Atomóra - Amerikai fizikusok olyan atomórát fejlesztettek ki, amely egyetlen másodpercet sem késik vagy siet több mint 200 millió éven át, így a Nemzeti Mérésügyi és Technológiai Intézet hivatalos atomóráját is felülmúlja, amely csak 80 millió évre ígér másodpercre pontos időt.
Műszív - Magyarország első műszívét a múlt héten egy súlyos állapotban lévő, szívátültetésre váró 58 éves férfi kapta meg Budapesten. Bár nem pótolhatja a transzplantációs műtétet, a műszív jelentősen javíthatja a várólistán levő betegek túlélési esélyeit.
Naprendszer - Csillagászok a Földtől nagyjából ötezer fényévnyire találtak egy csillagot, amely körül két bolygó kering. Az égitestek olyanok, mintha a Jupiter és Szaturnusz kisebb változatai lennének. Mostanáig mindössze huszonöt, több bolygóból álló naprendszert vettek lajstromba, de ez az első, amely hasonlít a miénkhez.
Energiató - Amerikai és európai űrkutatók a Cassini űrszonda segítségével kiderítették, hogy a Szaturnusz ismert holdján, a Titánon százszor annyi szénhidrogén van, mint a Földön. Folyékony szénhidrogének, például metán és etán zuhognak az égitest felszínére, ennek következtében hatalmas energiatavak alakulnak ki.
Oroszlándínó - Brit és amerikai paleontológusok két korábban ismeretlen húsevő dinoszaurusz maradványait fedezték fel a Szaharában. Az egyik őshüllő valószínűleg dögevő volt, a másik élő állatokra vadászott.
Bittorrent - A Pirate Bay fájlcsereközpont oldalain 12 százalékkal nőtt a Dániából érkező forgalom azután, hogy Dániában bírósági végzéssel tiltották le az öszszes internetszolgáltatónál a népszerű torrentoldal elérését. A tiltás megkerülhető, és több új felhasználót vonzott, mint amennyit sikerült elzárni az oldaltól.
Léghajtás - Egy éven belül kapható lesz a sűrített levegővel hajtott autó - ígéri egy francia fejlesztő. A légautót az arra alkalmas kutaknál három perc alatt fel lehet majd tölteni sűrített levegővel.
Szétlövik a kémműholdat Az amerikai elnök eldöntötte, hogy egy erre a célra átalakított rakétával szétlövik az üzemképtelenné vált amerikai kémműholdat, mielőtt a Földre zuhan. A műhold fékezőrakétáiban több mint fél tonna mérgező anyag található, ami belégzéskor akár halált is okozhat. Ha a rakétával eltalálják az üzemanyagtartályt, a minimumra csökkenthetik a Földre érkező mérgező anyag mennyiségét. Szakértők szerint mivel a Föld háromnegyedét víz borítja, 25 százalék az esélye annak, hogy az üzemképtelen műhold darabjai szárazföldre zuhannak, így 1 százaléknyi esély marad, hogy lakott területet veszélyeztetnek. Bár a műhold paramétereit titkolják, becslések szerint a súlya 3-4 tonna lehet. Egy műhold lelövése rendkívül kényes nemzetközi kérdésnek számít a katonai és diplomáciai vonatkozásai miatt. Amikor tavaly januárban Kína lelőtte egyik nem működő, 850 kilogrammos meteorológiai műholdját, az egész világ tiltakozott a kísérlet ellen. Szakértők szerint a kísérlet miatt az űrszemét mennyisége tíz százalékkal nőtt a 200-3800 kilométer közötti magasságtartományban. Az űrszemét fele legalább húsz évig pályán marad, veszélyeztetve a jelenleg működő mesterséges holdak jelentős részét.
Tengeralattjáró autó A svájci Rinspeed cég olyan konceptautót fejlesztett, amellyel a víz alatt is lehet közlekedni - adta hírül az Index az AP nyomán. A kocsi nyitott, ezért az utasoknak palackból kell lélegezniük a víz alatt. A sQuba nevű találmány egy márciusi autóexpón mutatkozik be Genfben. A búvárautóról nemrég került ki a gyártó oldalára, onnan pedig a videomegosztó oldalakra egy video, amelyen látható, hogy a kocsi nem a tenger fenekén halad, hanem tengeralattjáróként lebeg a vízben. A légies jelenség kísértetiesen emlékeztet az A kém, aki szeretett engem című James Bond-filmben szereplő autóra, bár a sQuba nem lő ki torpedókat. A másfél millió dollárból fejlesztett búvárautó 10 méteres mélységig képes merülni, három elektromos motor hajtja, ebből kettő gondoskodik a víz alatti haladásról. A kocsi csúcssebessége szárazföldön 124 km/óra, vízfelszínen alig 5 km/óra, víz alatt pedig 3 km/ óra, tehát nem sokkal gyorsabb egy átlagos úszónál. A sós víznek ellenálló anyagokkal borított kocsi nyitott, az utasok a víz alatt beépített sűrített levegős palackokból kapják a levegőt, akárcsak a búvárok. A fejlesztő cég vezetője, az 52 éves Frank Rinderknecht maga is nagy Bond-rajongó, és már többször meglepte furcsa fejlesztéseivel az autóipart. A genfi autóshow-n korábban már bemutatott átlátszó, repülő és hangvezérelt autót is.
Áramot az áramlatból A Golf-áramlat erejét felhasználó, víz alatti erőművek épülhetnek Floridánál az Atlanti-óceánban. A Golf-áramlat alig huszonnégy kilométerre húz el a floridai partok előtt. Kutatók szerint egy napon turbinák ezrei pörögnek majd ott 12 méteres mélységben, ahol a leggyorsabban hömpölyög a víz. A negyvennyolc kilométer széles áramlat tíz atomerőmű termelésével felérő tiszta, környezetbarát energiával szolgálhat, és Florida áramigényének legalább harmadát fedezheti. A Golf-áramlat sehol máshol nem halad el ilyen közel lakott szárazföldhöz. A floridai Atlantic Egyetem óceánenergia-technológia intézete ötmillió dollár állami támogatást kapott az áramláserőmű kifejlesztésére. A technológia még csak elméletben létezik, a költségeket ezért nehéz megbecsülni. Az biztos, hogy óceán fenekén rögzített turbinák telepítése jelentős befektetést igényel, de folyamatosan tudnának termelni, az alapanyag pedig ingyenes. A szövetségi energiaszabályozó bizottság (FERC) mostanáig negyvenhét előzetes engedélyt adott ki óceáni, illetve hullám- és árapály-energetikai projektekre. Néhány próbálkozás már elbukott: a New York-i East Rivernél tavaly tönkrement egy kísérleti turbina, Oregonnál pedig a Csendes-óceán fenekére süllyedt egy kétmillió dolláros kutatóbója. A nyugati parton, ahol nincsenek nagyobb áramlatok, inkább hullámerőművekkel kísérleteznek. Szakértők szerint az árapály- és a hullámtechnológiával az egész ország áramigényének legfeljebb 6,5 százalékát lehet fedezni.
