A sajóvadnai S. Szabon József feleségül veszi Gál Erzsébetet, kisfiuk születik. A fiatalok úgy látják, egyhamar esélyük sincs arra, hogy az itthoni jövedelemből saját lakásuk legyen. A férfi egy barátjával együtt külföldre megy dolgozni, oda, ahová a többség megy már egy ideje: Amerikába. Pittsburgh mellett, Willockban talál munkát, bányavidéken. A feleség a babával visszaköltözik a szüleihez. S. Szabon József először 1904-ben látogat haza, 1910-ben jön vissza végleg. Építkezni kezd, de nem vályogból, a vadnai hegy legelőjén faragható homokköveket ás ki és hord össze, annyit, hogy a falubeliek azt hiszik, Jóska templomot akar építeni. Később végigharcolja az első világháborút, öt fiú után 1921-ben lányuk is születik. 1944 decemberében otthon marad, vigyázni a jószágokra. Az orosz tüzérség lelövi a feje fölül a tetőt, de neki semmi baja sem lesz. 1951-ben hal meg. A ház ma is áll Borsod-Abaúj-Zemplén megye kazincbarcikai járásának hatszáz lakosú községében, a Szabon család hatodik generációja használja.
A házépítő dédunokája, Szabon János a dédszülei bútorai között nőtt fel. A padlás kész néprajzi múzeum, mert minden értékesre vigyáztak. János a dédszülei eljegyzésének évfordulóján, tavaly február 8-án közzétette a Facebookon a történetüket. A bejegyzést olvasta a tatai Bakos Réka, akinek dédapja, Deák József is megjárta Amerikát. Ő azért ment oda pénzt keresni, hogy vissza tudja vásárolni édesapja kényszerűségből eladogatott földjeit.
Nem volt rest, se kába
János és Réka beszélgetett a neten. Kiderítették, hogy a két dédapa ugyanabba a templomba járhatott magyar nyelvű istentiszteletekre. Tavaly február 26-án létrehoztak egy Facebook-csoportot abban a reményben, hátha másnak is vannak amerikás emlékei. Az első két nap alatt hatszázan léptek be. Az Óhazából az Újvilágba – Hungarian Roots & American Dreams közösségnek most mintegy 1100 tagja van. Sorra jelennek meg a régi családi képek és történetek.
Többek közt Oravecz Imre és Jacob D. Foster könyvei révén ez a közös történet megjelenik a magyar irodalomban, de most láthatóvá vált, hogy milyen sok embert érint. Csatlakozott a csoporthoz Fenyvesi Anna nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének oktatója, aki azt javasolta, gyűjtsék könyvbe ezeket a családi dokumentumokat. Négy órán belül kiadót is találtak hozzá.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
