cyberhírek

  • .
  • 2010.10.21 00:00

Tudomány

ALAGÚT Befejezték a világ leghosszabb alagútja, az ötvenhét kilométer hosszú svájci Gotthárd-bázisalagút fúrását. A két járatból álló vasúti célú műtárgy fúrása hét évvel ezelőtt kezdődött, és várhatóan 2017-ben adják át. LILA Egy frissen navilágot látott brit tanulmány szerint lilára festett szélturbinákkal megelőzhetőek lennének a madár- és denevérbalesetek.
Évről évre repülő állatok ezrei esnek áldozatául az amúgy környezetbarátként számon tartott szélturbinák lapátjainak.

KINCS Minden idők legnagyobb brit kincsleletét, 52 503 darab római kori pénzérmét talált egy amatőr régész egy közönséges fémdetektor segítségével még áprilisban, Frome közelében. A szakértők most, többórás vita után 320 250 fontra (kb. 101,3 millió forint) értékelték a leletet.

DEPRESSZI" Amerikai kutatók olyan gént találtak, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a depresszió megjelenésében, így potenciális új gyógyszercélpont is lehet. A Yale Egyetem munkatársai szerint az MKP-1 jelű gén kapcsolja ki és be a depresszióhoz vezető biokémiai útvonalat.

MÛKINCSEK Online kereshetők a náci megszállás idején Franciaországból és Belgiumból zsákmányolt műkincsek, amelyek közül több mint húszezer tétel került fel a hétfőtől elérhető ingyenes adatbázisba. A holokauszt túlélői, az áldozatok leszármazottai, műgyűjtők és a múzeumok fényképpel és gépelt katalóguscímkével ellátott tételeket tekinthetnek át. A gondosan feljegyzett műkincsek között Claude Monet vagy Marc Chagall művei is megtalálhatók.

FACEBOOK Bár évek óta követelik a felhasználók a "dislike" gomb megjelenítését a Facebookon, most úgy tűnik, a jövőben sem tervezi a közösségi oldal ennek kifejlesztését. A Facebook vezetése szerint a hálózat közösségfejlesztésről szól, s ezzel nem fér össze a "dislike" gomb, amely szerintük negatív dolgokat közvetít.

EMBRI"K Két anya is egészséges babáknak adott életet Németországban és Olaszországban egy olyan genetikai tesztet követően, ahol már a petesejtek teljes kromoszómakészletét átvizsgálták a belőlük létrehozott embriók beültetése előtt. Előbb júniusban született egy német ikerpár, majd szeptemberben egy olasz baba jött a világra - eme előzmények után. A lombikbébiprogramban felhasznált petesejteknél előre kiszűrték, hogy a sejtek nem hordoznak-e a sikeres terhességet esetenként lehetetlenné tevő kromoszomális eltéréseket.

A módszert már korábban is megpróbálták használni, ám ezt követően eddig még sosem születtek egészséges csecsemők. Most is csak két anyánál végezték el a petesejtek előzetes genetikai szűrését, de Luca Gianaroli, a European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) elnöke ennek ellenére is igen biztatónak nevezte az eredményeket. A következő lépés, hogy egy nagyobb klinikai vizsgálatban is igazolják majd a módszer valódi hatékonyságát - írja az ESHRE sajtóközleménye. Az eljárással a remények szerint jelentősen meg lehetne emelni azoknak a terhességeknek az arányát, amelyek az embriók mesterséges beültetését követően alakulnak ki. Erre azért is lenne nagy szükség, mert a lombikprogramokban gyakran a 35 év feletti anyák vesznek részt, akiknél az életkor miatt már eleve magasabb a kromoszóma-rendellenességek meglétének esélye.

POR ÉS HAMU Először készítettek az egész Földre kiterjedő felmérést a légkörben lebegő mikroszkopikus anyagszemcsék, köznapi nevén a por eloszlásáról. Az emberi hajszál vastagságánál kisebb, levegőben lebegő szemcsék a tüdőnkbe jutva egészségügyi problémákat válthatnak ki, és emiatt a becslések szerint évente több millió ember hal meg idő előtt. Az apró szemcsék megfigyelése, eloszlásuk feltérképezése azonban nehéz, és sok fejlődő országban egyáltalán nincs olyan, a légköri állapotokat monitorozó rendszer, amely az atmoszférában lebegő por mennyiségét, szemcseméretét vizsgálná. Ezen segíthet a NASA adatai alapján készített globális felmérés, amely első a maga nemében. A közelmúltban Aaron van Donkelaar és Randall Martin, a kanadai Dalhousie Egyetem kutatói a NASA műholdas mérései alapján a korábbiaknál sokkal pontosabb és Földünk egészét lefedő térképet készítettek a mikroszkopikus lebegő aeroszol eloszlásáról. A Terra és Aqua műholdak adatait számítógépes szimulációval egészítették ki, hogy megállapítsák a kérdéses szemcsék függőleges eloszlását a légkörben. Az általuk kapott adatokat a népesség eloszlásával összevetve kiderül, hogy az emberiség közel 80 százaléka WHO által javasolt szennyezettségi szintet meghaladó koncentrációban él.

ÚJ MADÁRFAJ Új madárfajjal gyarapodott hazánk madárvilága: október 12-én a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas megyei helyi csoportja egy kékfarkút (Tarsiger cyanurus) fogott Tömördön. A madarat meggyűrűzték, elengedték, majd a következő két napon ugyanazon a helyen vissza is fogták: ezzel a Magyarországon hivatalosan megfigyelt madárfajok száma is 403-ra nőtt. A vörösbegyhez hasonló, kis termetű madár nevét kék színű farktollairól kapta. Elsősorban az ázsiai tajgaövezetben és a magashegységek fenyveseiben, cserjéseiben fordul elő - kontinensünkön mindössze Finnországban és Észak-Oroszország európai területein költ.

T. REX Alkalmasint kannibál lehetett a legismertebb, immár popkulturális jelentőségre szert tett nagy termetű húsevő dinoszaurusz (szakszerűen Therapoda), a Tyrannosaurus rex. Eddig csupán egy ragadozó dinoszaurusz, a Majungasaurus (Mahajanga-gyík) esetében bizonyosodott be a kannibalizmus vádja, de a paleontológusok a Gorgosaurusra, azaz az ádáz gyíkra is gyanakszanak. Nicholas Longrich, a Yale Egyetem paleontológusa kollégáival együtt Észak-Amerika nyugati részén található múzeumok dinoszauruszgyűjteményét vizsgálta át: eközben fedezték fel a T. rex egy olyan lábszárcsontját, amelyen hatalmas fog által ejtett harapásnyom látható. Az őslénykutató szerint a harapásnyom tipikus a T. rexre nézve: túl nagy ahhoz, hogy bármely más ragadozó dinoszaurusztól származhatna - ti. a T. rex fogai körülbelül 20 centiméter hosszúak voltak. Amikor Longrich és kollégái más múzeumokban őrzött T. rex-maradványokat is átvizsgáltak, további bizonyítékokat is találtak. Hatalmas harapásnyomokra leltek három lábszárcsonton, valamint egy mellső végtagi csonton is. A paleontológusok nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy némely esetben dögevésről volt szó: igaz, ilyenkor is az erősebb példány ölte meg - párviadalban - a gyengébbet.

Neked ajánljuk