cyberhírek

  • .
  • 2007. május 24.

Tudomány

cyberhírek

NAVIGÁCIÓ Tokió egyik negyedében speciális rádiófrekvenciás (RFID) címkékkel látják el az épületeket, melyeket ezután egy erre a célra készült készülékkel bárki leolvashat. A rendszernek több előnye van a gps-es navigációs berendezésekkel szemben. A rendszer tesztfázisában a Ginza negyed épületeit címkézték fel különféle információkkal.

MAMUT Épségben maradt, jégbe fagyott mamutbébire bukkant egy rénszarvastenyésztő az északnyugat-szibériai Jamal-félszigeten. Itt találtak rá 1998-ban az eddigi leghíresebb, mindössze négy hónaposan megfagyott mamutborjúra, amely azóta a szentpétervári zoológiai múzeumban látható.

VÉDÕOLTÁS Rák elleni védőoltáson dolgoznak a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének kutatói. A kutatás fókuszában a hisztamin áll, amit minden osztódó sejt termel, így a rosszindulatú daganatok is: az anyag serkenti a rákos sejtek szaporodását és megbénítja az immunrendszert, így az nem pusztítja el a daganatot.

NÉZETTSÉG Nézettségmérő szemkamerát fejlesztett egy kanadai cég: az Eyebox2 képelemző rendszere bő tíz méterről képes megállapítani, hogy a látóterében levő emberek éppen hová néznek, így kültéri óriásplakátoknál is mérni lehet vele, hogy hányan, mennyi ideig nézték a hirdetést.

E-PAPÍR Az LG.Philips mérnökei elkészítették a világ első A4-es színes e-papírját. A különleges kijelző háromszáz mikrométer vastag, hajlítható, és a rajta megjelenő kép minden irányból jól látható. Egyetlen komoly hátránya, hogy csupán 4096 színt tud megjeleníteni, ezért a számítógépek monitorját még aligha helyettesítheti.

MATUZSÁLEM A chilei Very Large Telescope (VLT) távcsőegyüttessel megtalálták a Tejútrendszer legöregebb ismert csillagát. Az égitest becsült kora 13,2 milliárd év, tehát nem sokkal az ősrobbanás után született.

Szoftverrel a Stasi nyomában Egy német kutatócsoport olyan szoftvert fejlesztett, amellyel az egykori keletnémet titkosrendőrség, a Stasi által felaprított aktákat fogják újra összeilleszteni - adta hírül az Agent Portál. A világ legdrágább használatban lévő mintafelismerő rendszerét, az E-Puzzlert a berlini Fraunhofer Intézetben fejlesztették. Az elektronikus kirakójáték során tizenhat számítógép huszonöt tulajdonságot elemez. Előtte a széttépett papírok mindkét oldalát beszkennelik, és képfájlokká alakítják a fecniket. A digitális képeket hasonlóságok alapján rendezik csoportokba, majd az egymáshoz tartozó darabkákat a szoftver összeilleszti. A tesztüzemben az intézet a német adóhatóság kérésére már sikeresen rekonstruált darabokra tépett dokumentumokat. A Stasi-akták összerakása több mint öt évig tart, és miután elkészülnek, az állambiztonsági dokumentumok szövetségi bizottsága dönt a nyilvánosságra hozataluk módjáról. A tizenhétmillió NDK-állampolgárról a Stasi kilencvenezer ügynöke és százhetvenötezer informátora gyűjtötte az adatokat. A berlini fal leomlása után tizenhatezer zsáknyi összetépett dokumentumot foglaltak le a nyugatnémet hatóságok, amit már nem tudtak elégetni az ügynökök. Az E-Puzzler állami támogatással készült, de a benne rejlő hatalmas üzleti lehetőségek miatt előbb-utóbb valószínűleg a kereskedelmi forgalomban is megjelenik.

Túl nagy lábon élünk Nagyobb a magyarok ökológiai lábnyoma a fenntartható fejlődés alapján nekik járónál, és a nyugat-európai országoké még nagyobb - állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF). Az ökológiai lábnyom a természethasználat szintjét jelző mutató, és a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületek méretét jelzi népességarányosan. A mutatót bevezető WWF az ökológiai lábnyom kiszámításához azt az energia- és nyersanyagigényt veszi figyelembe, ami a közlekedéstől a ruházkodáson át a táplálkozásig szükséges. 2006-ban a Föld 6,1 milliárdos népességével számolva az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 hektárt tett ki. Ehhez képest Magyarországon fejenként 3,7 hektár volt a természeti erőforrások felhasználását jelző mutató. Mindkét érték magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. Ugyanis 6,1 milliárdos világnépességgel kalkulálva a bolygó biológiailag aktív 11,3 milliárd hektáros föld- és tengerfelületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb 1,8 hektár jutna. A lehetségesnél látszólag nagyobb természethasználatra úgy van lehetőség, hogy a WWF számításában a most felhasznált, de a régmúltban keletkezett fosszilis energiahordozókat is figyelembe veszi, és területnagyságra vetíti. Az átlagos ökológiai lábnyom 1986-ban találkozott utoljára a bolygó biológiailag aktív területnagyságával, azaz akkor volt még fenntartható méretű.

Hibrid embriók A brit kormány engedélyezte a hibrid, azaz az emberi és állati géneket egyaránt tartalmazó embriók létrehozását és felhasználását kutatási célokra. A hibrid embriók létrehozása során a sejtmagjuktól megfosztott állati sejtekbe emberi DNS-molekulát juttatnak. Az így kifejlődött embriókat a hatályos jogszabályok szerint 14 napos korukig el kellett pusztítani. Hibridekre a kutatók szerint azért van szükség, hogy ellensúlyozni tudják az emberi petesejtek hiányát. A belőlük kinyert őssejteken olyan kísérleteket lehet elvégezni, melyek segítenek a genetikai eredetű betegségek - mint például a Parkinson- és az Alzheimer-kór - kifejlődésének megfigyelésében.

Kreacionista múzeum Kreacionista, vagyis a világ teremtéséről szóló, az evolúciót tagadó múzeum nyílik az egyesült államokbeli Kentuckyban. A pazar petersburgi intézmény látogatói egyebek mellett megtudhatják, hogy az emberek és a dinoszauruszok néhány ezer éve még együtt éltek. A 27 millió dollárból épített múzeum a legkorszerűbb high-tech megoldásokat vonultatja fel. A létesítményt, amely május 28-án nyitja meg kapuit, az Ifjú Föld nevű kreacionista mozgalom egyik csoportja, a Teremtés válaszai (www.answersingenesis.org) nevű szervezet építtette. Az úgynevezett intelligens tervezésben hívőkkel szemben - akik megkérdőjelezik az evolúciós fejlődést, de elfogadják tényként, hogy a világegyetem több milliárd éves - az Ifjú Föld követői szó szerint veszik a Bibliában foglaltakat, nézetük szerint a Teremtés könyve pontos adatokat tartalmazó történelemkönyv. Magyarázatuk szerint mivel a világ hatezer éve teremtődött, a dinoszauruszok, amelyek létezését kövületek bizonyítják, együtt éltek a Földön az emberekkel. A látogatók azt is megtudhatják, hogy a Grand Canyont nem a Colorado folyó vájta ki évmilliók folyamán, hanem az özönvíz. Az Amerikai Ateisták tiltakozást szerveznek a múzeum (www.creationmuseum.org) megnyitásának napjára. A kreacionizmus Amerikában nagyon erős, a 2008-as elnökjelölt-választási kampányban három olyan republikánus politikus is részt vesz, aki nem fogadja el az evolúciót.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.