NYOMKERESÕK Az inuit eszkimók hagyományos nyomkövető technikáit modern adatbányászati megoldásokkal kombinálva tanulmányozza a veszélyeztetett állatfajok, például a jegesmedve populációit a Wildtrack (www.wildtrack.org) nevű környezetvédő szervezet.
FELMELEGEDÉS 2009 és 2014 között megdől az 1998-as globális melegrekord - állítják angol kutatók, akik egy új klímamodellen jelezték előre a következő évtized éghajlati változásait. A Föld átlaghőmérséklete a mérések kezdetei óta 1998-ban volt a legmagasabb.
AKNASZEDÕK Méheket idomít aknák felismerésére Nikola Kezic, a zágrábi egyetem agrárprofesszora, hogy a rovarok segítségével találják meg és ártalmatlanítsák a több százezer, a délszláv háború során Horvátországban maradt, máig aktív taposóaknát.
DINOSZAURUSZTEMETÕ A világ egyik leggazdagabb dinoszauruszmaradvány-lelőhelyét találta meg Svájcban egy amatőr régész. A tömegsírt egy építkezés közben fedezték fel, a régészek tízméterenként találnak újabb, teljes épségben megmaradt csontvázakat a német határ melletti Frick faluban.
ELÕEMBEREK Egy Kenyában talált állkapocscsontból arra következtetnek a tudósok, hogy a két előemberfaj, a Homo habilis és a Homo erectus csaknem félmillió éven át egymás mellett élt a mai Kelet-Afrika területén. Ezelőtt azt feltételezték, hogy a Homo erectus a korábban élt Homo habilisból fejlődött ki.
ÕSMIKROBA Antarktiszi jégbe fagyott mikroorganizmust élesztettek fel amerikai kutatók. A sarki jég megőrizte a nyolcmillió éves organizmus örökítőanyagát, és cáfolta azt a tudományos nézetet, hogy az antarktiszi jégben nem lehet élet.
Csillaghullás A múlt hét végére esett a szokásos augusztusi csillaghullás maximuma: a Perseidák meteorraj porszemcséi a Swift-Tuttle üstökösről szakadnak le, miközben az a Nap körül kering. A felhős idő miatt kihagyott látványosságra ezúttal nem kell egy újabb évet várni: szeptember elsején egy ritka meteorraj, az Alfa Aurigidák találkoznak a Földdel - adta hírül az Index a New Scientist nyomán. Az Alfa Aurigidák legutóbb 1994-ben, azelőtt 1986-ban és 1935-ben jártak errefelé, ez a meteorraj ugyanis a Kiess üstököstől származik, amely kétezer évenként kerüli meg a Napot. A legtöbb meteorzápor kétszáz évnél rövidebb keringési idejű üstökösökről származik, az Oort-felhőből származó Kiess ezeknél ritkábban kerül annyira közel a Naphoz, hogy megolvadt kérgéből törmelék jusson az űrbe. A meteorraj érkezését Peter Jenniskens, a NASA Ames Kutatóközpont csillagásza jelezte előre, 1995-ben ő jósolta meg az Alfa Monocerotidák érkezését is. A tudós szerint a meteorrajok figyelmeztethetnek a Földet fenyegető veszélyre: a csillagászok csak néhány évvel tudják előre jelezni azt, ha egy hosszú keringési idejű üstökös a Föld közelébe kerül, a meteorrajok alapján viszont korábban következtetni lehet az üstökösük pályájára. A bolygót fenyegető aszteroidák elhárítására a NASA olyan űrrakétát fejleszt, amely hat darab, egyenként 1,2 megatonnás nukleáris robbanófejjel van felszerelve - ezzel akár egy 250 méter átmérőjű objektumot is eltéríthetnek űrbéli pályájáról. Az eszköz bevetése legközelebb 2036-ban lehet aktuális, amikor a 99942 Apophis jelű földsúroló aszteroida olyan közel fog elhaladni a Föld mellett, hogy akár össze is ütközhet vele - a csillagászok a kozmikus karambol esélyét jelenleg 1:45 000-re becsülik.
Verhetetlen dámaprogram Egy kanadai programozócsapat 18 éves munkával megalkotta azt a mesterséges intelligenciát, ami nem tud kikapni a dáma társasjátékban - adta hírül az Index a BBC nyomán. Ötven számítógép dolgozott közel két évtizedig azon, hogy a játék összes lehetséges lépésvariációját kiszámolja az összes lehetséges felállásból (ez 500 milliárdszor milliárd lépést jelent). Mivel minden lehetséges kimenetelt előre lát, a Chinhook névre keresztelt program minden meccset ki tud hozni legalább döntetlenre, és ha az ellenfél akár csak egyszer is hibázik, biztosan megveri. A dáma eddig a legösszetettebb játék, amit sikerült tökéletesen végigjátszania egy számítógépes programnak.
Az Endeavour is megsérült A felszálláskor megsérült az Endeavour űrrepülőgép hőpajzsa. A sérülést azután állapították meg, hogy az űrsikló pénteken kikötött a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS). Az Endeavour alsó részén, a hőpajzs egyik csempéjén keletkezett sérülést feltehetően az indulás után a külső üzemanyagtartályról levált jégdarab okozhatta. Ha a sérülés túl nagy, az űrhajósoknak űrsétán kell kijavítaniuk. A NASA jelentős módosításokat hajtott végre az űrsiklók külső üzemanyagtartályán a Columbia 2003. februári katasztrófája után, amelyet a tartályról levált, mintegy 700 grammos habdarabka okozott, megsértve az űrrepülőgép hővédő pajzsát. A Columbia emiatt a légkörbe visszatérve felrobbant, a hétfős legénység életét vesztette.
Viszlát, és kösz a halakat Kihalt a kínai folyami delfin, a pajcsi (tudományos nevén Lipotes vexillifer) - állítja a londoni Zoológiai Társaság kutatócsoportja, amely hat héten keresztül eredménytelenül kereste a ritka emlőst a Jangce folyóban, ami a faj egyetlen ismert élőhelye - adta hírül az Index. A pajcsit a híres sci-fi író, Douglas Adams könyve, az Utoljára látható tette világszerte ismertté a kilencvenes évek elején. A faj már akkor is a kihalás szélén állt, elsősorban a szabályozatlan halászat, a környezetszennyezés és a Jangce hajóforgalma miatt.A kínai folyami delfin utolsó példányát 2004-ben látták. Az édesvízi delfin a tengeri emlősök igen ritka alfaja. A kínai mellett három családjuk létezik: a Platanistidae (Indiában, a Gangeszben és az Indusban él), az Iniidae (az Amazonasban honos) és a Pontoporiidae (a La Plata folyó torkolatának lakója, ahol keveredik a sós és az édesvíz). Az evolúciós folyamatban 20 millió évvel ezelőtt vált el a fejlődésük az óceánokban élő rokonaikétól; földünk legveszélyeztetettebb állatfajai közé tartoznak.
