cyberhírek

  • .
  • 2008. február 21.

Tudomány

cyberhírek

Atomóra - Amerikai fizikusok olyan atomórát fejlesztettek ki, amely egyetlen másodpercet sem késik vagy siet több mint 200 millió éven át, így a Nemzeti Mérésügyi és Technológiai Intézet hivatalos atomóráját is felülmúlja, amely csak 80 millió évre ígér másodpercre pontos időt.

Műszív - Magyarország első műszívét a múlt héten egy súlyos állapotban lévő, szívátültetésre váró 58 éves férfi kapta meg Budapesten. Bár nem pótolhatja a transzplantációs műtétet, a műszív jelentősen javíthatja a várólistán levő betegek túlélési esélyeit.

Naprendszer - Csillagászok a Földtől nagyjából ötezer fényévnyire találtak egy csillagot, amely körül két bolygó kering. Az égitestek olyanok, mintha a Jupiter és Szaturnusz kisebb változatai lennének. Mostanáig mindössze huszonöt, több bolygóból álló naprendszert vettek lajstromba, de ez az első, amely hasonlít a miénkhez.

Energiató - Amerikai és európai űrkutatók a Cassini űrszonda segítségével kiderítették, hogy a Szaturnusz ismert holdján, a Titánon százszor annyi szénhidrogén van, mint a Földön. Folyékony szénhidrogének, például metán és etán zuhognak az égitest felszínére, ennek következtében hatalmas energiatavak alakulnak ki.

Oroszlándínó - Brit és amerikai paleontológusok két korábban ismeretlen húsevő dinoszaurusz maradványait fedezték fel a Szaharában. Az egyik őshüllő valószínűleg dögevő volt, a másik élő állatokra vadászott.

Bittorrent - A Pirate Bay fájlcsereközpont oldalain 12 százalékkal nőtt a Dániából érkező forgalom azután, hogy Dániában bírósági végzéssel tiltották le az öszszes internetszolgáltatónál a népszerű torrentoldal elérését. A tiltás megkerülhető, és több új felhasználót vonzott, mint amennyit sikerült elzárni az oldaltól.

Léghajtás - Egy éven belül kapható lesz a sűrített levegővel hajtott autó - ígéri egy francia fejlesztő. A légautót az arra alkalmas kutaknál három perc alatt fel lehet majd tölteni sűrített levegővel.

Szétlövik a kémműholdat Az amerikai elnök eldöntötte, hogy egy erre a célra átalakított rakétával szétlövik az üzemképtelenné vált amerikai kémműholdat, mielőtt a Földre zuhan. A műhold fékezőrakétáiban több mint fél tonna mérgező anyag található, ami belégzéskor akár halált is okozhat. Ha a rakétával eltalálják az üzemanyagtartályt, a minimumra csökkenthetik a Földre érkező mérgező anyag mennyiségét. Szakértők szerint mivel a Föld háromnegyedét víz borítja, 25 százalék az esélye annak, hogy az üzemképtelen műhold darabjai szárazföldre zuhannak, így 1 százaléknyi esély marad, hogy lakott területet veszélyeztetnek. Bár a műhold paramétereit titkolják, becslések szerint a súlya 3-4 tonna lehet. Egy műhold lelövése rendkívül kényes nemzetközi kérdésnek számít a katonai és diplomáciai vonatkozásai miatt. Amikor tavaly januárban Kína lelőtte egyik nem működő, 850 kilogrammos meteorológiai műholdját, az egész világ tiltakozott a kísérlet ellen. Szakértők szerint a kísérlet miatt az űrszemét mennyisége tíz százalékkal nőtt a 200-3800 kilométer közötti magasságtartományban. Az űrszemét fele legalább húsz évig pályán marad, veszélyeztetve a jelenleg működő mesterséges holdak jelentős részét.

Tengeralattjáró autó A svájci Rinspeed cég olyan konceptautót fejlesztett, amellyel a víz alatt is lehet közlekedni - adta hírül az Index az AP nyomán. A kocsi nyitott, ezért az utasoknak palackból kell lélegezniük a víz alatt. A sQuba nevű találmány egy márciusi autóexpón mutatkozik be Genfben. A búvárautóról nemrég került ki a gyártó oldalára, onnan pedig a videomegosztó oldalakra egy video, amelyen látható, hogy a kocsi nem a tenger fenekén halad, hanem tengeralattjáróként lebeg a vízben. A légies jelenség kísértetiesen emlékeztet az A kém, aki szeretett engem című James Bond-filmben szereplő autóra, bár a sQuba nem lő ki torpedókat. A másfél millió dollárból fejlesztett búvárautó 10 méteres mélységig képes merülni, három elektromos motor hajtja, ebből kettő gondoskodik a víz alatti haladásról. A kocsi csúcssebessége szárazföldön 124 km/óra, vízfelszínen alig 5 km/óra, víz alatt pedig 3 km/ óra, tehát nem sokkal gyorsabb egy átlagos úszónál. A sós víznek ellenálló anyagokkal borított kocsi nyitott, az utasok a víz alatt beépített sűrített levegős palackokból kapják a levegőt, akárcsak a búvárok. A fejlesztő cég vezetője, az 52 éves Frank Rinderknecht maga is nagy Bond-rajongó, és már többször meglepte furcsa fejlesztéseivel az autóipart. A genfi autóshow-n korábban már bemutatott átlátszó, repülő és hangvezérelt autót is.

Áramot az áramlatból A Golf-áramlat erejét felhasználó, víz alatti erőművek épülhetnek Floridánál az Atlanti-óceánban. A Golf-áramlat alig huszonnégy kilométerre húz el a floridai partok előtt. Kutatók szerint egy napon turbinák ezrei pörögnek majd ott 12 méteres mélységben, ahol a leggyorsabban hömpölyög a víz. A negyvennyolc kilométer széles áramlat tíz atomerőmű termelésével felérő tiszta, környezetbarát energiával szolgálhat, és Florida áramigényének legalább harmadát fedezheti. A Golf-áramlat sehol máshol nem halad el ilyen közel lakott szárazföldhöz. A floridai Atlantic Egyetem óceánenergia-technológia intézete ötmillió dollár állami támogatást kapott az áramláserőmű kifejlesztésére. A technológia még csak elméletben létezik, a költségeket ezért nehéz megbecsülni. Az biztos, hogy óceán fenekén rögzített turbinák telepítése jelentős befektetést igényel, de folyamatosan tudnának termelni, az alapanyag pedig ingyenes. A szövetségi energiaszabályozó bizottság (FERC) mostanáig negyvenhét előzetes engedélyt adott ki óceáni, illetve hullám- és árapály-energetikai projektekre. Néhány próbálkozás már elbukott: a New York-i East Rivernél tavaly tönkrement egy kísérleti turbina, Oregonnál pedig a Csendes-óceán fenekére süllyedt egy kétmillió dolláros kutatóbója. A nyugati parton, ahol nincsenek nagyobb áramlatok, inkább hullámerőművekkel kísérleteznek. Szakértők szerint az árapály- és a hullámtechnológiával az egész ország áramigényének legfeljebb 6,5 százalékát lehet fedezni.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.