Amerikás magyarok egymásra találó leszármazottai

Eljött hozzám a dédapám

Tudomány

Nem másfél, hanem kétmillió ember tántorgott ki Amerikába a 19. és 20. század fordulóján a Kárpát-medencéből. Zömük pénzt akart keresni, hogy hazatérve földet vehessen. Itthoni szomszédok lettek ott is szomszédok, volt, aki maradt, más hazatért. Déd- és ükunokáikat most összehozta a Facebook.

A sajóvadnai S. Szabon József feleségül veszi Gál Erzsébetet, kisfiuk születik. A fiatalok úgy látják, egyhamar esélyük sincs arra, hogy az itthoni jövedelemből saját lakásuk legyen. A férfi egy barátjával együtt külföldre megy dolgozni, oda, ahová a többség megy már egy ideje: Amerikába. Pittsburgh mellett, Willockban talál munkát, bányavidéken. A feleség a babával visszaköltözik a szüleihez. S. Szabon József először 1904-ben látogat haza, 1910-ben jön vissza végleg. Építkezni kezd, de nem vályogból, a vadnai hegy legelőjén faragható homokköveket ás ki és hord össze, annyit, hogy a falubeliek azt hiszik, Jóska templomot akar építeni. Később végigharcolja az első világháborút, öt fiú után 1921-ben lányuk is születik. 1944 decemberében otthon marad, vigyázni a jószágokra. Az orosz tüzérség lelövi a feje fölül a tetőt, de neki semmi baja sem lesz. 1951-ben hal meg. A ház ma is áll Borsod-Abaúj-Zemplén megye kazincbarcikai járásának hatszáz lakosú községében, a Szabon család hatodik generációja használja.

A házépítő dédunokája, Szabon János a dédszülei bútorai között nőtt fel. A padlás kész néprajzi múzeum, mert minden értékesre vigyáztak. János a dédszülei eljegyzésének évfordulóján, tavaly február 8-án közzétette a Facebookon a történetüket. A bejegyzést olvasta a tatai Bakos Réka, akinek dédapja, Deák József is megjárta Amerikát. Ő azért ment oda pénzt keresni, hogy vissza tudja vásárolni édesapja kényszerűségből eladogatott földjeit.

Nem volt rest, se kába

János és Réka beszélgetett a neten. Kiderítették, hogy a két dédapa ugyanabba a templomba járhatott magyar nyelvű istentiszteletekre. Tavaly február 26-án létrehoztak egy Facebook-csoportot abban a reményben, hátha másnak is vannak amerikás emlékei. Az első két nap alatt hatszázan léptek be. Az Óhazából az Újvilágba – Hungarian Roots & American Dreams közösségnek most mintegy 1100 tagja van. Sorra jelennek meg a régi családi képek és történetek.

Többek közt Oravecz Imre és Jacob D. Foster könyvei révén ez a közös történet megjelenik a magyar irodalomban, de most láthatóvá vált, hogy milyen sok embert érint. Csatlakozott a csoporthoz Fenyvesi Anna nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének oktatója, aki azt javasolta, gyűjtsék könyvbe ezeket a családi dokumentumokat. Négy órán belül kiadót is találtak hozzá.

  

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.