cyberhírek

  • .
  • 2008. július 3.

Tudomány

cyberhírek

Térfülelés - A portsmouthi egyetem kutatói olyan szoftveren dolgoznak, amellyel az utcákon elhelyezett térfigyelő kamerák már nem csak látnának, de hallanának is. Az új rendszer például felismeri, ha a közelben betörnek egy ablakot, így a kamera automatikusan abba az irányba fordul, hogy képen is rögzítse az eseményeket.

Talajösszetétel - A marsi por hasonló összetételű, mint a földi kertek talaja, derült ki a Phoenix űrszonda első kémiai kísérletéből. A porban számos fontos tápanyag megtalálható, például magnézium, nátrium és kálium. A minta tulajdonságai nagyon hasonlóak az Antarktisz szárazabb völgyeiben található talajéhoz.

Kakaógén - Egy nagy multinacionális édességgyártó finanszírozza a kakaóbab genetikai állományának feltérképezésére indult kutatási programot. A kakaó genomjának ismerete segítheti a növény kártevői elleni védekezést, sőt jobb minőségű csokoládét is eredményezhet.

Túljelentkezés - Több mint kilencezren jelentkeztek űrhajósnak az Európai Ûrügynökség (ESA) felhívására. Az ESA májusban tette közzé álláshirdetését, az első körben ezret választanak ki a pályázók közül, az utolsó válogatásra már csak negyvenen maradnak, végül négy főt vesznek fel közülük.

Fertőzésviharok - A Serengeti- és a Ngorongoro-kráter oroszlánjait a klímaváltozással járó szélsőséges időjárási viszonyok nyomán újra és újra visszatérő, tömeges elhullást okozó "fertőzésviharok" tizedelik.

Kárpótlás - Új-Zéland jelentős lépést tett a maori őslakosok örökségének elfogadásában: pár nappal ezelőtt közel félmillió hektárnyi erdőséget (nagyjából 46 milliárd forint értékben) adtak vissza nekik, amelyet még egy 1840-es törvény ruházott át a brit koronára.

Évforduló Hatvan éve, 1948 júniusában üzemelték be Manchesterben a Small Scale Experimental Machine-t, vagy ahogy a gépet megépítő mérnökök nevezték, Babyt. Az egytonnás, egy egész szobát elfoglaló szerkezet volt a mai számítógépek egyik őse, sokan az első igazi számítógépnek tartják.

Tesztelik az új holdjárót A NASA a közelmúltban földi körülmények között tesztelte a jövőbeni holdutazások járműveit, különleges önjáró robotjait, munkaeszközeit - adta hírül a hirek.csillagaszat.hu. A Washington állambeli Moses-tó melletti területre esett a szakértők választása, ugyanis ez a vidék közelíti meg a legjobban az égi kísérőnk felszínén uralkodó terepviszonyokat. A kutatók homokviharoknak és szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoknak is kitették a robotokat, felderítő járműveket, darukat és űrruhákat. A Mobile Lunar Transporter hat pár kereke közül mindegyik függetlenül mozgatható, így a jármű bármilyen irányban haladhat. Az eszközt kezelő személyzet a jármű tetején lévő nyitott tornyokban áll. A Jet Propulsion Laboratory által fejlesztett önjáró teherszállító, az Athlete kerekeken gurul, de képes lábakon is sétálni nagyon meredek terepen. Az Autonomous Drilling Rover nevű önjáró fúrótorony feladata a felszín alatti értékes ásványkincsek felkutatása a Hold sarki vidékein. A K10 nevű kisméretű felderítőrobotok a terep feltérképezésére és tudományos kísérletekre használhatók.

Bajnokrobot Egy amerikai cég olyan robotot épített, ami mindenkit megver léghokiban - adta hírül az Agent portál. A Nuvation által fejlesztett robotkar három pattanásra előre kiszámolja, hol lesz a labda. A léghokiban - vagy ahogy itthon nevezik, tájfunban - ketten játszanak egy biliárdasztal méretű, fémborítású pályán. Mivel az áramló levegő lebegteti a korongot a pálya felett, a játék nagyon gyors. A Nuvation rendszerében a pályát felülről figyelő kamera segítségével azonosítják a korong helyzetét és mozgását. A robot a játék elején defenzív üzemmódban léghokizik: egyetlen célja, hogy kivédje humán ellenfelének támadásait, és ne kapjon gólt. Később kezd el a játék során tanultak alapján támadni, és úgy próbálja visszaütni a labdákat, hogy azok kapura tartsanak. A rendszer folyamatosan tanulja a labda lehetséges pályáit, így minél többet játszik, annál jobban tud védeni és támadni is. Jelenleg tíz meccsből átlagosan csak egyet veszít el.

Átverés volt az ismeretlen törzs Nem igaz, hogy azok az amazóniai indiánokról készült képek, amelyek május végén bejárták a világsajtót, egy újonnan felfedezett törzs tagjairól készültek. Ezt maga a képek készítője vallotta be - adta hírül az Index a National Geographic nyomán. Az amazóniai törzsről május végén röppent fel az első hír, és nem sokkal ezután a róluk készült fotók is bejárták a világsajtót. A légi felvételeken nomád körülmények között élő, testüket festékkel borító indiánok láthatók, akik fegyverekkel próbálják elkergetni a képeket készítő repülőt. A képeket a brazíliai Nemzeti Indiánvédelmi Alapítvány egyik indiánszakértője készítette, majd elküldte a Survival International nevű, nemzetközi őslakosvédelmi szervezetnek, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen veszélyt jelent a gyorsan terjedő civilizáció a törzsre. A szakértő akkor azt mondta, hogy ismeretlen törzsről van szó, most azonban elismerte, hogy már 1910-ben felfedezték őket. Az viszont igaz, hogy eddig még senki nem tudott kapcsolatba lépni velük. Az indiánvédők úgy látják, hogy a térségben érdekelt olaj- és faipari cégek igyekeznek jelentéktelenné tenni az őslakosok védelmének kérdését, és a törzs élettere az illegális fakitermelőktől sincs biztonságban. Az ismeretlen törzsről szóló túlzást figyelemfelhívásnak szánták.

Bírálják a bioüzemanyagokat Bírálta a bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos nyugati terveket a brit Oxfam jótékonysági szervezet, mondván, hogy a bioüzemanyagok okolhatók azért, hogy 30 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ami egyre több embert taszít nyomorba. Az Oxfam elemzése rámutat, hogy a gazdag országok növekvő üzemanyagéhségük kielégítésére egyre több bioüzemanyagot állítanak elő, és ez felfelé hajtja az élelmiszerek árát. Ezért a szervezet sürgeti, hogy a fejlett országok szüntessék meg a bioüzemanyagok előállításának támogatását, és csökkentsék az importvámokat. Azt is követeli a fejlett országoktól, hogy vessék el azt a tervet, amelynek értelmében 2020-ban az üzemanyagok 10 százalékának kell megújuló energiaforrásból származnia. Az Oxfam elemzői szerint a tehetős országok tavaly 15 milliárd dollárt költöttek a termelés támogatására, miközben a bioüzemanyagok térhódítása fontos mezőgazdasági területeket vesz el, és csökkenti azokat a földterületeket, amelyek jelentős szerepet játszanak a levegőbe bocsátott szén-dioxid elnyelésében.

Figyelmébe ajánljuk