Közzétette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), hogy melyik madár, kétéltű és lepke lett 2023-ban az év faja. Az egyesület 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal az Év hüllője / Év kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban.
A tavaly nyári év madara internetes szavazást a barkóscinege nyerte 42 százalékkal, beelőzve a függőcinegét és a nádirigót. A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak mintegy 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, az európai 232-437 ezer, a hazai 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
A barkóscinege nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.
Az év kétéltűjét/hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta, ezúttal a "tócsalakó hegyisárkány" alpesi gőtére esett a választás. A hazánk középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűnk, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, melyeken gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét hazánkban legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti. Fenyegeti továbbá még az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba (Batrachochytrium salamandrivorans), mely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Hazánkban a kórokozót eddig még nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amit az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál.
Az idén indult év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben nyerte meg hazánk egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó 58 százalékkal, a nagy éjjeli pávaszemet és a fehérgyűrűs csüngőlepkét maga mögé utasítva. A fecskefarkú pillangó világszerte, igen széles körben elterjedt faj, majdnem az egész északi féltekét benépesíti. Hazánkban országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft és a Vörös Könyvben szereplő faj.
Március végén, április elején az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.
