Amerikás magyarok egymásra találó leszármazottai

Eljött hozzám a dédapám

Tudomány

Nem másfél, hanem kétmillió ember tántorgott ki Amerikába a 19. és 20. század fordulóján a Kárpát-medencéből. Zömük pénzt akart keresni, hogy hazatérve földet vehessen. Itthoni szomszédok lettek ott is szomszédok, volt, aki maradt, más hazatért. Déd- és ükunokáikat most összehozta a Facebook.

A sajóvadnai S. Szabon József feleségül veszi Gál Erzsébetet, kisfiuk születik. A fiatalok úgy látják, egyhamar esélyük sincs arra, hogy az itthoni jövedelemből saját lakásuk legyen. A férfi egy barátjával együtt külföldre megy dolgozni, oda, ahová a többség megy már egy ideje: Amerikába. Pittsburgh mellett, Willockban talál munkát, bányavidéken. A feleség a babával visszaköltözik a szüleihez. S. Szabon József először 1904-ben látogat haza, 1910-ben jön vissza végleg. Építkezni kezd, de nem vályogból, a vadnai hegy legelőjén faragható homokköveket ás ki és hord össze, annyit, hogy a falubeliek azt hiszik, Jóska templomot akar építeni. Később végigharcolja az első világháborút, öt fiú után 1921-ben lányuk is születik. 1944 decemberében otthon marad, vigyázni a jószágokra. Az orosz tüzérség lelövi a feje fölül a tetőt, de neki semmi baja sem lesz. 1951-ben hal meg. A ház ma is áll Borsod-Abaúj-Zemplén megye kazincbarcikai járásának hatszáz lakosú községében, a Szabon család hatodik generációja használja.

A házépítő dédunokája, Szabon János a dédszülei bútorai között nőtt fel. A padlás kész néprajzi múzeum, mert minden értékesre vigyáztak. János a dédszülei eljegyzésének évfordulóján, tavaly február 8-án közzétette a Facebookon a történetüket. A bejegyzést olvasta a tatai Bakos Réka, akinek dédapja, Deák József is megjárta Amerikát. Ő azért ment oda pénzt keresni, hogy vissza tudja vásárolni édesapja kényszerűségből eladogatott földjeit.

Nem volt rest, se kába

János és Réka beszélgetett a neten. Kiderítették, hogy a két dédapa ugyanabba a templomba járhatott magyar nyelvű istentiszteletekre. Tavaly február 26-án létrehoztak egy Facebook-csoportot abban a reményben, hátha másnak is vannak amerikás emlékei. Az első két nap alatt hatszázan léptek be. Az Óhazából az Újvilágba – Hungarian Roots & American Dreams közösségnek most mintegy 1100 tagja van. Sorra jelennek meg a régi családi képek és történetek.

Többek közt Oravecz Imre és Jacob D. Foster könyvei révén ez a közös történet megjelenik a magyar irodalomban, de most láthatóvá vált, hogy milyen sok embert érint. Csatlakozott a csoporthoz Fenyvesi Anna nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének oktatója, aki azt javasolta, gyűjtsék könyvbe ezeket a családi dokumentumokat. Négy órán belül kiadót is találtak hozzá.

  

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.