Amerikás magyarok egymásra találó leszármazottai

Eljött hozzám a dédapám

Tudomány

Nem másfél, hanem kétmillió ember tántorgott ki Amerikába a 19. és 20. század fordulóján a Kárpát-medencéből. Zömük pénzt akart keresni, hogy hazatérve földet vehessen. Itthoni szomszédok lettek ott is szomszédok, volt, aki maradt, más hazatért. Déd- és ükunokáikat most összehozta a Facebook.

A sajóvadnai S. Szabon József feleségül veszi Gál Erzsébetet, kisfiuk születik. A fiatalok úgy látják, egyhamar esélyük sincs arra, hogy az itthoni jövedelemből saját lakásuk legyen. A férfi egy barátjával együtt külföldre megy dolgozni, oda, ahová a többség megy már egy ideje: Amerikába. Pittsburgh mellett, Willockban talál munkát, bányavidéken. A feleség a babával visszaköltözik a szüleihez. S. Szabon József először 1904-ben látogat haza, 1910-ben jön vissza végleg. Építkezni kezd, de nem vályogból, a vadnai hegy legelőjén faragható homokköveket ás ki és hord össze, annyit, hogy a falubeliek azt hiszik, Jóska templomot akar építeni. Később végigharcolja az első világháborút, öt fiú után 1921-ben lányuk is születik. 1944 decemberében otthon marad, vigyázni a jószágokra. Az orosz tüzérség lelövi a feje fölül a tetőt, de neki semmi baja sem lesz. 1951-ben hal meg. A ház ma is áll Borsod-Abaúj-Zemplén megye kazincbarcikai járásának hatszáz lakosú községében, a Szabon család hatodik generációja használja.

A házépítő dédunokája, Szabon János a dédszülei bútorai között nőtt fel. A padlás kész néprajzi múzeum, mert minden értékesre vigyáztak. János a dédszülei eljegyzésének évfordulóján, tavaly február 8-án közzétette a Facebookon a történetüket. A bejegyzést olvasta a tatai Bakos Réka, akinek dédapja, Deák József is megjárta Amerikát. Ő azért ment oda pénzt keresni, hogy vissza tudja vásárolni édesapja kényszerűségből eladogatott földjeit.

Nem volt rest, se kába

János és Réka beszélgetett a neten. Kiderítették, hogy a két dédapa ugyanabba a templomba járhatott magyar nyelvű istentiszteletekre. Tavaly február 26-án létrehoztak egy Facebook-csoportot abban a reményben, hátha másnak is vannak amerikás emlékei. Az első két nap alatt hatszázan léptek be. Az Óhazából az Újvilágba – Hungarian Roots & American Dreams közösségnek most mintegy 1100 tagja van. Sorra jelennek meg a régi családi képek és történetek.

Többek közt Oravecz Imre és Jacob D. Foster könyvei révén ez a közös történet megjelenik a magyar irodalomban, de most láthatóvá vált, hogy milyen sok embert érint. Csatlakozott a csoporthoz Fenyvesi Anna nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének oktatója, aki azt javasolta, gyűjtsék könyvbe ezeket a családi dokumentumokat. Négy órán belül kiadót is találtak hozzá.

  

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.