhajós a péntek esti űrsétájuk kezdetén bocsátotta útjára a SuitSatnak keresztelt, átalakított Orlan űrruhát. Rob Navias, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) irányító központjának egyik kommentátora szerint a kísérleti műhold a kidobása után nem sokkal megszűnt működni. A projekt érdekében dolgozó amatőr rádiósok azt remélték, hogy a SuitSat legalább néhány napot kibír majd: az űrruhába épített berendezés több nyelven rögzített üzeneteket, illetve egy digitális képet sugárzott. Az amatőr rádiósok viszont szerte a világból csak a statikus zajt alig áttörő gyenge jeleket észleltek, mielőtt az adás néhány órával később teljesen megszűnt volna. A működési nehézségektől függetlenül az űrruha néhány hét leforgása alatt eléri a légkört és megsemmisül. A SuitSatot saját kezűleg felkészítő Bill McArthur szerint kiábrándító, hogy nem a terveknek megfelelően mentek a dolgok, de most már mindegy, így jártak.
Einstandolnák a Google-t Elektroakcionista netművészeti projekttel tiltakozik két hacktivista a Google egyeduralma ellen: ha minden jól megy, a világ legnagyobb keresője egy idő után vagy felzabálja saját magát, vagy átmegy a nép tulajdonába - adta hírül az Index. A nem túl életszerű, viszont felettébb látványos és sok-sok mondanivalóval terhelt projekt - Google to the people, rövidítve gttp - alkotói eddig legalább negyven kamuszájtot gyártottak le a neten, amelyet mind csatlakoztattak a Google Adsense nevű programjához, és rövid szöveges hirdetéseket helyeztek el rajtuk. Ha valaki rákattint egy ilyen - valós, a Google hirdetési rendszere által kezelt - reklámra, azzal bevételt generál a fenntartóknak, akik a bevételből automatikusan Google-részvényt vásárolnak. Így a papírok szép lassan az arra érdemesek, vagyis az illetékes médiaművészek és a hozzájuk csatlakozó emberek kezébe kerülnek, a Google pedig vélhetően tönkremegy. A Google Will Eat Itself (GWEI) nemcsak a netmonopóliumok hatásos kritikája, hanem az akcionista hozzáállásnak köszönhetően valós szájtokat termel, valós pénzeket mozgat meg, és valós részvényeket gyűjt: eddig összesen negyvenegyet sikerült megvásárolni a befolyt hirdetési bevételekből, ami nem is rossz, tekintve, hogy egy-egy Google-részvény most 426 dollárt ér a tőzsdén. Az viszont nem túl biztató, hogy ha ilyen ütemben halad a felvásárlás, még három és fél milliárd (pontosan 3 443 287 036) évnek kell eltelnie a Google köztulajdonba vételéig. A projektet létrehozó művészpáros, az osztrák Hans Bernhard és az olasz Alessandro Ludovico a hacktivizmus állócsillagának számít. Kettőjük közül az ubermorgen.com-ot üzemeltető Bernhard az ismertebb, ő alapító tagja volt annak az Etoy csoportnak, amely globális "protofasiszta" álvállalat jelmezében kísértett a neten a múlt évezred végén, és tavaly díjat nyert a linzi Ars Electronicán is. Ludovico az olasz és angol nyelvű médiaheckszájt, a neural.it főszerkesztője már 1993 óta; 1995-ben kiadta az első underground netkalauzt, és alapítója az európai kulturális szerkesztőket tömörítő Mag.Net-nek.
