cyberhírek

  • .
  • 2006. november 2.

Tudomány

cyberhírek

Rekord Október 23. másnapján közel 180 millió oldalt töltött le 2,33 millió látogató a Medián által auditált webszájtokon. Az új rekord részben a háromnapos ünnep után visszatérő látogatók internetéhségének köszönhető, részben az ünnepet beárnyékoló utcai csatározásoknak. A legutóbbi rekordot a tévészékház ostroma után mérték.

Légcsőátültetés A világ első légcsőátültetését végezték el orosz sebészek. A Borisz Petrovszkij Sebészeti Központ orvosai a beavatkozást egy teljesen roncsolt légcsőjű betegen hajtották végre. A beteg már képes önállóan lélegezni.

Robotpartner Idős hölgyeket kísérget majd az a japán robot, amelyet a Tohoku Egyetem kutatói fejlesztettek ki. A Walking Partner 110 centiméter magas és 70 kilogramm súlyú intelligens szerkezet, amely érzékelői révén felismeri az útjába kerülő összes akadályt, lépcsőt, gépkocsit, felméri a távolságukat és támaszt nyújt az idős embereknek.

Szinkrontolmács Az IBM olyan szoftvert fejlesztett, amely alkalmas az angol-arab, illetve az angol-mandarin szinkrontolmácsolásra. Egy mikrofonba beszélve a gép lefordítja angol mondatainkat a kívánt nyelvre, hangosan kimondja őket és a választ visszafordítja angolra.

Hidrogénfaló Kutatók egy dél-afrikai aranybányában csaknem három kilométer mélységben olyan baktériumfajtára bukkantak, amely évmilliók óta létezik anélkül, hogy kapcsolatban állna a külvilággal. A baktériumok szulfátból és hidrogénből táplálkoznak, és teljességgel függetlenek a napenergiától.

Bélféreg Amerikai tudósok először találtak bizonyítékot arra, hogy a dinoszauruszok szervezetében élősködők is voltak. Az őshüllők életét a mai fonalférgekhez hasonló paraziták keserítették meg.

Bálnavadászat Japán és Norvégia után Izland a harmadik ország, amely ismét engedélyezte a bálnavadászatot. Három nappal a bejelentés után már el is ejtettek egy húszméteres állatot.

Új böngészőprogramok Majdnem két évvel a korábban évekig egyeduralkodónak számító Microsoft Internet Explorer első komoly riválisának számító Firefox bemutatkozása után elkészült az alternatív böngésző második verziója - adta hírül az Index. A Mozilla Foundation a kezelőfelület apró változásai mellett egész sor extrát is beépített a Firefoxba, például helyesírás-ellenőrzőt, webkereső menedzsert és erősebb védelmet a kémprogramok ellen. A nyílt forráskódú Firefox fejlesztői szerint több mint egymillió ember segített az új verzió elkészítésében, a hibák megkeresésében és kijavításában. A Firefoxnak most 12-15 százalékos részesedése van a böngészők piacán. Az új Firefox kevesebb mint egy héttel az új Microsoft Internet Explorer 7.0 után jelent meg.

Robotlégy Az oxfordshire-i Cranfield Egyetem védelmi és műszaki intézetében kémlegyeket fejlesztettek ki. A prototípus szárnycsapásai leginkább a fürkészdarázsra emlékeztetnek, és a konstruktőrök becslése szerint tíz éven belül bevethetők lesznek. A mini gépeknek mentési feladatokat is szánnak, földrengések és lavinák esetén az áldozatok felderítésében lehet szerepük. A robotlégy előnye, hogy járhatatlan vagy annak tűnő terepen is be lehet vetni őket: például barlangokban, romhalmazokban, terroristák elleni harcban, rejtekhelyek felderítésében. A programot pénzügyileg támogatja az Egyesült Államok hadserege is. A katonák más funkcióval is ellátnák a robotlegyeket, szerintük intelligens fegyverként is bevethetők lesznek, ha kis mennyiségű robbanóanyagot szállítanak. Kisebb, speciális célokat tudnak majd támadni, például felrobbanthatnak egy számítógépet.

Fenntarthatatlan fejlődés Az emberiség történetének legnagyobb mértékű természetpusztítása folyik - derül ki a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet tanulmányából, a kétévente kiadott Élő Bolygó Jelentésből. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy az emberiség "ökológiai lábnyoma" 1961 és 2003 között háromszorosára nőtt. Ez a túlhasználat a Föld természeti tőkéjének gyors feléléséhez vezet, a WWF szerint már most 25 százalékkal több természeti erőforrást használunk, mint amennyit a természet regenerálni képes. Különösen a foszszilis energiahordozók (szén, földgáz, kőolaj) fogyasztása által okozott lábnyom nőtt aggasztó mértékben - 1961 és 2003 között a kilencszeresére. Az Élő Bolygó Jelentés rávilágít arra is, hogy ha ilyen ütemben haladunk, 2050-re az emberiség annyi természeti erőforrást fog elhasználni, amennyihez két bolygóra lenne szükség. Országokra vetítve hazánk 3,5 hektáros ökológiai lábnyomával a 32. helyen áll. Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Arab Emirátusok, az Egyesült Államok és Finnország rója, de szorosan felzárkózva ott van mögöttük Kanada, Kuvait és Ausztrália is. A tanulmány szerint ha minden ember olyan mértékben fogyasztana, mint az amerikaiak, öt Föld is kevés lenne fajunknak.

Csődbe ment a macskaklóngyár Veszteségesnek bizonyult a kaliforniai macskaklónozó vállalkozás, amely két évvel ezelőtt - a világon elsőként - megrendelésre cicát állított elő, és azt ötvenezer dollárért (több mint tíz és fél millió forintért) értékesítette. A cég nem fogad el több megrendelést, mert "mindeddig nem sikerült olyan technológiát kialakítani, amely háziállatok klónozását gazdaságilag kifizetődővé teszi". A Genetic Savings and Clone nevű cég 2004 óta mindössze két macskát klónozott, elsőként a Little Nicky nevűt, amely egy 2003-ban, 17 éves korában elpusztult Nicky nevű kandúr klónja.

Napkitörések három dimenzióban A múlt héten lőtte fel a NASA azt a két műholdat, amelyek térben fényképezik majd a Napot - adta hírül az Index. A két szonda egymástól függetlenül készít majd képeket, köztük háromdimenziós felvételeket is. A projekt neve STEREO, ami a Solar Terrestrial Relations Observatoryból (Nap-Föld kapcsolat obszervatórium) alkotott betűszó. Az 550 millió dolláros költséggel megépített két szonda egyenként tizenhat vizsgálati eszközt visz magával. A szondák elsődleges feladata a napkitörések vizsgálata lesz - a kitörésekkor a Napból kiszabaduló gázok és részecskék okozzák a tudósok szerint az északi fény jelenségét, és műholdakat is tönkretehetnek.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?