NAVIGÁCIÓ Tokió egyik negyedében speciális rádiófrekvenciás (RFID) címkékkel látják el az épületeket, melyeket ezután egy erre a célra készült készülékkel bárki leolvashat. A rendszernek több előnye van a gps-es navigációs berendezésekkel szemben. A rendszer tesztfázisában a Ginza negyed épületeit címkézték fel különféle információkkal.
MAMUT Épségben maradt, jégbe fagyott mamutbébire bukkant egy rénszarvastenyésztő az északnyugat-szibériai Jamal-félszigeten. Itt találtak rá 1998-ban az eddigi leghíresebb, mindössze négy hónaposan megfagyott mamutborjúra, amely azóta a szentpétervári zoológiai múzeumban látható.
VÉDÕOLTÁS Rák elleni védőoltáson dolgoznak a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének kutatói. A kutatás fókuszában a hisztamin áll, amit minden osztódó sejt termel, így a rosszindulatú daganatok is: az anyag serkenti a rákos sejtek szaporodását és megbénítja az immunrendszert, így az nem pusztítja el a daganatot.
NÉZETTSÉG Nézettségmérő szemkamerát fejlesztett egy kanadai cég: az Eyebox2 képelemző rendszere bő tíz méterről képes megállapítani, hogy a látóterében levő emberek éppen hová néznek, így kültéri óriásplakátoknál is mérni lehet vele, hogy hányan, mennyi ideig nézték a hirdetést.
E-PAPÍR Az LG.Philips mérnökei elkészítették a világ első A4-es színes e-papírját. A különleges kijelző háromszáz mikrométer vastag, hajlítható, és a rajta megjelenő kép minden irányból jól látható. Egyetlen komoly hátránya, hogy csupán 4096 színt tud megjeleníteni, ezért a számítógépek monitorját még aligha helyettesítheti.
MATUZSÁLEM A chilei Very Large Telescope (VLT) távcsőegyüttessel megtalálták a Tejútrendszer legöregebb ismert csillagát. Az égitest becsült kora 13,2 milliárd év, tehát nem sokkal az ősrobbanás után született.
Szoftverrel a Stasi nyomában Egy német kutatócsoport olyan szoftvert fejlesztett, amellyel az egykori keletnémet titkosrendőrség, a Stasi által felaprított aktákat fogják újra összeilleszteni - adta hírül az Agent Portál. A világ legdrágább használatban lévő mintafelismerő rendszerét, az E-Puzzlert a berlini Fraunhofer Intézetben fejlesztették. Az elektronikus kirakójáték során tizenhat számítógép huszonöt tulajdonságot elemez. Előtte a széttépett papírok mindkét oldalát beszkennelik, és képfájlokká alakítják a fecniket. A digitális képeket hasonlóságok alapján rendezik csoportokba, majd az egymáshoz tartozó darabkákat a szoftver összeilleszti. A tesztüzemben az intézet a német adóhatóság kérésére már sikeresen rekonstruált darabokra tépett dokumentumokat. A Stasi-akták összerakása több mint öt évig tart, és miután elkészülnek, az állambiztonsági dokumentumok szövetségi bizottsága dönt a nyilvánosságra hozataluk módjáról. A tizenhétmillió NDK-állampolgárról a Stasi kilencvenezer ügynöke és százhetvenötezer informátora gyűjtötte az adatokat. A berlini fal leomlása után tizenhatezer zsáknyi összetépett dokumentumot foglaltak le a nyugatnémet hatóságok, amit már nem tudtak elégetni az ügynökök. Az E-Puzzler állami támogatással készült, de a benne rejlő hatalmas üzleti lehetőségek miatt előbb-utóbb valószínűleg a kereskedelmi forgalomban is megjelenik.
Túl nagy lábon élünk Nagyobb a magyarok ökológiai lábnyoma a fenntartható fejlődés alapján nekik járónál, és a nyugat-európai országoké még nagyobb - állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF). Az ökológiai lábnyom a természethasználat szintjét jelző mutató, és a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületek méretét jelzi népességarányosan. A mutatót bevezető WWF az ökológiai lábnyom kiszámításához azt az energia- és nyersanyagigényt veszi figyelembe, ami a közlekedéstől a ruházkodáson át a táplálkozásig szükséges. 2006-ban a Föld 6,1 milliárdos népességével számolva az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 hektárt tett ki. Ehhez képest Magyarországon fejenként 3,7 hektár volt a természeti erőforrások felhasználását jelző mutató. Mindkét érték magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. Ugyanis 6,1 milliárdos világnépességgel kalkulálva a bolygó biológiailag aktív 11,3 milliárd hektáros föld- és tengerfelületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb 1,8 hektár jutna. A lehetségesnél látszólag nagyobb természethasználatra úgy van lehetőség, hogy a WWF számításában a most felhasznált, de a régmúltban keletkezett fosszilis energiahordozókat is figyelembe veszi, és területnagyságra vetíti. Az átlagos ökológiai lábnyom 1986-ban találkozott utoljára a bolygó biológiailag aktív területnagyságával, azaz akkor volt még fenntartható méretű.
Hibrid embriók A brit kormány engedélyezte a hibrid, azaz az emberi és állati géneket egyaránt tartalmazó embriók létrehozását és felhasználását kutatási célokra. A hibrid embriók létrehozása során a sejtmagjuktól megfosztott állati sejtekbe emberi DNS-molekulát juttatnak. Az így kifejlődött embriókat a hatályos jogszabályok szerint 14 napos korukig el kellett pusztítani. Hibridekre a kutatók szerint azért van szükség, hogy ellensúlyozni tudják az emberi petesejtek hiányát. A belőlük kinyert őssejteken olyan kísérleteket lehet elvégezni, melyek segítenek a genetikai eredetű betegségek - mint például a Parkinson- és az Alzheimer-kór - kifejlődésének megfigyelésében.
Kreacionista múzeum Kreacionista, vagyis a világ teremtéséről szóló, az evolúciót tagadó múzeum nyílik az egyesült államokbeli Kentuckyban. A pazar petersburgi intézmény látogatói egyebek mellett megtudhatják, hogy az emberek és a dinoszauruszok néhány ezer éve még együtt éltek. A 27 millió dollárból épített múzeum a legkorszerűbb high-tech megoldásokat vonultatja fel. A létesítményt, amely május 28-án nyitja meg kapuit, az Ifjú Föld nevű kreacionista mozgalom egyik csoportja, a Teremtés válaszai (www.answersingenesis.org) nevű szervezet építtette. Az úgynevezett intelligens tervezésben hívőkkel szemben - akik megkérdőjelezik az evolúciós fejlődést, de elfogadják tényként, hogy a világegyetem több milliárd éves - az Ifjú Föld követői szó szerint veszik a Bibliában foglaltakat, nézetük szerint a Teremtés könyve pontos adatokat tartalmazó történelemkönyv. Magyarázatuk szerint mivel a világ hatezer éve teremtődött, a dinoszauruszok, amelyek létezését kövületek bizonyítják, együtt éltek a Földön az emberekkel. A látogatók azt is megtudhatják, hogy a Grand Canyont nem a Colorado folyó vájta ki évmilliók folyamán, hanem az özönvíz. Az Amerikai Ateisták tiltakozást szerveznek a múzeum (www.creationmuseum.org) megnyitásának napjára. A kreacionizmus Amerikában nagyon erős, a 2008-as elnökjelölt-választási kampányban három olyan republikánus politikus is részt vesz, aki nem fogadja el az evolúciót.
