cyberhírek

  • .
  • 2008. február 14.

Tudomány

cyberhírek
Széles sáv Tavaly 1,325 millióra nőtt a vezetékes széles sávú hozzáférések száma Magyarországon. A lakosság legalább 17-20 százaléka rendelkezik valamilyen széles sávú hozzáféréssel.

Imamalom A netről forgatható imamalmot (www.imamalom.hu) helyezett üzembe a magyar buddhista közösség a Jövő Házában. A forgatható papírtekercsen található imák a buddhisták számára a lelki áldás és béke kiterjesztésének az eszközei.

Dinamó Kanadai kutatók biomechanikus dinamót fejlesztettek ki, amely a gyaloglás közben felszabaduló energiát hasznosítja. A térdre szerelhető dinamó működési elve ugyanaz, mint a fékezéskor keletkező energiát árammá alakító hibrid motoroké.

Költséghatékonyság Az elhízás megelőzése és a dohányzásról való leszoktatás nem jelent megtakarítást a társadalom számára - állítják holland kutatók. Mivel az elhízottak és a dohányosok korábban halnak meg, mint az egészségesek, hosszú távon az előbbiek kezelése olcsóbb.

Hackertámadás A magát török cyberterroristának nevező NetDevilz hackercsapat feltörte az internet legnagyobb pornóvideó-megosztóoldalát, a RedTube-ot. A hackerek egy "No Porn!" üzenetre cserélték le a nyitóoldalt.

Robotkutas Benzinkutas-feladatokat ellátó robotot mutattak be holland feltalálók egy töltőállomásnál. A hagyományos benzinkútra szerelt robotkar számtalan autótípus bármelyikén képes megtalálni az üzemanyagtartály nyílását, és fizetni is lehet nála.

Hullámsír Török kutatók a Fekete-tenger mélyén bukkantak rá a Hitler elveszett flottájának nevezett három tengeralattjáróra, amelyek a második világháború során - egy különleges küldetés keretében - a szovjet hajózási útvonalakat támadták.

Sikeresen dokkolt az Atlantis Szombat este az Atlantis amerikai űrrepülőgép sikeresen dokkolt a Nemzetközi Ûrállomással (ISS). Az űrsiklóval öt amerikai asztronauta és két európai űrhajós, a francia Léopold Eyharts és a német Hans Schlegel utazott az űrállomásra. A 320 kilométer magasságban végrehajtott dokkolást megelőzően az Atlantis az űrállomás előtt hosszanti tengelye körül fordulatot tett, hogy az ISS-en tartózkodó űrhajósok le tudják fényképezni az űrrepülőgép belülről nem látható részeit. A képeket a földi űrközpontba továbbítják, ahol a szakértők megvizsgálják, történt-e az indításkor olyan mérvű kár, ami a visszatéréskor veszélyeztetné az űreszköz hővédő pajzsának épségét. Az Atlantis küldetése részeként eljuttatta az ISS-re az első európai gyártmányú kutatómodult, a Columbust. Ebben a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézet Ûrkutató Csoportja által kidolgozott kísérleteket is fognak végezni az űrhajósok. Elhalasztották viszont az Atlantis amerikai űrrepülőgép legénységének első, vasárnapra tervezett külső űrszerelési munkáját, amelynek során a Columbus űrlaboratóriumot kellett volna az asztronautáknak a Nemzetközi Ûrállomáshoz illeszteniük. A halasztás oka az, hogy a német űrhajós gyengélkedik, így helyette az egyik amerikai kollégája száll ki a világűrbe.

Magyar jedikés Magyar fejlesztésű sebészeti eszköz is bekerült a világ legjobb hetvenöt új technológiája közé. A World's Best Technology versenyen több mint száz befektető értékeli az újdonságokat. Az évente megrendezett versenybe a világ legnevesebb egyetemei, laboratóriumai és kutatóhelyei neveznek újdonságaikkal. Az intelligens sebészeti jedikés operáció közben folyamatosan információt nyújt a vizsgált szövet kémiai jellegzetességéről, és arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket. Takáts Zoltán találmánya lényegesen felgyorsítja a biológiai szövetanalízist, és segíti az orvos döntését a megfelelő gyógyszer kiválasztásáról és adagolásáról. Az éppen vágott szövet molekuláinak tömegspektrográfiás mérésén alapuló módszernek köszönhetően a jövőben a tumoros betegek műtéteinél az orvosnak nem kell megvárnia a szövettani vizsgálatok eredményét a műtét folytatásához. A műszerrel bármely felület kémiai elemzése elvégezhető sebészi tisztaságú környezetben is. Az eszköz fő alkalmazási területe a ráksebészet, az érsebészet, illetve a bőrgyógyászati és a plasztikai sebészet.

Elsivatagosodnak az óceánok Egyre jobban elsivatagosodnak az óceánok, még ha ezt szabad szemmel nem is lehet úgy látni, mint a szárazföld esetében. Ehhez olyan műhold segítségére van szükség, amely meg tudja állapítani a víz színét. Egy 1997-ben föld körüli pályára állított eszköz, a SeaWIFs (Sea-viewing Wide field-of-view Sensor) képeinek segítségével amerikai oceanográfusok összeállították a nagy óceánsivatagok térképét. Ezek azok az óceáni térségek, amelyekben alacsony a halpopuláció alaptáplálékát alkotó zöld planktonok mennyisége, és így más térségekénél kisebb bennük az élettevékenység. A Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban hamarosan megjelenik a vizsgálatsorozat elemzése, amely nemcsak az érintett térségeket mutatja be, de arra is rávilágít, hogy ezek gyors ütemben növekednek: 1998 óta 6,6 millió négyzetkilométerrel nőtt a területük. Az óceánsivatagok gyarapodása ráadásul jóval gyorsabb ütemű, mint amire az elméleti modellek alapján számítani lehetett, és feltehetően összefügg az éghajlat felmelegedésével.

Kék szemszín A Koppenhágai Egyetem genetikusa, Hans Eiberg 35 éve kezdte el kutatni a kék szemszín genetikai hátterét. A Human Genetics szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint sikerült azonosítani a szem kék színét okozó gént - adta hírül az Index. Az OCA2-nek elnevezett gén eredetét a dán kutatók egyetlen ősig vezették vissza, aki valamikor 6-10 ezer évvel ezelőtt élt. 'előtte minden embernek barna szeme volt. A kék szemet okozó gént hordozó első ember még barna szemű volt, a gént azonban továbbadta, az elterjedt, és generációk múltán, amikor először született közös gyermeke egy olyan párnak, akik mindketten az ősmutánstól származnak, megszületett az első kék szemű csecsemő. Mivel ő csak vérrokonok közötti kapcsolatból születhetett, a ma élő kék szeműek mind az ő leszármazottai, és ezen a szinten rokonok. A kék szem kialakulását a melanin nevű pigment hiánya okozza a szemben. Ma nagyjából 300 millió kék szemű ember él a világon, a legtöbb Európában.

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?