KINCS Minden idők legnagyobb brit kincsleletét, 52 503 darab római kori pénzérmét talált egy amatőr régész egy közönséges fémdetektor segítségével még áprilisban, Frome közelében. A szakértők most, többórás vita után 320 250 fontra (kb. 101,3 millió forint) értékelték a leletet.
DEPRESSZI" Amerikai kutatók olyan gént találtak, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a depresszió megjelenésében, így potenciális új gyógyszercélpont is lehet. A Yale Egyetem munkatársai szerint az MKP-1 jelű gén kapcsolja ki és be a depresszióhoz vezető biokémiai útvonalat.
MÛKINCSEK Online kereshetők a náci megszállás idején Franciaországból és Belgiumból zsákmányolt műkincsek, amelyek közül több mint húszezer tétel került fel a hétfőtől elérhető ingyenes adatbázisba. A holokauszt túlélői, az áldozatok leszármazottai, műgyűjtők és a múzeumok fényképpel és gépelt katalóguscímkével ellátott tételeket tekinthetnek át. A gondosan feljegyzett műkincsek között Claude Monet vagy Marc Chagall művei is megtalálhatók.
FACEBOOK Bár évek óta követelik a felhasználók a "dislike" gomb megjelenítését a Facebookon, most úgy tűnik, a jövőben sem tervezi a közösségi oldal ennek kifejlesztését. A Facebook vezetése szerint a hálózat közösségfejlesztésről szól, s ezzel nem fér össze a "dislike" gomb, amely szerintük negatív dolgokat közvetít.
EMBRI"K Két anya is egészséges babáknak adott életet Németországban és Olaszországban egy olyan genetikai tesztet követően, ahol már a petesejtek teljes kromoszómakészletét átvizsgálták a belőlük létrehozott embriók beültetése előtt. Előbb júniusban született egy német ikerpár, majd szeptemberben egy olasz baba jött a világra - eme előzmények után. A lombikbébiprogramban felhasznált petesejteknél előre kiszűrték, hogy a sejtek nem hordoznak-e a sikeres terhességet esetenként lehetetlenné tevő kromoszomális eltéréseket.
A módszert már korábban is megpróbálták használni, ám ezt követően eddig még sosem születtek egészséges csecsemők. Most is csak két anyánál végezték el a petesejtek előzetes genetikai szűrését, de Luca Gianaroli, a European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) elnöke ennek ellenére is igen biztatónak nevezte az eredményeket. A következő lépés, hogy egy nagyobb klinikai vizsgálatban is igazolják majd a módszer valódi hatékonyságát - írja az ESHRE sajtóközleménye. Az eljárással a remények szerint jelentősen meg lehetne emelni azoknak a terhességeknek az arányát, amelyek az embriók mesterséges beültetését követően alakulnak ki. Erre azért is lenne nagy szükség, mert a lombikprogramokban gyakran a 35 év feletti anyák vesznek részt, akiknél az életkor miatt már eleve magasabb a kromoszóma-rendellenességek meglétének esélye.
POR ÉS HAMU Először készítettek az egész Földre kiterjedő felmérést a légkörben lebegő mikroszkopikus anyagszemcsék, köznapi nevén a por eloszlásáról. Az emberi hajszál vastagságánál kisebb, levegőben lebegő szemcsék a tüdőnkbe jutva egészségügyi problémákat válthatnak ki, és emiatt a becslések szerint évente több millió ember hal meg idő előtt. Az apró szemcsék megfigyelése, eloszlásuk feltérképezése azonban nehéz, és sok fejlődő országban egyáltalán nincs olyan, a légköri állapotokat monitorozó rendszer, amely az atmoszférában lebegő por mennyiségét, szemcseméretét vizsgálná. Ezen segíthet a NASA adatai alapján készített globális felmérés, amely első a maga nemében. A közelmúltban Aaron van Donkelaar és Randall Martin, a kanadai Dalhousie Egyetem kutatói a NASA műholdas mérései alapján a korábbiaknál sokkal pontosabb és Földünk egészét lefedő térképet készítettek a mikroszkopikus lebegő aeroszol eloszlásáról. A Terra és Aqua műholdak adatait számítógépes szimulációval egészítették ki, hogy megállapítsák a kérdéses szemcsék függőleges eloszlását a légkörben. Az általuk kapott adatokat a népesség eloszlásával összevetve kiderül, hogy az emberiség közel 80 százaléka WHO által javasolt szennyezettségi szintet meghaladó koncentrációban él.
ÚJ MADÁRFAJ Új madárfajjal gyarapodott hazánk madárvilága: október 12-én a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas megyei helyi csoportja egy kékfarkút (Tarsiger cyanurus) fogott Tömördön. A madarat meggyűrűzték, elengedték, majd a következő két napon ugyanazon a helyen vissza is fogták: ezzel a Magyarországon hivatalosan megfigyelt madárfajok száma is 403-ra nőtt. A vörösbegyhez hasonló, kis termetű madár nevét kék színű farktollairól kapta. Elsősorban az ázsiai tajgaövezetben és a magashegységek fenyveseiben, cserjéseiben fordul elő - kontinensünkön mindössze Finnországban és Észak-Oroszország európai területein költ.
T. REX Alkalmasint kannibál lehetett a legismertebb, immár popkulturális jelentőségre szert tett nagy termetű húsevő dinoszaurusz (szakszerűen Therapoda), a Tyrannosaurus rex. Eddig csupán egy ragadozó dinoszaurusz, a Majungasaurus (Mahajanga-gyík) esetében bizonyosodott be a kannibalizmus vádja, de a paleontológusok a Gorgosaurusra, azaz az ádáz gyíkra is gyanakszanak. Nicholas Longrich, a Yale Egyetem paleontológusa kollégáival együtt Észak-Amerika nyugati részén található múzeumok dinoszauruszgyűjteményét vizsgálta át: eközben fedezték fel a T. rex egy olyan lábszárcsontját, amelyen hatalmas fog által ejtett harapásnyom látható. Az őslénykutató szerint a harapásnyom tipikus a T. rexre nézve: túl nagy ahhoz, hogy bármely más ragadozó dinoszaurusztól származhatna - ti. a T. rex fogai körülbelül 20 centiméter hosszúak voltak. Amikor Longrich és kollégái más múzeumokban őrzött T. rex-maradványokat is átvizsgáltak, további bizonyítékokat is találtak. Hatalmas harapásnyomokra leltek három lábszárcsonton, valamint egy mellső végtagi csonton is. A paleontológusok nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy némely esetben dögevésről volt szó: igaz, ilyenkor is az erősebb példány ölte meg - párviadalban - a gyengébbet.
